Aszály után létszámleépítés az Agro Gárdánál
 Eperjesen sem termett elegendő a megélhetéshez

Ajánlja a cikket?  A hét legnépszerűbb cikkei a látogatók szavazatai alapján
       | 2003-07-22 | Blahó Gabriella

Ebben az évben legalább ötvennégymillió forintos árbevételkiesése lesz az eperjesi Agro Gárda Rt.-nek. Ez az elsődleges oka annak, hogy a munkatársak egy részétől megválik a vállalat.
Nyomtatható változat
Cikk küldése e-mailben
A heti legnépszerűbb 10 cikk
Fotó: Tésik Attila
A jelenlegi parlament megalakulásakor jelentős támogatást ígért a kormánypárt a mezőgazdaság számára. Az a cég vehetett igénybe vissza nem térítendő állami támogatást, amelynek árbevételkiesése az előző három év átlagához viszonyítva elérte a 25 százalékot. A részvénytársaságnál az arány 22,98 százalék volt. Bencsik Ottó elnök úgy fogalmazott: nem merték kozmetikázni a könyvelést, ugyanakkor rosszulesett nekik, hogy kívül maradtak a támogatottak körén. Úgy érzik, az akkori ígéret nem teljesült maradéktalanul. Attól tartanak, hogy az idén is meghirdetett támogatási rendszerbe a várható 54 millió forintnyi árbevétel-kieséssel nem férnek bele.

Szinte valamennyi elképzelhető természeti csapás sújtotta a mezőgazdaságot: volt belvíz, fagykár, aszálykár. Nem aszályos évben őszi árpából 45-46 mázsa termett hektáronként, aszályos évben viszont csak 26 mázsa. Zöldborsóból és csemegekukoricából az öntözésnek köszönhetően sikerült az előszerződésben vállaltaknak megfelelő termést produkálni, ezeket Nagykőrösre és Békéscsabára szállítják, viszont a kiadások mellett eltörpül ez a bevétel. Ötvenkilenc hektáron termesztettek tavaly zöldbabot, s ha ezt nem vetik el, akkor az abból befolyt 8,3 millió forint sem lenne.

Hetvenkét fő dolgozik most a részvénytársaságnál: a falu belterületén négyszázan élnek, így szinte valamennyi család kötődik hozzá. A fizetés itt a minimálbér összege, ami Bencsik Ottó szavai szerint a megélhetéshez kevés, az éhenhaláshoz sok. Hogy a jövedelmet valamelyest pótolni tudják, már évekkel ezelőtt bevezették az úgynevezett integrált termesztési rendszert, melynek lényege, hogy a kisföldtulajdonosok haszálatba adják területüket az rt.-nek, mely a megműveléshez szükséges gépi eszközöket biztosítja, s a termésből származó bevétel bizonyos százalékát ezért visszaveszi. Így termesztenek hibrid napraforgó- és kukorica-vetőmagot, s mintegy nyolcvanan részesülnek adómentes jövedelemkiegészítésben.

Bódis János gazda szerint maga a rendszer nagyon jól működik, főként a kis földterülettel rendelkezők számára előnyös, de sajnos nem minden decemberben tud fizetni a cég. Tóth István szerint azért is kedvező az integrált rendszer, mert a gépi munka mellett a kézi munkát is szakember irányítja, s ha ebből képződik jövedelem, bizony jól jön minden év karácsonya előtt.

Mióta a szövetkezet rt.-vé alakult, nem volt olyan esztendő, hogy osztalékot tudott volna fizetni részvényeseinek. Június végén ülésezett a részvénytársaság igazgatósága: a tanács kimondta, hogy a dolgozók fizetését biztosan nem tudja emelni, s a kormány támogatása nélkül arra kényszerül, hogy a munkások egy részét elbocsássa. A döntés már megszületett, ám a fölmondások időpontjáról még nem határoztak. Bencsik Ottó úgy fogalmazott: hathatós állami támogatás nélkül nem látja biztosítottnak az rt. jövőjét.

A falu legnagyobb munkáltatójánál jelentkező gondok nehéz helyzet elé állítják az önkormányzatot is. Kollár János polgármester szerint nem csak anyagi, hanem erkölcsi terhet is jelent ez a testület számára. Új munkahelyet nem tudnak létrehozni. Csak arra van lehetőség, hogy a közterületeket gondozzák a falubeli munkanélküliek, vagy a közeli városokban, például Szentesen vállaljanak munkát.