Múzeum nyílt Nagymágocson  Felicián atya gyűjtötte a község múltjának darabjait Ajánlja a cikket?         | 2003-06-23 | Blahó Gabriella Régészeti leletekből és néprajzi tárgyakból nyílt helytörténeti kiállítás vasárnap Nagymágocson. A falu életében jelentős alkalomra a múzeum megálmodói már hosszú idő óta vártak. Fotó: Tésik Attila Néhai – és a falubeliek hozzáteszik: szép emlékű – Felicián atya, a község lelkipásztora kezdte el gyűjteni több mint száz esztendővel ezelőtt azokat a tárgyakat, melyek a község arculatát őrizték formájukban és kivitelükben. A fáradhatatlan és lelkes gyűjtő a régészeti emlékek iránt is érdeklődött, s az ő munkája adta alapját annak a törekvésnek, hogy Mágocsnak legyen múzeuma. – Húsz esztendeje támadt erről az első gondolat – mondta Vörös Gabriella, a Csongrád Megyei Múzeumok igazgatója a tegnapi megnyitón –, és mindössze egy éve gyorsultak fel az események. Az alapgyűjteményhez Mód László néprajzkutató, Vígh László restaurátor és a Szegedi Tudományegyetem néprajzi tanszékének hallgatói is hozzájárultak felkutatván a faluban maradt, értékesnek számító emlékeket. Azok a tárgyak, melyek korábban sublótfiókokban, szekrények mélyén gazdátlanul hevertek, mára előkelő helyet kaptak a kiállítótermekben és nyertek ezzel máris más minőségi megítélést. Az őskortól 1917-ig terjedő időszakot öleli fel a kiállítás anyaga, bemutatja Nagymágocs történetét. A helyi múzeum léte a falu lakóinak tudatában erősebb összetartozást eredményez. Hiszen a múltjuk közös, és ahogy Ott József, a megyei közgyűlés alelnöke mondta a megnyitón: amelyik fának nem erős a gyökere, azt könnyen elviszi a szél. A gyűjtemény még gyarapításra vár, hiszen a régi oklevelek, hivatalos iratok, múltidéző fényképek mellett a mezőgazdasági eszközök, lakberendezési tárgyak körét még lehet bővíteni. A kiállítás egyik legrégebbi és legérdekesebb darabja egy bölcső, melynek oldalára a készítője különös jelet rajzolt, feltehetően azért, hogy a csecsemőt megóvja minden rontástól. A falu elöljárói korábban döntöttek arról, hogy a polgármesteri hivatal átköltözik a volt intézőlak épületéből a téeszszékház épületébe, hiszen az a falu központjában van, míg a volt intézőlak épülete szolgálhatja a közművelődést, a faluba látogatók vendéglátását. Felújításához és berendezéséhez pályázattal nyertek tizenhárommillió forintot, amit saját forrásból hétmillió forinttal egészítettek ki. Czabarka János polgármester úgy gondolja, a mágocsiak joggal lehetnek büszkék múzeumukra, hiszen közös munka, ha tetszik, közös múlt hozta azt létre.