Nagy kaland: biciklizés a hegyen  Gyimesi csángó gyerekek nyaralnak Szentesen Ajánlja a cikket?         | 2003-07-07 | Blahó Gabriella Gyimesfelsőlok gimnazistái a máltai szeretetszolgálat vendégei ezen a nyáron. Az erdélyi fiatalok szemmel láthatóan jól érezték magukat Szentesen, és kiderült: sok szempontból hasonló dolgok érdeklik őket, mint magyarországi kortársaikat. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat szentesi csoportja tíz éve lát vendégül erdélyi gyerekeket. Idén Gyimesből jöttek Szentesre a fiatalok. Korábban Csíkból érkeztek ide többen, ebben az esztendőben azonban a még nehezebb életkörülmények között élő gyimesiek részesültek a kalandokban bővelkedő kirándulásban – mesélte Farkasné Márton Katalin, a szeretetszolgálat szentesi csoportjának vezetője. Temesvárig vonattal, onnan pedig autóbusszal, személyautóval jutottak el Szentesig, mely város kiindulópontja további kirándulásoknak. Kiderült, hogy az erdélyi gyerekek hallottak már a Feszti-körképről, s nagyon várják, hogy Ópusztaszeren mindent megcsodálhassanak. A csángó ifjak a szentesi múzeumok mindegyikében jártak, Horváth Ilona tanárnő a gimnáziumba is elkalauzolta őket. A gyimesi fiúk a konditeremben érezték magukat a legjobban, ugyanis a felsőloki gimiben nincs ilyen felszerelés, viszont a falu környéki hegyek számukra most a kalandok legnagyobb forrását jelentik: biciklivel haladnak az ösvényeken, úttalan utakon fel és le. A mountain bike tehát Erdélyben is hódít, igaz, nem márkás kivitelben, hiszen az ottani szülők többségének jövedelme havonta húszezer forintnak megfelelő összeg. A gyimesi fiatalokat Szentesen elsősorban olyan családoknál szállásolták el, ahol kortársaikkal találkozhattak. A felnőttek szerint az erdélyiek szemes, őszinte, huncut gyerekek, akik az őket kísérő Ambrus Orsolya tanárnő segítségével összeállított kis műsorukkal bebizonyították: a népi kultúra él Gyimesben. Az általuk kedvelt dalokat ezúttal nem a Tatros, hanem a Tisza partján énekelték. A Berszán Lajos katolikus atya által vezetett gimiben a tanrend szerint románul, angolul és németül is tanulnak. Azoknak, akik nem tanulnak tovább, a „gatter"-nál akad munka, mégpedig fakitermelés, a lányok pedig üzletben dolgozhatnak, vagy maradnak a háztartásban. Azon a vidéken tizenhat évesen már szabad házasodniuk, így elkezdeni a nagy komoly életet – mondták a gyerekek.