Ingatlancserére készül a megyei önkormányzat Ajánlja a cikket?         | 2003-09-23 | Bakos András A tervek szerint jövő májusban avatják föl Szentesen azt az élelmiszer-biztonsági és innovációs központot, amely a térségben megtermelt zöldségfélék minőségét vizsgálja. Az állomás létrehozásában a megyei közgyűlés elnöke hivatalból, s cége révén is részt vesz, ám szerinte nem ez volt az oka az FVM idegenkedésének. Az unióban is elismert tanúsítványt adó állomás létrehozására, felszerelésére eredetileg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által működtetett szegedi Gabonakutató Kht. (GK) elnyert pályázaton 200 ezer 100 eurót, a pályázatban részt vett a megyei önkormányzat és több cég, valamint helyhatóság által birtokolt Dél-alföldi Agrárcentum Kht. (DABIC) is. Az FVM helyett a megye Az FVM úgy döntött, nem állja a pályázathoz szükséges 33 millió 350 ezer forintos saját erőt a GK Kht. nevében. A pályázatot menedzselő Frank József – a GK Kht. korábbi igazgatója, a megyei önkormányzat elnöke – ezért azt indítványozta, hogy a GK Kht. vezető szerepét a DABIC vegye át, és e cég fő tulajdonosa, a megyei önkormányzat biztosítsa a pályázat saját erejét. Ebbe a Phare bele is egyezett. Az elnök tárgyalt az FVM-mel a szentesi állomásépület kezelői jogának, majd tulajdonjogának megszerzéséről. A megyei önkormányzat csereingatlant ajánlott, mégpedig az ÁNTSZ megyei intézetének szegedi, Derkovits fasor 7–11. alatti székházát, amely 1990 óta a megyéé. 33 millió – parkolópályán A soron következő, szeptember 25-i megyei közgyűlésre előkészített előterjesztéssel kapcsolatban a tulajdonosi és a pénzügyi bizottság is ellenvéleményt fogalmazott meg. Molnár József, a tulajdonosi bizottság elnöke érdeklődésünkre elmondta: a cél valóban nemes, ám nem kötelező, hanem önkéntes feladatot vállal vele az önkormányzat. Ezt pedig csak úgy teheti meg, ha nem veszélyezteti kötelező feladatainak ellátását. Így addig, amíg az ingatlancserét nem tudják lebonyolítani, az önkormányzat tegye félre az e célra szánt 33 millió forintot céltartalékként, s akkor adja oda, amikor már elhárult minden akadály. A bizottságok azt is javasolták, hogy az állomás létrehozásához járuljanak hozzá a DABIC-ban jelenlévő, s a működésben érdekelt szakmai befektetők is, így többek között a Hungerit Rt., a Hód-Mezőgazda Rt., az Árpád Agrár Rt. Nógrádi Zoltán, a bizottság tagja úgy vélte, az állomás létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen, ugyanakkor megfelelő garanciák kellenek arra, hogy az érdekeltek valóban igénybe fogják venni a szolgáltatást, és az állomás rentábilisan működhet. Kérdésünkre válaszolva Frank József azt mondta, a bizottságok feltételével egyetért, legyen céltartalékban a pályázati önrész. Hozzátette: bárkinek szívesen elmondja, miért fontos a kistérségben élő gazdálkodók szempontjából ez az állomás. – A nagyobb üzemek rendelkeznek nyugaton is elfogadott minőségbiztosítási rendszerrel, ám a nemrégen megalakult tész-ek tagjai nem – mondja Frank József. – Képzeljünk el egy olyan zöldségszállítmányt, amelyben több termelő áruja is benne van. Ha a nyugati vásárló hibás vagy szermaradványos növényt talál benne, az egész szállítmányt visszadobja, így egy termelő hibája miatt a többi is kárt szenved. Az állomás vállalná, hogy nyilvántartja a termelőket, később is szétválasztható módon az árujukat, előre vizsgál és minősít, nem utólag. A tanúsítvány védené a termelőket, hiszen mondvacsinált indokokkal nem fordíthatják vissza a szállítmányt. Sajnálom, hogy sokáig az FVM-ben ellenérzéssel, értetlenül, vonakodva fogadták az állomás létrehozásának ötletét. A hagyma 40 százaléka Kérdésünkre, hogy vajon nem az-e az ellenérzés oka, hogy a DABIC egyik tulajdonos cége révén ő maga is érdekelt az ügyben, Frank elmondta: ezt így senki sem mondta neki, de nincs is jelentősége. Hiszen cége kis hányadban tulajdonos, s a kht. tagjai – a működési formájából adódóan – nem kapnak részesedést, a hasznot be kell forgatni. Ilyen célra – amelynek megvalósítása egyébként állami feladat lenne – profitérdekelt vállalkozás nem fektet be. A Dél-Alföldön takarítják be az ország zöldségtermelésének 12-13 százalékát, ezen belül a zöldpaprika negyedét, a paradicsom 6-7 százalékát, a vöröshagyma 40 százalékát, a fokhagymának több mint a felét. E termékek jelentős részét kis- és közepes gazdaságok állítják elő.