A kacsasiker nem ''kacsa''
 Derekegyházra külföldről is jönnek vadászok

Ajánlja a cikket?  A hét legnépszerűbb cikkei a látogatók szavazatai alapján
       | 2003-07-12 | Farkas Csaba

Sikeres a vadkacsanevelés, -vadásztatás Derekegyházon, a Dalerd Rt. szegedi erdészetének területén. Az erdészet már második éve nevel kacsát a derekegyházi tavaknál, „félmesterségesen". Az rt. bevételének egyre növekvőbb százaléka származik vadgazdálkodásból.
Nyomtatható változat
Cikk küldése e-mailben
A heti legnépszerűbb 10 cikk
Fotó: Tésik Attila
A vadgazdálkodásból származó bevétele korábban 7-8 százalék volt a Dél-alföldi Erdészeti Rt.-nek, mára az arány 10-12 százalékra nőtt, és megtartása nem könnyű.

– A vadon kelt és nevelkedett, „természetes" fácánállomány nagyon lecsökkent, nemcsak nálunk, hanem országszerte ez a helyzet, s a fácánnevelés megdrágult. A nyúl pedig sem élő, sem lőtt állapotban nem kapós mostanában – mondja Vízhányó László, a szegedi erdészet igazgatója. Itt jön a képbe a vadkacsa (azaz tőkés réce), melynek nevelése olcsó és vadászatára jelentős az igény a kül- s belföldi vadászok körében. A kacsákat négy-hathetes korban vásárolják meg, és helyezik ki elkerített területre a tavakhoz – az azokat halastóként üzemeltető vállalkozóval való együttműködés keretében –, ahol „félvadon" nevelkednek tovább, míg el nem érik a vadászható kort. A kacsaszezon augusztus közepén kezdődik, ez egyszersmind a vadászidény – s a vadászattal kapcsolatos szolgáltatások, például vadászház-igénybevétel – meghosszabbítását is jelenti, hisz a nyúl-, fácánszezon csak októberben indul. A kihelyezett vadkacsa „visszavadászhatósági aránya" a 70 százalékot is elérheti, míg a fácán esetében 40 százalék is kitűnőnek számít.

– Igaz, a kacsához jó lőkészség kell – mondja az igazgató. A lőállások egyébként a vízre épülnek, és nemcsak a kitűnően repülő szárnyas, de az egész környezet a „legtermészetközelibb" benyomást kelti. A vadkacsa tehát mindenképpen színesíti a vadászati palettát; egy háromnapos program esetében, mondjuk, egynapos nyúl-fácánvadászat után elutazik a társaság dámvadra a szintén a Dalerd kezelésébe tartozó sarkadremetei területre, aztán pedig visszajöhet kacsázni.

– Vissza is jön, ezt a tavalyi tapasztalatok mutatják – veszi át a szót Szabó András, az erdészet fővadásza. A tapasztalatok a tavalyi 1500 kacsával annyira biztatóak, hogy az idén már ennek dupláját szerezte be az erdészet. A 28 naposként megvásárolt háromezer kacsa össznevelési költsége körülbelül 1,8 millió forint, a bevételhez képest ez viselhető költséget jelent. Honnan érkeznek a vadászok? Külföldről elsősorban Olaszországból – akik esetében a szervezők fokozottan vigyáznak arra, hogy a sportszerűség és a természetvédelmi szabályok keretei közt maradjon a vadászat –, belföldről pedig akár az ország túlsó sarkából is érkeznek Derekegyházra.