Ezüstös AL-KO  Teremlabdarúgás Ajánlja a cikket?         | 2003-06-07 | Dunás Varga Zoltán A női teremlabdarúgó NB I-ben ezüstérmet nyert, korábbi bajnok AL-KO Szentesi TE-nél előbb edző, majd vezetőváltás történt. A szakosztályt a megyei III. osztályban szereplő Derekegyház edzője, Tóth Antal irányítja. Az újdonsült klubirányítóval a lezárult bajnokságról és a jövőről beszélgettünk. – Elöljáróban leszögezem, hogy nem volt ismeretlen számomra a korábban bajnoki címet nyerő szentesi futsalcsapat, ugyanis a leányom korábban itt védett – magyarázta a klubkapcsolatát a vezető, majd így folytatta: – Már nem volt személyes kötődésem a csapathoz, azonban mindig is érdekelt a szereplésük, tehát naprakész információim voltak róluk. – Kudarcnak, vagy sikernek értékeli az első osztályú bajnokság második helyét? – Ha mindent egybevetünk, akkor a hullámzó teljesítménynek elfogadható magyarázata van. Elégedett vagyok az ezüstéremmel. Erre lehet építkezni. – Milyen változás várható? – Elsődleges célom a csapat egyben tartása. Én azért is vállaltam el a szakosztály-vezetői tisztséget, mert láttam, hogy a lányok mennyire magukra maradtak. Kellett egy olyan ember, aki összefogja a gárdát. Csak hálával tartozunk Hevesi Tamás edzőnek, aki társadalmi munkában végezte a munkáját, s mint az eredmény bizonyítja nem is rosszul. Ugyanígy köszönettel tartozom Kiss Etelka technikai vezetőnek, valamint a korábbi trénernek és vezetőnek Krám Lehelnek, aki sokat segített abban, hogy belejöjjek a vezetői tisztségbe. – Igaz, hogy Hevesi Tamás nem vállalja tovább a tréneri feladatot? – Sajnos csak a szezon végéig vállalta Tamás a szakmai irányítói munkát. Ezzel nagy gondot rakott ránk. Szeretnénk a környékből, játékos múlttal rendelkező edzőt igazolni. Nagyon bízom abban, hogy ezt az új idény rajtjáig megoldjuk. – Nem gondolt arra, hogy csapatot váltson: a Derekegyház megyei III. osztályú férfi együttesének kispadja helyett az AL-KO-éra ül át? – Szentesen a szakosztályvezetői tisztséget vállaltam el. A bajnokság végéig maradok Derekegyházon edző. Utána már csak az előbbi feladatot látom el. – Mi lenne a három kívánsága? – Az első, hogy rendeződjenek a csapat anyagi gondjai. Egyébként ezen a téren már vannak biztató jelek, ugyanis a szponzorral is rendeződni látszik a támogatás kérdése. A második, hogy szívesen látnék néhány képzett felnőtt labdarúgót a csapatban. A harmadik pedig az, hogy jövőre a dobogónak ne a második, hanem az első fokán végezzünk.