Bolygók világa Szentesen
 Amatőr csillagvizsgáló épült a hűtőtó partján

Ajánlja a cikket?  A hét legnépszerűbb cikkei a látogatók szavazatai alapján
       | 2003-09-30 | Blahó Gabriella

A hűtőtó partján amatőr csillagvizsgálót épített Nyáry János és fia. A kezdetleges, mégis pompásan működő készülék bepillantást enged a bolygók világába: földközelbe hozza a Holdat, a Marsot és a Vénuszt.
Nyomtatható változat
Cikk küldése e-mailben
A heti legnépszerűbb 10 cikk
A Nyáry János és fia építette csillagvizsgáló. Fotó: Karnok Csaba
Egér biztosan nincsen a Marson – állítja idősebb Nyáry János, viszont zavarba ejtően szépséges a látvány. Ha a légköri viszonyok megfelelőek, a fény áramlását nem gátolja sem por, sem pára, kivehetőek a Jupiteren a felhősávok, a Szaturnusz gyűrűje. Nappal hiába vizsgálná a csillagokat az amatőr csillagász, éjjel viszont a 130 milliméter átmérőjű lencsés távcső mögött és a forgatható kupola alatt hosszú órákon át érdemes üldögélni. A kitekintő négyszázszoros nagyításban láthatja a bolygókat, bár ebben az esetben a kontúrok már eléggé elmosódnak.

Idősebb Nyáry János és fia házilag készítette a csillagvizsgálót, melynek értéke csekély, viszont annál nagyobb kalanddal kecsegtet. A budapesti Urániában vásárolt eszközökből összeállított szerkezet magában foglal tükröt, okulárt, távcsövet. A lelkes amatőrök szakértelmével megépített kis csillagvizsgáló profi munka, bizonyítja ezt számtalan látogató, aki nem tud ellenállni annak, hogy neki is földre hulljanak a csillagok, s ehhez elég belenézni a távcsőbe. A Vénuszon látható néhány „forró folt", a régóta és újra-újra kitörő vulkánokból áramlik a hő, a szakirodalom szerint minden becsapódó test felizzik, talán el is ég a bolygón.

A Föld holdjának ezüstös fénye sejtelmes hangulatot ad az éjszakának, melyben az amatőr csillagász saját szemével szeretne még többet és még többet látni. A Hold fénye a Nap fénye, melyet egyszerűen visszaver, s közben két változáson is átmegy: egy részét elnyeli, más részét továbbküldi a Földnek, melyből a felszínre érkezve az ezüst marad, csillogó, villámló ezüst. Hósapkáknak hívják a csillagászok a Marson a fehér sarki foltokat, a kutatók gondoltak közönséges vízjégre, szárazjégre, mely a marsi nyár közeledtével hirtelen elillan, a szilárd állapotból közvetlenül gázzá válik és összezsugorodik.

Az ég vizsgálói földi szavakkal írják tehát le azokat a jelenségeket, melyeket akár a szentesi hűtőtó partjáról is meg lehet figyelni. Idősebb Nyáry János és fia korábban többet tartózkodott a tóparti kertben. Azt mondják, a mai fiatalság körében már nem annyira érdekesek ezek a jelenségek, mint voltak ezelőtt, amikor a világ csodái még nagyobbnak számítottak. A család szenvedélyes csillagászainak reménysége a kilencesztendős unoka, Palkó, aki vélhetően folytatja a komolyan vett játékos űrkutatást, mert rabul ejti idő és tér végtelensége.