Összedőlhet a Kurca-parti város szégyene Ajánlja a cikket?         | 2003-05-13 | Balázsi Irén Nem csak a volt Petőfi Szálló számít Szentes egyik szégyenfoltjának, de a mellette lévő ingatlan is. Az utóbbit gólyás háznak nevezik a helybeliek. Jó néhányan attól tartanak, ha nem rendeződik az ingatlan jogi helyzete, a kéményen lévő fészeknek csak a hűlt helyét lelik jövőre a költöző madarak. Fotó: Tésik Attila Immár ötödik esztendeje tart a jogi procedúra az egykori Petőfi Szálló tulajdonjogáért, miután a szentesi önkormányzat tudomására jutott, hogy az épületet a Fővárosi Ingatlanközvetítő (FIK) Rt. eladta a Budalakk Konzorciumnak. A helyhatóság azért indította el a jogi eljárást, mert a várost megillette volna az elővásárlási jog. Szentes a jogerős ítéletre vár. De amíg tart a pereskedés, az egykoron patinás szálló állaga egyre csak romlik. Ám nem csupán a Petőfi pusztul az évek múlásával, hanem a mellette lévő ingatlan is, amelyet gólyás háznak neveztek el a szentesiek. A Petőfi utca 4–6. szám alatti épület kéményén ugyanis egy fészek van régóta, amelybe mindig visszatérnek a költöző madarak. Csakhogy, ha továbbra sem lesz igazi gazdája ennek a – legalábbis az iratok szerint – műemléknek, könnyen meglehet, jövőre már hűlt helyét találják a gólyák a fészküknek. A Petőfi utca 4–6. szám alatti ingatlan ügye valamelyest összekötődött a szállodáéval. Stern Sándor, az önkormányzat jogi képviselője azt mondja a gólyás házról, hogy ott „függő jogi helyzet" alakult ki. Ezt az ingatlant ugyanis még 1995 decemberében eladta az önkormányzat a FIK Rt.-nek, amely a Petőfi Szállót is megvette. Az adásvételi szerződés szerint 12 millió forintért talált gazdára a frekventált helyen lévő telek és az épület. E megállapodásban az is szerepel, hogy az ingatlan elidegenítéséhez az Örökségvédelmi Hivatal hozzájárult, és az elővásárlási jogáról lemondott. A műemlékek és a kulturális örökség védelmére hivatatott hivatal mégis a szentesi önkormányzatot kötelezte 2000 szeptemberében kelt határozatában, hogy állítsa helyre a gólyás házat két éven belül. A melléképületének a Petőfi utcára néző oldalát viszont haladéktalanul kerítse le. Ez utóbbit elvégeztette az önkormányzat. A már említett függő jogi helyzet miatt ennél több nem történt az ügyben. Stern Sándor azt magyarázza, hogy hiába adta el a Petőfi utcai ingatlant a város a FIK Rt.-nek, a földhivatalnál nem jegyezték be a tulajdonjog-változást. Ez azzal függ össze, hogy az illetékes hatóság korábban elutasította a telekmegosztási kérelmet a gólyás háznál. Az önkormányzat jogi képviselője azt állítja, hogy a Petőfi utca 4–6. számú ingatlan mindmáig Szentes önkormányzatának a tulajdonában van. Hiába fizette ki a vételárat évekkel ezelőtt a fővárosi társaság, nem törődik a szentesi ingatlan sorsával. A jogi képviselő szerint ebből is az látszik, „milyen gondos gazdái a vagyonuknak". Stern Sándor hozzáteszi: a FIK Rt.-vel egy elszámolási kötelezettsége természetesen van az önkormányzatnak. Ha ezt sikerül rendezni egy megállapodással, akkor megoldódhat a hányatott sorsú ingatlan ügye. Amennyiben viszont nem, a Petőfi Szállóhoz hasonlóan a gólyás ház esetében is a bíróság dönthet a felek jogviszonyáról.