Félnek az uniótól a szentesi iparosok Ajánlja a cikket?         | 2003-09-29 | Balázsi Irén A szentesi iparosok csak akkor tudják megtartani kuncsaftjaikat, ha támogatást kapnak a tevékenységükhöz. Az is elhangzott a hét végi gyűlésükön: a mesterek visszakérik az önkormányzattól az egykori székházukat. Ezüstgyűrűs mesterek A szentesi ipartestület elnöksége ezüstgyűrűvel tüntette ki azokat a mestereket, akik 25 esztendeje eredményesen látják el kisipari, vállalkozói feladataikat. Ilyen elismerésben részesült a szentesiek közül Berényi Sándor kútásó, Berekméry Sándor tv-szerelő, Seres István szobafestő és a fábiánsebestyéni Valkai Ferenc kőműves.  Hadakoztak a szentesi iparosok, hogy ne íróasztalok mellől határozzák meg, melyik szakmában mekkora jövedelemre kell szert tennie egy mesternek. Bőhm Sándor, a Szentes és Vidéke Ipartestület elnöke megelégedéssel nyugtázta az éves munkát értékelő hét végén tartott gyűlésükön, hogy tiltakozásuk eredményeként 2003-tól a pénzügyminiszter már nem tesz közzé ilyen adatokat. Ami pedig a helyi iparűzési adót illeti, előnyös számukra, hogy az eddigi 2 millió helyett 2,5 millió forintos éves árbevételig mentességet élveznek a mikro- és kisvállalkozók. Az iparosok elismerését jelzi, hogy az önkormányzati választásokon négy mester lett helyhatósági képviselő: Füsti Molnár Lajos cukrász, Csernus Lukács László víz-, gáz- és központifűtés-szerelő, Kálmán János bádogos és a nagymágocsi teherfuvarozó, Fazekas József. A gyűlésen megint szóba került, hogy az ipartestület anyagi helyzetének javítása érdekében visszakérné az egykori székházát, a Móricz Zsigmond Művelődési Házat az önkormányzattól. Szirbik Imre polgármester támogatja az iparosok kérését azzal, hogy közösen dolgozzák ki az átadás-átvétel technikáját. Farkas Sándor országgyűlési képviselő meggyőződése: az iparosok munkájára az európai uniós csatlakozás után is szükség lesz, ám hogy megrendelést kapjanak, meg kell felelniük az új elvárásoknak. Az Iposz elnöke, Szűcs György szerint 2004 májusától már mérlegelésre van szükség ahhoz, hogy érdemes-e továbbra is vállalkozni. Ha az iparosok nem jól döntenek, a vagyonuk látja a kárát. Szűcs György hozzátette: anyagi támogatás nélkül akár be is zárhatják a boltot, vagyis – mint fogalmazott – ha nincs nemzeti összefogás, kudarcra vagyunk ítélve. Kádasi Zoltán azt ostorozta, hogy ha valaki pályázati pénzhez akar jutni, negyven nap szabadságra kell mennie, vagy pedig 300 ezer forintot adni annak, aki megírja helyette a pályázati anyagot. Szűcs György azt tanácsolta, hogy fogjanak össze, és többen bízzanak meg egy szakembert a pályázatírással.