Kalota József szolgál Horeftosz Kristóf helyett  A szentesi görögkeleti templomban Ajánlja a cikket?         | 2003-10-02 | Blahó Gabriella Amíg a Szent Miklós Egyházközség parókusa, Horeftosz Kristóf büntetőügye le nem zárul, Kalota József teljesít szolgálatot. A liturgiákon nemcsak magyarok, hanem a városban élő oroszok, ukránok is megfordulnak. Fotó: Vidovics Ferenc Szentes legrégebbi épületéhez, s a benne egykor szolgáló parókus nevéhez fűződik a város történetében a legnagyobb értékre elkövetett büntetőügy. A különösen nagy kárt okozó csalással vádolt Horeftosz Kristóf jelenleg ismeretlen helyen tartózkodik, otthonából szökött meg. Horeftosz a papi hivatás mellett ugyanolyan módon próbált pénzt keresni, mint a görög bevándorlók, akik az 1700-as évek első felében telepedtek le Szentesen: a görög kereskedők itt templomot is építettek maguknak. Ebben a szentélyben szolgált Kristóf atya. Az ősök a szentély ikonosztázát is Görögországból hozták, a templomba betérőt az európai templomoktól eltérő kép fogadja. Kalota József jelenleg az egyetlen görögkeleti lelkész Magyarországon, aki a konstaninápolyi egyetemes patriarchátust képviseli, s – ahogy fogalmazott – szolgálja a hazáját. Nem tartja véletlenszerűnek ebbéli magányát, hiszen a rendszerváltás előtti időkben a konstantinápolyi metropolita a politikai rend miatt nem tudta meglátogatni magyar híveit. A szentesi Szent Miklós Egyházközséget is csak 1958-ban sikerült az orosz egyházba bekényszeríteni, ez a kis közösség, úgy tűnik, évszázadokon át tartja magát. A 280 esztendővel ezelőtt épült templom és a hozzá tartozó közösség sok vihart ért meg, a jelenlegi büntetőügy pedig még nem zárult le. A görögök által alapított Beloiannisz falu lelkipásztora úgy fogalmazott: ha a bíróság előtt tisztázódik Kristóf atya ügye, úgy sor kerülhet hivatalos beiktatására a konstantinápolyi patriarchátus rendjébe. (Horeftosz Kristóf az ellene folyó eljárás kezdetéig a Magyar Ortodox Egyházhoz tartozott, melyet ő „szovjet vonalnak" nevezett.) Kalota József minden hónap utolsó vasárnapján délelőtt tíz órától tart liturgiát a szentesi híveknek, akik között magyarok, ukránok és oroszok is vannak. Körülbelül húszan-harmincan látogatják alkalmanként a templomot, melynek apszisa – tehát az ikonosztáz mögötti tér – kelet felé néz. Az esperes szerint lenyűgöző a látvány, ahogyan a hajnali mise idején besüt oda a nap, ahová egyébként a vallási szokások alapján nők nem tehetik be a lábukat. A templom bejárata nyugati irányába nyitott: az épületnek ez az elrendezése éppen ellentétes a Szentesen is található katolikus, evangélikus és református templomokéval. Az esperes kijelentette: ha ő itt a lelkész, akkor, amikor a szentesi belvárost a jelenlegi képére akarja formázni a tanács, a hívekkel együtt éhségsztrájkba kezd. Az évszázadokkal ezelőtt betelepült harminc görög kereskedőcsalád a város központját a maga kultúrájának megfelelő módon alakította, ezeket az épületeket fokozatosan rombolták le. A templom környékét „görög udvarnak" nevezte a köznyelv. A szentélytől ötven méterre Horeftosz szabadtéri teraszt épített, görög saroknak nevezte, s ezen a helyen kiváló, mediterrán receptúra alapján készült sört csapoltatott Kristóf atya a kilencvenes évek elején.