Irányítószám: 6622, körzethívószám: 63
Elõször 1426-ban Magoch-ként említik a 3700 lakosú, Szentestõl 19 kilométerre, délkeletre lévõ községet. Nevét elsõ birtokosáról, a Szente-Mágocs nemzetségrõl kapta. Az 1596. évi tatár pusztítás Mágocsot is megsemmisítette. A középkori Mágocs monostorát a XIX. század közepén bontották el, az uradalmi gazdálkodás kiépítése miatt. A két világháború között még ún. pusztaközség: lakói majorokban, tanyákon éltek. Csak az ezt követõ házhelyosztás után kezdtek egy helyre tömörülni.
A Mágocs-ér mellett álló, U-alaprajzú, középrizalittal hangsúlyozott, emeletes, volt Károlyi-kastélyt gróf Károlyi Imre építtette 1896-1897-ben, eklektikus-neobarokk stílusban. Most kastélyotthon, s megtekinthetõ.
Negyven hektáros, arborétumszerû parkja a kertmûvészet remeke, ritka fenyõfélékkel, a tiszafa és a tuja változataival, õstölgyekkel, platánokkal. A parkot díszítõ, évszakokat jelképezõ, XVIII. századi szobrok valószínûleg a szegvári kastély mellõl származnak. (Restaurálás alatt)
A környezet festõi hangulatát fokozza a 10 hektáros tó is, túlpartján pihenõvel. Esténként a szarvasbogarak rajzását is megfigyelhetjük.
A tó felõli oldalon, az épület elõtt a Szabin nõk elrablása a témája a barokkos szoborcsoporttal díszített szökõkútnak. A mûkõ másolat eredetije osztrák területen lehet. Az épület fõbejárata elõtt kedves kis szobor, a Halas fiú márványfigurája fogadja a látogatót. Érdemes szemügyre venni a kastély belsõ tereit, az elõcsarnokot, a télikertet, a könyvtárszobát és a szalont.
A park bejáratával szemközt álló három szintes, zabsilós magtár (1856, Ybl Miklós) érdekessége, hogy belseje kizárólag faszerkezetû.
A park sarkában látható, neoromán stílusú római katolikus templom (1883, Bachó Viktor) szép üvegablakai Katzmann Ede mûhelyébõl valók.