Ásatási napló

Idõpont: 1998. június 02. kedd

Helyszín: Szentes - Berekhát

S451 L5 - 41 + 300 - 350, 41 + 450

Idõjárás: Száraz, napos idõ

Munkaidõ: 6.00 - 20.45h

Létszám: 28 fõ

Látogatók: Dr. Trogmayer Ottó

Dr. Vörös Gabriella

Tevékenység:

Varga András bemérte a 41 + 300 - 350 karó közötti szelvényben lévõ objektumokat, illetve a 41 + 450-es számú út Szentes elkerülõ szakaszhoz kapcsolódó földmunkák számára nyitott anyagnyerõ lelõhelyek közül a 6-os számú bányának a felmérését. A 6-os számú bányában a múlt héten egy haránt irányú árok került elõ, melyet elõször kézzel átvágtunk, majd gépi munkával kibontottunk. Az S451 L5-ös lelõhelyen folytattuk az objektumok bontását a két nagy árok közötti részen, illetve felszedtük az ideiglenesen kialakított földutat. Ennek következtében új szállítási utakat kellett kialakítani, így most már minden irányban keringenek körülöttünk a teherautók. A por szinte elviselhetetlen, mert nem locsolják rendesen az utat.

Folytattuk az S451 L5-ös lelõhelyen a nagy árok bontását, és teljes egészében megnyestük a felszedett út helyét. Délután meglátogatta az ásatást és a bázist Dr. Trogmayer Ottó nyugalmazott megyei múzeum igazgató és Dr. Vörös Gabriella megyei múzeum igazgató. Megnézte a leletanyagokat. Fõként a neolit leleteket, így az S451 L434-es lelõhelyrõl a korai szakálháti telep anyagát tekintette át, valamint a tiszai kultúra leletanyagát az L5-ös lelõhelyrõl. Egyben tervezetett publikációs kötetünkben elvállalta ezen anyagok feldolgozását, publikálását. Megtekintettük az S451 L5-ös és az L434-es lelõhelyet, valamint elmentünk a nyomvonalon az anyagnyerõ lelõhelyekig. Az S451 L114-es lelõhelyet sajnos nem tudtuk megnézni, mert arra már nem maradt idõ, de annak anyagára is kíváncsi volt, s elmondása szerint szeretné a feltárás során azt a lelõhelyet is megnézni, esetleg bekapcsolódni a feltárásba. Megegyeztünk abban, hogy az idõpontot Vörös Gabriella közvetítésével egyeztetjük.

Az este folyamán kimentünk és végigjártuk a Vásárhelyi út és a magas töltés közötti lehumuszolt területet, ahol az építõk megkezdték a korábbi tervektõl eltérõen a teljes humuszréteg eltávolítását. A lehumuszolt területet végigjárva régészeti lelõhelyre, objektumokra, jelenségekre utaló nyomot nem találtunk.

A nap folyamán átmentünk a bányába is egy pillanatra, ahol 22 gödröt sikerült metszetre bontani. Szerdán ezeknek a teljes bontását próbáljuk befejezni, s tovább haladni. A munkáslétszámot csütörtöktõl visszavesszük, mert elvitték az iszapoló kanalat. A Faur-féle brigádból mindössze 5 fõ marad, valamint a saját embereink.

Kazetta száma: S451 K11 A

Ásatási napló

Idõpont: 1998. június 03. szerda

Helyszín: Szentes - Berekhát

S451 L5

Idõjárás: Napos, száraz idõ

Munkaidõ: 6.00 - 18.00h

Létszám: 28 fõ

Melléklet: 1 db

Tevékenység:

S451 L5 Q31

Körülbelül 80 cm átmérõjû gödör, melynek betöltése alulról felfelé rétegzetten sárga, agyagos terítés, rajta fekete, humuszos, majd égett faszenes réteg következik, melyet újabb barna humuszos réteg fed. Ezt követõen egy erõsen paticsos, égett réteg következik, rajta
1 és 3 cm között váltakozó hamuréteg, majd egy sárga, körömnyi agyagrögökkel kevert humuszos réteg. Ennek tetején a nyesés szintjén is láthatóan némi paticsos omladék van. A gödör oldalához szorulva, a gödör déli szélén, a fenék fölött mintegy 20 cm-re, egy kutya csontváza látható. A gödör betöltésébõl állatcsont és szarmata kerámia került elõ.

S451 L5 Q32

Mintegy 80 cm átmérõjû, kerek, fekete, agyagos, humuszos folt, amely mindössze
5-10 cm-re mélyedt a sárga altalajba. Betöltésébõl korongolt szarmata és házi kerámia került elõ.

S451 L5 Q33

Mintegy 80 cm átmérõjû, méhkas alakú 50 cm mély gödör. Betöltése enyhén rétegzett, sárga, körömnyi agyagszemcsékkel kevert, barna, fekete, humuszrétegek váltják egymást. Betöltésébõl nagy állat csontja, valamint paticsdarab került elõ. A másik fele késõbb kerül kibontásra.

S451 L5 Q34

Mintegy 120 cm átmérõjû, méhkas alakú, 60 cm mély gödör, melynek betöltése rétegzetten fekete: agyagos csíkok, illetve barna, humuszos csíkok, paticsszemcsével, illetve sárga agyagrögökkel keverten váltják egymást. Betöltésébõl szarmata korongolt kerámia töredékek kerültek elõ.

S451 L5 Q35

Körülbelül 80 cm átmérõjû, barna, humuszos betöltésû gödör, melyben paticsszemcsék, sárga agyagrögök, és állatcsont, korongolt szarmata kerámia, illetve salakdarabok találhatók. Mélysége mintegy 50 cm, alakja pedig alja lefelé szûkülõ, enyhén ívelt.

S451 L5 Q37

Enyhén méhkas alakú, fekete, humuszos betöltésû, egyenes aljú gödör. 120 cm átmérõjû, mélysége kb. 80 cm. Betöltésébõl mindössze néhány korongolt, illetve házi szarmata edény töredéke és némi állatcsont került elõ.

S451 L5 Q36

Mintegy 120 cm átmérõjû, méhkas alakú gödör, melynek betöltésében barna humuszrétegek, égett faszenes, illetve paticsos, hamus rétegek váltják egymást.

S451 L5 Q38

Mintegy 120 cm átmérõjû, sárga agyagrögökkel kevert, humuszos betöltésû gödör.

Kibontottuk a nap folyamán megkezdett 22 objektumnak a metszete után a teljes objektumokat, így most a továbbiakban, gyakorlatilag az 52-es objektumtól kezdõdõen bontjuk majd továbbra is metszetre, végül teljes egészében a gödröket, házakat.


































Kazetta száma: S451 K11 A

Melléklet: Megállapodás a Marosdömper KFT-vel

Ásatási napló

Idõpont: 1998. június 04. csütörtök

Helyszín: Szentes - Berekhát

S451 L5

Idõjárás: Száraz, napos idõ

Munkaidõ: 6.00 - 19.00h

Létszám: 21 fõ

Tevékenység:

A két árok közötti részen folytatjuk a szelvény oldalfalának tisztítását, metszet készítését, rendes, normális szelvényfal kialakítását, valamint az elõzõ napokon kibontott gödrökbõl kidobott földet kihordjuk a szelvényfalon túlra. Tovább végezzük az árok bontását, illetve a szerszámok karbantartását. A mai napon egy teljes szerszámrovancsot tartunk (a kézi szerszámok: ásó, lapát, spakni tekintetében), mert lecsökkentettük a létszámot, s szeretném látni, hogy állunk felszereléssel.

Az iszapolókanalat a Leveller KFT. képviselõjének bejelentése alapján elvitték tõlünk a körforgalomhoz, kénytelenek vagyunk leállni a 101, 102-es lelõhely humuszolásával, nyesésével. Az iszapoló kanalat, markolót a Leveller KFT-tõl a HÓDÚT KFT. kérte el, Varga József személyében.

Az S451-es elkerülõ út és a jelenlegi Csongrádi út találkozásánál kialakítandó körforgalom területét járjuk be, ahol megkezdték a terület humuszolását. A jelenleg lehumuszolt, pontosabban részben lehumuszolt területen egyenlõre csak háztartási hulladék, szemét látható, valamint tégladarabok, eternit csõtöredék, illetve hullámpala töredékek. A humuszolás tovább folyik, melyet folyamatosan ellenõrzünk.

A körforgalom északi oldalán sem találtunk leletanyagot. Úgy tûnik, ott a mocsár széli részt újkori hulladékkal töltötték fel, fõleg téglatörmelékkel, betondarabokkal.

Telefonon megbeszéltük Nagy Katalin nyugalmazott hódmezõvásárhelyi múzeumigazgatóval, hogy jövõ hét szerdától, azaz június 10-étõl segít nekünk az ásatáson. Jelentkezett továbbá két régész hallgató Szegedrõl, akik a hét végétõl szeretnének jönni dolgozni.

Pap János úr jelezte, hogy az eddig elköltött pénzösszeg 11,7 millió forint. Sajnos nem sikerült teljes összhangot kialakítani ebben a dologban, hiszen azt kértük, ha elérjük a 10 millió forintos keretet, akkor kapjunk errõl azonnal értesítést, hogy a munkáslétszámot ennek megfelelõen alakítsuk. Egyenlõre nem látom, hogy miként tudjuk úgy szervezni a munkát, hogy a maradék pénzbõl maradéktalanul elláthassuk az ásatásokkal kapcsolatos feladatokat, s tartalék pénzünk is maradjon. Bízom abban, hogy valami félreértés történt, és a feltüntetett összeg a kiáramló pénz, a ténylegesen az ásatásra költött pedig ennél jóval kevesebb. Remélem, hogy az elszámolt összegbe olyan tételek is belekerültek, amelyek nem a feltárásra fordítódtak.

Sikerült elrendezni a Marosdömper KFT-vel a szerzõdést, melyet Dr. Vörös Gabriella megyei múzeum igazgató és Kordás Pál ügyvezetõ már alá is írt, pecsétjével ellátott. A szerzõdés a mai naptól hivatalosan is életbe lépett.

Faur úrral egyeztettük az e heti további munkáslétszámot, s megbeszéltük, hogy a létszámot június 05-étõl 5 fõre csökkentjük, s ezeket az embereket július végéig tartani próbáljuk.

A mai napon egyébként már csökkentett létszámmal, 10 fõ bérelt emberrel és saját embereinkkel dolgozunk. Felmértük a tegnap megnyesett területet, s ezzel kapcsolatban a továbbiakban még egyeztetni kívánunk. Úgy tûnik, hogy az óraszám és a mögötte álló teljesítmény nem áll arányban, tehát valószínû, hogy csökkentenünk kell az ott dolgozó emberek óraszámát. A 12 méter széles nyomvonalat 18 méter hosszan 8-an 10 órai munkával nyesték meg, ami azt jelenti, hogy egy emberre 22 négyzetméter jutott. Egy ember tehát óránként alig 2,2 négyzetmétert nyesett meg. Ilyen teljesítményre nem lehet 10 órai bért kifizetni, hiszen ez 50 %-a annak a teljesítménynek, amelyet a korábbi idõszakban sikerült elérni. Ezt jeleztem is Agócs Kálmánnak, Faur úr munkavezetõjének, aki tegnap az S451 L101, L102-es lelõhelyen irányította a munkavégzést.

Miután elmentek Faur úr emberei, rovancsot tartottunk. A rovancs eredménye a következõ: hiányzik 1 db csákány, 5 db lapát, 1 db ásó, 1 db szeneslapát, 1 db cukros kanál,
1 db palántaültetõ kanál, 1 db nagy reszelõ, 10 db spakni és az összes ecset.

Délután megkezdtük a szerdán kibontott objektumok fotózásra való elõkészítését, illetve a 300 - 350-es szelvényben lévõ objektumok visszaellenõrzését, végsõ dokumentálását.

S451 L5 Q125

Mintegy 120 cm átmérõjû, kerek, enyhén méhkas alakú, az altalajba mintegy 30 cm-re bemélyedõ, egyenes aljú gödör. Betöltésébõl salakdarabok kerültek elõ, melyekben meglehetõsen nagyméretû hólyagok figyelhetõk meg. A salakdarabok mellett korongolt szarmata kerámia és néhány állatcsont darab került elõ.

S451 L5 Q32

Körülbelül 80 cm átmérõjû, az altalajba mindössze 15 cm-re mélyedõ, egyenes aljú, ívelt oldalú gödör. Betöltésébõl mindössze 3 db szürke korongolt kerámia töredék került elõ.

S451 L5 Q31

Mintegy 100 cm átmérõjû, méhkas alakú, kb. 80 cm mély gödör. Déli felében a falhoz szorítva, a fenéktõl mintegy 30 cm-re egy kutya csontváza került elõ, a kutya csontváza alatt kerámia töredékek, illetve szarvasmarha tulok része volt. A gödör alján nagyon szépen láthatók az égésnyomok, a részben kormos, részben pedig vöröses, paticsosra, vörösre égett fenék. A gödör betöltésébõl korongolt szürke szarmata kerámia és durva kézi házi kerámia került elõ.

S451 L5 Q33

Mintegy 80 cm átmérõjû, méhkas alakú, egyenes aljú gödör, melynek mélysége mintegy 40 cm. Betöltésébõl mindössze néhány állatcsont, és egészen apró kerámia töredék került elõ.

S451 L5 Q34

Mintegy 140 cm átmérõjû, méhkas alakú, kb. 60 cm mély, egyenes aljú gödör. Betöltésébõl korongolt szarmata kerámia töredékek és némi állatcsont került elõ.

S451 L5 Q35

Lefelé szûkülõ aljú, mintegy 100 cm átmérõjû, egyenes aljú, 60 cm mély gödör. Betöltésébõl állatcsontok, paticsdarabok, õrlõkõ töredéke és korongolt szarmata kerámia került elõ.

S451 L5 Q36

Mintegy 140 cm átmérõjû, egyenes oldalú és aljú, kb. 60 cm mély gödör. Betöltésébõl korongolt kelta kerámia és némi állatcsont került elõ.

S451 L5 Q37

Mintegy 100 cm átmérõjû, egyenes falú és aljú, kb. 80 cm mély gödör. Betöltésébõl néhány állatcsont töredék és kelta, korongolt, illetve házi kerámia került elõ.

S451 L5 Q38

Mintegy 100 cm átmérõjû, egyenes aljú és oldalú, az altalajba mindössze 20 cm-re mélyedõ kerek beásás, melybõl mindössze korongolt kerámia, illetve kevés állatcsont került elõ.

S451 L5 Q39

Mintegy 120 cm átmérõjû, méhkas alakú, egyenes aljú gödör, mélysége mintegy
60 cm. Betöltésébõl korongolt kerámia, állatcsont, sütõharang töredékének középsõ része, tehát fogó része került elõ, vagy pedig lehet fedõ, de inkább sütõharang. A gödörben, a gödör nyugati oldalán, az oldalfalhoz szorulva a fenéken, egy kutya csontváza látható.

S451 L5 Q41

Mintegy 100 cm átmérõjû, méhkas alakú, kb. 80 cm mély, egyenes aljú gödör. A gödör közepén fejjel délnyugatnak egy nagytestû kutya csontváza látható oldalra fektetve. Betöltésébõl némi állatcsont és kevés kerámiatöredék került elõ.

S451 L5 Q40

Mintegy 120 cm átmérõjû, méhkas alakú, egyenes aljú gödör, melynek mélysége mintegy 100 cm. Betöltésébõl korongolt szarmata kerámia és kevés állatcsont - fõleg növényevõé - került elõ. A gödörben nagyon erõsen átégett tapasztásdarabok is voltak. A gödör alja, különösen a déli, délnyugati kétharmad részen erõsen átégett, kormos. Égésnyomokat az oldalfalon nem láttunk.

S451 L5 Q42

Mintegy 80 cm átmérõjû, egyenes oldalú, aljú gödör, mely mindössze 25-30 cm-re mélyed az altalajba. Leletanyag nem volt.

S451 L5 Q43

Mintegy 80 cm átmérõjû, egyenes oldalú gödör, melyben átégett tapasztásdarabok vannak. Egyenlõre még nem világos, hogy ezek egy kemence palástjának az omladékához, vagy esetleg egy sütõharanghoz tartoznak. A bontást késõbb folytatjuk.

S451 L5 Q44

Egyenes oldalú, mintegy 130 cm átmérõjû, egyenes aljú gödör, melynek mélysége mintegy 50 cm. Betöltésébõl fõleg nagy állatcsontok, õrlõkõtöredék és korongolt, bekarcolásokkal díszített edénytöredékek kerültek elõ.

S451 L5 Q48

Enyhén ovális, egyenes oldalú gödör. Úgy tûnik, hogy ez a gödör azért lett ovális, és nyugati felén inkább méhkas alakú, a keleti felén inkább egyenes oldalú, mert valójában itt feltételezhetõen két egymást vágó gödörrõl van szó. Leletanyaga õrlõkõdarab, ugyanolyan jellegû, karcolt díszû korongolt kerámia, mint amilyen a Q44-esben is volt, és állatcsont-töredékek. Ennek anyagát különösen figyelni kell mosás után, hogy nem keveredik-e benne két korszak anyaga. Nem vagyunk biztosak abban, hogy a két gödör vágta egymást, de egyenlõre nem is zárható ki ez - éppen a gödör formája alapján. Elképzelhetõ, hogy a gödör az egyik felén egyenes, a másik felén méhkas alakú, mert szintbeli különbség nincs a két rész között - ami az egyidejûségére utal - de a két oldal eltérõ formája mindenképpen felveti azt, hogy nem teljesen kerek szabályos a gödör körvonala, vagy esetleg mégis csak két egymást majdnem fedõ objektumról van szó.

S451 L5 Q49

Mintegy 140 cm átmérõjû, méhkas alakú gödör, mélysége mintegy 60 cm. Egyenlõre csak a metszetét bontottuk ki. Metszetében egységes szürke, fekete, agyagos humuszos kevert talaj látható, melyben néhány sárga agyagrög figyelhetõ meg. Eddig kibontott felében fõként állatcsont és egy-két paticsszemcse volt.

S451 L5 Q45

Mintegy 120 cm átmérõjû, méhkas alakú, egyenes aljú, mintegy 40 cm mély gödör. Betöltésébõl nagyobb mennyiségû korongolt szarmata kerámia került elõ.

S451 L5 Q46

Mintegy 110 cm átmérõjû, enyhén méhkas alakú, egyenes aljú, kb. 30-35 cm mély gödör. Betöltésébõl néhány korongolt, gyors és házi korongon készült kerámiatöredék, valamint kevés állatcsont került elõ.

S451 L5 Q47

Mintegy 80 cm átmérõjû, 80 cm mély, enyhén méhkas alakú, egyenes aljú gödör, melynek alján elkormosodott égésnyomok figyelhetõk meg. A gödröt Hervay János bontotta, akinek elmondása szerint a gödör betöltésébõl semmilyen leletanyag nem került elõ.

S451 L5 Q51

Mintegy 80 cm átmérõjû, méhkas alakú, egyenes aljú, mintegy 40 cm mély gödör. Betöltésébõl mindössze 2 db állatcsont került elõ.

S451 L5 Q50

Mintegy 100 cm átmérõjû, enyhén méhkas alakú, egyenes aljú, mintegy 40 cm mély gödör. Betöltésébõl mindössze néhány állatcsont-töredék és egy-két apró kerámiatöredék került elõ.

S451 L5 Q259

A nyesett felszínen a 250-es karótól kicsit az árok felé a szelvény, nyomvonal déli felén, a nyesett felszínen kb. 80 cm átmérõjû, fekete, humuszos elszínezõdés keleti foltja figyelhetõ meg.

S451 L5 Q258

Ugyancsak a felszedett átjáró alatt mintegy 2,5x2,5 méteres, kelet-nyugati irányú, négyzetes alaprajzú, sötét, fekete, humuszos betöltésû házfolt figyelhetõ meg, melynek nyesett foltjában kerámiadarabok, állatcsont-töredékek, paticsszemcsék láthatók.

S451 L5 Q257

A ház északi oldalán mintegy 80 cm átmérõjû, paticsszemcsékkel kevert, barna, humuszos folt figyelhetõ meg, melyben néhány kerámiatöredék is látható.

S451 L5 Q256

Mintegy 80 cm átmérõjû, sötét, fekete, humuszos kerek folt figyelhetõ meg a nyesésben, melyben állatcsont-töredékek, paticsszemcsék voltak.

S451 L5 Q251

A világosbarna, humuszos altalajban egy 80 cm átmérõjû, sárga, kevert betöltésû folt figyelhetõ meg.

S451 L5 Q254

A világosbarna, humuszos altalajban, mintegy 80 cm átmérõjû, szabálytalan körvonalú, világosabb barna, humuszos, paticsszemcsékkel kevert folt figyelhetõ meg.

S451 L5 Q253

A világosbarna altalajban mintegy 80 cm átmérõjû, fekete, agyagos, kevert betöltésû kerek folt figyelhetõ meg.

S451 L5 Q106

Mintegy 80 cm átmérõjû, méhkas alakú, egyenes aljú, kb. 80 cm mély gödör. A gödörben, a nyesett felszínhez közel, azalatt mindössze 10 cm-rel, teljesen ép, kézi korongon készült edény volt. Az 1-es számú jelenségszámot kapta. A gödörbõl egyébként más szarmata kerámiák és állatcsont-töredékek is elõkerültek. A gödör alján égésnyomok láthatók.

S451 L5 Q106 J1

Mintegy 28 cm magas, kihajló peremû, tojás testû, kézi korongon készült, szarmata edény.

S451 L5 Q105

Egyenes oldalú, mintegy 80 cm átmérõjû, egyenes aljú kerek gödör, melynek betöltésébõl mindössze egy darab állatcsont került elõ.

S451 L5 Q104

Mintegy 70 cm átmérõjû, kerek, méhkas alakú, egyenes aljú gödör, mélysége mintegy 40 cm. Betöltésébõl mindössze néhány növényevõ csontjának töredéke került elõ.

S451 L5 Q114

Ez a gödör, miként a bontás során kiderült, valószínûleg felülrõl való, humuszos beszûrõdés eredménye, tehát ez azt jelenti, hogy a nyesésen megjelenik az elszínezõdés, de lemélyedõ része nincs, hiszen a talajt nem bolygatták meg. Biztonság kedvéért leástunk mintegy 60 cm-re, de kevert, bolygatott talajt sehol nem találtunk, s leletanyag sem került elõ. Itt tehát, a felsõbb szintekrõl induló, egyszerûbb, humuszos beszûrõdés lehetett, amelynek valóságos beásása, bemélyedõ része nem volt.

S451 L5 Q117

Mintegy 140 cm átmérõjû, kerek, méhkas alakú gödör, melyet egy középsõ borda két részre oszt. Az északi rész mélyebb, inkább félkör alakú, a déli sekélyebb, de nagyobb részt még ovális. Betöltésébõl - a méretéhez képest - viszonylag kevés állatcsont és korongolt kerámia került elõ.

S451 L5 Q113

Szabálytalan körvonalú, leletanyag nélküli, mintegy 80x120 cm-es, nagyjából ovális beásás foltja, mely mindössze 15 cm-re mélyed az altalajba.

S451 L5 Q128

Mintegy 120 cm átmérõjû, kerek, méhkas alakú, egyenes aljú gödör, melynek mélysége kb. 80 cm. Egyenes alján égésnyomok, kormos részek láthatók. Betöltésébõl korongolt késõ szarmata kerámia, murgai típus - ajánlom Gabi figyelmébe -, terra sigillata-töredékek kerültek elõ. Az állatcsontok között úgy tûnik, mintha egy lábszárat elõkészítettek volna csontkorcsolyához, tehát megcsiszolták az alsó oldalát. Izgalmas az anyag, mosás után még újra érdemes átnézni.

























Kazetta száma: S451 K11 A

Ásatási napló

Idõpont: 1998. június 05. péntek

Helyszín: Szentes - Berekhát

S451 L5

Idõjárás: Száraz, napos idõ, kánikula

Munkaidõ: 6.00 - 18.00h

Létszám: 16 fõ

Tevékenység:

Reggel megnéztük az épülõ körforgalom helyét, ahol még mindig tart a nyomvonal humuszolása. A humuszolást részben szkréperrel, részben iszapolókanállal végzik. A mocsár felõli részen, tehát a körforgalom északi részén elérték a sárga altalajt, de régészeti jelenségre utaló nyomokat nem találtunk.

A 6. sz. bányában folytatják a humuszolást, a bánya teljes hosszában, a keleti oldalon. Az eddig lehumuszolt területen régészeti lelõhely lemélyedõ objektumára utaló jelenséget nem találtunk.

S451 L5 Q128

Mintegy 140 cm átmérõjû, méhkas alakú gödör, melynek eddig kibontott mélysége mintegy 420 cm. Azt hittük, ebben a mélységben meg van az alja. Azonban az alját egy helyen áttörve kiderült, gyakorlatilag majdnem 10 cm vastag, steril agyagréteg fedi az alatta lévõ többi kevert, humuszos betöltést. Ennek az agyagterítésnek a tetején égésnyomokat, kormos foltokat lehetett megfigyelni. A gödör pontos mélységét így egyenlõre még nem ismerjük, tovább kell bontani. A betöltésbõl egyébként rendkívül kevés leletanyag, kisebb mennyiségû állatcsont és házi kerámia került elõ.

S451 L5 Q115

Már a felszín nyesésekor feltûnt, hogy egy szabálytalan körvonalú, sötétebb elszínezõdést fogtunk meg. Az elszínezõdésen belül beásva továbbra is egy sötét, fekete, agyagos, humuszos bemélyedõ részt találtunk, melyben régészeti leletanyag nem volt és külsõ határozott körvonalát sem tudtuk megfigyelni. Leletanyag ebben a sötétebb színû talajban nem volt, és egyértelmûen beásásra utaló jelenséget sem láttunk. Arra gondoltunk, hogy a felsõbb szintrõl valamiféle humuszképzõ anyag beszûrõdése színezte el a talajt, s tulajdonképpen ez okozta a színbeli eltérést a környezethez képest, míg valóságos beásás nem volt. Itt például trágyadombra vagy valami hasonlóra tudunk gondolni. A mellette lévõ szintén üres objektum, az S451 L5 Q114-es gödörként kezelt objektum esetében is hasonló a helyzet. Úgy tûnik, ezen a területen valamilyen magas szervesanyag-tartalmú dolog lehetett a felszínen, melynek leszûrõdése, a víz által lemosott magasabb humusztartalom színezte el az altalajt. mélyebb rétegeiben is mintegy 40-60 cm-re a most, nyesett felszínünktõl.

S451 L5 Q128

Már korábban leírt méretû gödör északi felében, pontosan egy ásónyomnyi mélységben megy mélyebbre a gödör alja, amelyben sötét, fekete, paticsszemcsékkel kevert laza humusz volt. Betöltésébõl a paticsszemcséken kívül alig került elõ néhány házi kerámia apróbb töredéke. A gödör mélysége kb. 120 cm lehet. Olyan, mintha a méhkas alakú gödröt az ásás során, amikor készítették a gödröt, csak egyik oldalán készítették volna el teljesen, a többi részén pedig félbe hagyták a munkát. Funkcionálisan nem látszik különösebb szerepe a lemélyedõ résznek.

S451 L5 Q255

Az objektumlapok átnézése során kiderült, hogy a Q255-ös objektumszámmal jelzett folt valójában azonos az S451 L5 Q90-es objektummal, amely közvetlenül az átjáró mellett, a szelvényünk északi széle mellett, a Q83-as objektum közelében volt. A továbbiakban ez az objektum a Q255-ös objektumszámon fog futni. A Q90-esnél pedig megjegyezzük, hogy anyaga a Q255 alatt megy tovább. Az objektumlapok rendezésekor figyelni kell erre - a Q90-es objektumnál ezt bejelöljük -, illetve megnézzük a két objektum leírását és felszíni fotóját, hogy valóban azonosságról van-e szó.
































Kazetta száma: S451 K11 B

Ásatási napló

Idõpont: 1998. június 06. szombat

Helyszín: Szentes - Berekhát

S451 L5

Idõjárás: Kánikula

Munkaidõ: 6.00-18.00h

Létszám: 15 fõ


Tevékenység:

Varga Andrással folytattuk az S451 L5-ös lelõhely felmérését a 41 + 150 -300 szelvényben.

S451 L5 Q261

Fekete, humuszos betöltésû, nagyobb méretû objektum, körvonalát egyenlõre még nem látom pontosan. A nyomvonal humuszolása után, a nyomvonal belsõ északi oldalán egy szikkasztó árkot készítettek. Ez az árok a nyomvonalon kívül fut, azonban a nyomvonal és az árok közötti keskeny tanúfalat leszedtük, lehumuszoltuk az altalaj szintjéig, és ekkor újabb objektumok rajzolódtak ki. Ebbe a sorba tartozik a Q261-es objektum, illetve a most következõ néhány. Ezeket az árok által elmetszett, utólag elõkerült objektumokat is ki fogjuk bontani és felmérjük, mert nem hagyhatjuk itt õket.

S451 L5 Q260

Fekete, humuszos betöltésû, kerek gödör foltja, melyet a szikkasztó árok félbe vágott.

S451 L5 Q262

Nagyobb méretû, egyenlõre nem meghatározható körvonalú, fekete, humuszos betöltésû objektum foltja, melyet kettévágott a szikkasztó árok.












Kazetta száma: S451 K11 B

Ásatási napló

Idõpont: 1998. június 07. vasárnap

Helyszín: Szentes - Berekhát

S451 L5 - 41 + 200 - 250

Idõjárás: Kánikula, száraz, napos, meleg idõ

Munkaidõ: 6.00 - 18.00h

Létszám: 16 fõ

Tevékenység:

Folytattuk a 41 + 200 - 250-es szelvényben az objektumok rajzolását, illetve a még ki nem bontott objektumok metszeteinek készítését, valamint az árok keleti oldalán lévõ, részben visszatemetett gödrök ismételt kibontását, tisztítását. Megnéztük a körforgalmat és a bányákat, mert az útépítõk hétvégén is dolgoztak.



























Kazetta száma: S451 K11 B

Ásatási napló

Idõpont: 1998. június 08. hétfõ

Helyszín: Szentes - Berekhát

S451 L5 - 41 + 300 - 350

Idõjárás: Száraz, napos, meleg idõ

Munkaidõ: 6.00 - 19.00h

Létszám: 15 fõ

Melléklet: 1 db

Tevékenység:

Folytattuk az objektumok metszeteinek készítését a 300 - 350-es szelvényben. A nagy árok környékén, illetve a már kibontott objektumok rajzolását. Egyben megkezdtük a metszetek és a kibontott objektumok fotózását. A nap eseményéhez tartozik, hogy az útépítõk a 300-as szelvénykaróig megkezdték a terület elegyengetését, feltöltését. Ily módon gyakorlatilag csak a két árok közérõl tudunk légi felvételt készíteni a héten, de jelezték, hogy 10-e után szeretnék átvenni a területet, és azonnal feltölteni, eldózerolni ezt a részt is. Számunkra ez annyit jelent, hogy valószínûleg emelni kell a napi munkaóra számot, illetve a repülést szerdán estére valamilyen módon meg kellene szervezni. Különösen fontos, hogy holnap mire jön Varga András, mindent elõkészítsünk a felmérésre.

Az ásatási munkások javaslatára a továbbiakban munkaidõ kezdete reggel 5.00 óra.

S451 L5 Q100

Kerek, mintegy 100 cm átmérõjû, egyenes oldalú, egyenes aljú gödör. Mélysége
30 cm. Betöltésébõl régészeti leletanyag nem került elõ.

S451 L5 Q107

Mintegy 120 cm átmérõjû, méhkas alakú, mintegy 100 cm mély gödör. Alja egyenetlen, északi oldalán egy kisebb lemélyedés van. Betöltésébõl fõként állatcsont és némi, egészen durva égetett kerámia került elõ.

S451 L5 Q112

Mintegy 100 cm átmérõjû, egyenes oldalú, egyenes aljú, sekély, az altalajba mindössze 15-20 cm-re mélyedõ gödör. Betöltésében alig volt leletanyag, mindössze néhány gyorskorongon készült kerámia, összesen két töredék és pár apró állatcsont darab volt. Betöltése, fekete, kemény agyagos humusz.

S451 L5 Q102

Mintegy 100 cm átmérõjû, egyenes oldalú, egyenes aljú gödör. Betöltése fekete, paticsszemcsékkel kevert, agyagos humusz volt. A benne lévõ leletanyagot majd bent kell megnézni a bázison.

S451 L5 Q101

Mintegy 2x200 cm-es, enyhén trapéz alakú, egyenes aljú, az altalajba mindössze
20-25 cm-re mélyedõ négyzetes gödör.

S451 L5 Q95

Mintegy 100 cm átmérõjû, méhkas alakú, egyenes aljú gödör, mely kb. 50 cm-re mélyed az altalajba. Betöltésébõl mindössze néhány állatcsont és egyetlen egy kerámiatöredék került elõ. A gödrön jól látszik, hogy benne volt az árokban, s az árok foltját egyértelmûen vágta a gödör betöltése. A gödör késõbbi, mint az árok. Amikor a gödröt kiásták, akkor az árok - legalábbis már részben - betöltõdött. Azért mondjuk, hogy részben töltõdött be, mert az árok metszetén jól látszik, hogy több rétegben, folyamatosan töltõdött be, és az egyik ilyen fekete, agyagos beiszapolódási rétegig megy el a gödör széle. Tehát csak az árok széle érintett a gödörárokkal, így arról lehet nyilatkozni, hogy annál a részénél késõbbi. Nem jelenti azt azonban, hogy amikor a gödröt ásták, ez az árok már egyáltalán nem létezett volna, hiszen a közepén lévõ lemélyedés még nyugodtan meg lehetett.

S451 L5 Q96

Kerek, mintegy 80 cm átmérõjû, egyenes oldalú, egyenes aljú, az altalajba kb.
20 cm-re mélyedõ gödör. Betöltésébõl növényevõ fogazatú, nagyobb méretû állat csontjai - talán szarvas - kerültek elõ.

S451 L5 Q92

Egy fél alma alakú kemence átégett foltja. Mérete kb. 70x80 cm, a tüzelõtér bejárata a déli oldalra nyílik. Ettõl délre egy nagyobb méretû objektum, valószínûleg egy ház lesz. A házhoz való tartozása még egyelõre kétséges, de nagyon valószínû. Érdekes, hogy amíg a kemence oldala erõsen vöröses, paticsosra átégett, addig az alján csak egy tapasztott sárga, de nem átégett réteg figyelhetõ meg. Leletanyaga szürke, korongolt kerámia. Egyelõre még csak munkafotót készítettünk róla, mert nincs teljesen kibontva az alja és a tûztér nyílása.

S451 L5 Q258

Mintegy 3x300 cm-es, fekete, sötétbarna, agyagos, humuszos elszínezõdés, mely kb. 20 cm-re mélyed az altalajba. Az alja egyenes, betöltésében fõként állatcsont került elõ.

S451 L5 Q93

Négyzetes alaprajzú, mintegy 250x250 cm-es, sötétbarna, kemény, humuszos betöltésû gödör, mely mindössze 20-25 cm-re mélyed az altalajba, középsõ részén egy mélyebb gödörszerû rész van. Betöltésébõl nagyon kevés állatcsont és egy kézi korongon készült edény töredéke volt.

S451 L5 Q94

Kb. 300x300 cm-es, négyzetes alaprajzú, az altalajba mintegy 30 cm-re mélyedõ egyenes aljú ház, melynek betöltésébõl nagyon kevés szürke korongolt kerámia, illetve állatcsont-töredék került elõ. Valószínûleg ehhez a házhoz tartozik az északi oldalán lévõ S451 L5 Q92-es objektumszámú kemence is.

S451 L5 Q258

Mintegy 300x300 cm-es négyzetes alaprajzú, sötétbarna, kemény, agyagos, humuszos betöltésû folt, melynek betöltésébõl fõként állatcsont és néhány korongolt, szürke kerámia került elõ.

S451 L5 Q257

Mintegy 100 cm átmérõjû, egyenes oldalú, egyenes aljú, az altalajba kb. 40 cm-re mélyedõ gödör. Betöltése ütemesen rétegzett, világos és sötét csíkok váltják egymást. A betöltésben apró paticsszemcsék, égett, kormos részek váltják egymást. Leletanyaga kis mennyiségû, korongolt szürke kelta kerámia és egy nagyobb méretû, növényevõ - talán szarvasnak - az állkapcsa.

S451 L5 Q254

Mintegy 100 cm átmérõjû gödör, melynek a bontása még folyik.

S451 L5 Q253

Mintegy 100 cm átmérõjû folt, melynek lemélyedõ része nem volt. Nyeséskor egyértelmûen megfigyelhetõ volt a kerek elszínezõdés, azonban a bontás során mindössze pár centire mélyed le a fekete, agyagos, humuszos talajba. Leletanyag egyáltalán nem volt. Ebben az esetben is felmerül az, hogy esetleg az eredeti talajszinten lévõ, a humuszképzõdés eredményeként szûrõdött be ez a humuszosabb folt, esetleg egy trágyadomb beszûrõdése lehetett.

S451 L5 Q256

Mintegy 80 cm átmérõjû, enyhén méhkas alakú, egyenes aljú gödör. Az altalajba kb. 20-25 cm-re mélyed. Betöltése fekete, agyagos, humuszos talaj, melyben apró paticsszemcsék figyelhetõk meg.

S451 L5 Q255

Mely egyben a Q90-es objektum, mert elvitte a gép a számát, és eredetileg ez volt a Q90-es objektum, de most már a Q255-ös számon tartjuk nyilván. Mintegy 100 cm átmérõjû, egyenes oldalú, egyenes aljú gödör, melynek rétegzett betöltését világosabb és sötétebb barna, fekete humuszos agyag csíkok váltják egymást. Az alján rendkívül erõs égésnyom figyelhetõ meg, azonban nem egy letapasztott árok részrõl van szó, mint az a metszetbõl kitûnik. Betöltésébõl egy kézi korongon készült kerámia és némi állatcsont került elõ.

S451 L5 Q83

Nagyméretû, mintegy 250 cm átmérõjû, nagyjából kerek, méhkas alakú gödör, alja egyenetlen, kisebb bemélyedõ részek vannak benne. Betöltése fekete, sötétbarna, agyagos humusz, melyben állatcsont és kézi korongon készült házi kerámia, illetve néhány korongolt, kelta töredék volt.

S451 L5 Q84

Mintegy 100 cm átmérõjû, enyhén méhkas alakú, egyenes aljú gödör, mely 60 cm-re mélyed az altalajba. Betöltése sötétbarna, agyagos, humuszos talaj, melyben paticsszemcsék voltak. Anyaga fõként állatcsont, és némi kézi korongon készült szürke, házi kerámia.

S451 L5 Q85

Mintegy 120 cm átmérõjû, enyhén méhkas alakú, egyenes aljú gödör, mely 30 cm-re mélyed az altalajba. Betöltésében apró paticsszemcsékkel kevert, sötétbarna, fekete, humusz figyelhetõ meg. Leletanyaga korongolt kelta edénytöredék és néhány állatcsont-töredék volt.

S451 L5 Q82

Mintegy 200 cm átmérõjû, egyenes oldalú, egyenetlen aljú, nagyméretû gödör, melynek betöltésében világosabb, sötétebb foltokban kevert sötétbarna, agyagos humusz figyelhetõ meg. Az alsó részen rétegzett, fekete, agyagos, sárga humuszos csíkok váltják egymást. Ezek nem tapasztási csíkok. Betöltésébõl fõként állatcsont és némi házi kerámia került elõ.

S451 L5 Q57

Mintegy 120 cm átmérõjû, enyhén méhkas alakú, az altalajba 60 cm-re mélyedõ, egyenes aljú gödör. Betöltésében fekete, agyagos humusz látható, s innen fõleg nagy állatcsont-töredékek kerültek elõ.

S451 L5 Q77

Szabálytalan körvonalú, nem meghatározható rendeltetésû beásás, melybõl mindössze egy állati lábszárcsonttöredék került elõ.

S451 L5 Q80

Nagyméretû, 120 cm mély, enyhén méhkas alakú, egyenetlen aljú gödör. Betöltésébõl fõként állatcsont és kézi korongon készült házi kerámia került elõ. Betöltése nagyjából vízszintesen rétegzett. Hamucsíkok, sárga, agyagos, illetve fekete, sötétbarna, humuszos rétegek váltják egymást.

S451 L5 Q86

Mintegy 100 cm átmérõjû, enyhén méhkas alakú, kb. 60 cm mély, egyenes aljú gödör. Betöltése egységesen fekete, agyagos, humusz, alig volt benne néhány kerámiatöredék.

S451 L5 Q85

Mintegy 100 cm átmérõjû, egyenes oldalú, egyenes aljú, kb. 60 cm mély gödör, melynek közepén sötétbarna agyagedény kétharmados töredéke látható. Betöltése sötétbarna, agyagos humusz, mely paticsszemcsékkel kevert.

S451 L5 Q88

Mintegy 80 cm átmérõjû, méhkas alakú, egyenes aljú gödör, mélysége kb. 80 cm, közepén egy behajított fazéknak szétroppant, összetört darabjai látható. Betöltése sötétbarna, agyagos humusz. Betöltésébõl némi korongolt szürke kerámia és kézi korongon készült kerámia került elõ.

S451 L5 Q89

120 cm átmérõjû, enyhén ovális, méhkas alakú gödör, melynek betöltésében nagyjából vízszintesen rétegzett, homokcsíkok sötét és világosabb paticsos és omladékos rétegei váltják egymást. Betöltésébõl korongolt szarmata kerámia és állatcsont került elõ.

S451 L5 Q259

Mintegy 100 cm átmérõjû, egyenes oldalú, egyenes aljú gödör, melynek betöltése viszonylag egységes, sötétbarna, agyagos humusz. Ebben néhány közel vízszintes, világosabb, sárgás, agyagos csík van.

S451 L5 Q78

Mintegy 100 cm átmérõjû, enyhén méhkas alakú, egyenes aljú gödör. Betöltése erõsen hamus, paticsszemcsékkel kevert, barna, agyagos humusz. Betöltésébõl korongolt szürke házi kerámia került elõ.

Nem pontosan tisztázott a viszonya, a mellette lévõ S451 L5 Q72-es gödörrel. Felszíni nyeséskor is próbáltuk különválasztani, Vörös Gabi is többször megnyeste, akkor sem sikerült tisztázni. Most úgy tûnik a két gödör betöltése közti különbség alapján, mintha a Q78-as vágná a Q79-est.

S451 L5 Q79

Mintegy 140 cm átmérõjû, egyenes oldalú, egyenes aljú gödör, mely mindössze
15 cm-re mélyed az altalajba. Betöltése apró szemcsékkel kevert, fekete, agyagos humusz, melybõl fõként nagy állathoz, talán marhához tartozó csonttöredékek kerültek elõ, köztük egy körömcsont is.

S451 L5 Q76

Mintegy 120 cm átmérõjû, méhkas alakú, egyenes aljú, kb. 80 cm mély gödör. Betöltése nagyjából vízszintesen rétegzett. Világosbarna és sötétbarna, s még sötétebb, fekete, agyagos, humuszos, apró paticsszemcsékkel kevert rétegek váltják egymást. Betöltésébõl viszonylag kevés leletanyag került elõ.

S451 L5 Q87

Mintegy 100 cm átmérõjû, méhkas alakú, egyenes aljú, az altalajba mintegy 50 cm-re mélyedõ gödör. Betöltése viszonylag egységesen kevert, apró agyagszemcsékkel, paticsdarabokkal égett, elszenesedett maradványokkal. Leletanyag mindössze néhány cserép és állatcsont.

S451 L5 Q58

Mintegy 70 cm átmérõjû, egyenes oldalú, egyenes aljú gödör, mely mindössze
20 cm-re mélyed az altalajba. Betöltése apró paticsszemcsékkel kevert, fekete, agyagos humusz, melyben mindössze néhány kézi korongon készült kerámia töredéke volt.

S451 L5 Q53

Nagyméretû, nagyjából trapéz alakú folt, mely csupán 10-20 cm-re mélyed az altalajba. Alja enyhén egyenetlen. Fekete, agyagos, humuszos betöltésébõl néhány állatcsont-töredék került elõ, némi házi kerámia kíséretében.

S451 L5 Q56

Rendkívül szûkszájú, mintegy 60 cm átmérõjû, gyönyörû méhkas alakú gödör, egyenes aljjal. Betöltése nagyjából vízszintesen rétegzett. Betöltésében hamus, paticsos, illetve sötétbarna, agyagos humuszrétegek váltják egymást. Betöltésében nagyméretû, szürke, korongolt szarmata edény és házi kerámia, illetve állatcsont-töredékek voltak.

S451 L5 Q55

Mintegy 120 cm átmérõjû, egyenes oldalú, az altalajba mindössze 15-20 cm-re mélyedõ, fekete, agyagos betöltésû gödör, melynek betöltésében leletanyag nem volt.

S451 L5 Q54

Mintegy 100 cm átmérõjû, egyenes oldalú gödör, melynek metszetén jól megfigyelhetõ, hogy az alsó rész domborúan rétegzett, tehát a közepe feljebb van, mint a két széle. A felsõ része inkább vízszintes. Leletanyaga elég szegényes, korongolt szürke kerámia- és állatcsont-töredékek kerültek itt elõ.

S451 L5 Q52

Mintegy 120 cm átmérõjû, méhkas alakú, egyenes aljú gödör. Betöltése ívelten rétegzett oly módon, hogy az ívek középpontban a legmagasabbak. Domborúan rétegzett, világosabb és sötétebb színû, agyagos, fekete, sötétbarna, humuszos rétegek váltják egymást, melyben több-kevesebb apró paticsszemcse, illetve sárga agyagrög figyelhetõ meg. Leletanyaga viszonylag szegényes: némi állatcsont, korongolt szürke kerámia, házi korongon készült házi kerámia.





































Kazetta száma: S451 K11 B

Melléklet: Levél Dankó János úrnak

Ásatási napló

Idõpont: 1998. június 09. kedd

Helyszín: Szentes - Berekhát

S451 L5 41 + 200 - 250

Idõjárás: Kánikula

Munkaidõ: 6.00 - 20.00h

Létszám: 15 fõ

Tevékenység:

Folytattuk a 41 + 200 - 250-es szelvényben az objektumok bontását, fotózását, rajzolását. A napi tevékenységhez tartozik még az is, hogy az autót el kellett vinni garanciális szervizre. A nap folyamán többször ellenõriztük az 5-ös illetve a 6-os bánya területét. Egyik bányában sem találtunk régészeti leletre utaló nyomot. A körforgalomnál úgyszintén negatívnak bizonyult minden egyes ellenõrzés.



























Kazetta száma: S451 K12 A

Ásatási napló

Idõpont: 1998. június 10. szerda

Helyszín: Szentes - Berekhát

S451 L5 41 + 200 - 250

Szentes - Kázmér tanya

S451 L114 38 + 570 - 38 + 560

Idõjárás: Száraz, napos meleg idõ

Munkaidõ: 5.00 - 21.00h

Létszám: 15 fõ

Látogatók: Dr. Trogmayer Ottó, Dr. Vörös

Gabriella, Pap János, Balázsi Irén (Délvilág)

Tevékenység:

Folytattuk a 41 + 200 - 250-es szelvényben az objektumok bontását, rajzolását, fotózását. Napközben többször ellenõriztük az 5-ös illetve a 6-os bánya területét, valamint a körforgalmat, illetve azokat a szakaszokat, ahol tovább folytatták a humuszolást. Így az
5-ös és a 6-os bánya elõtti régi Kurca medernél lévõ mély részt, illetve a körforgalom elõtti részt. Az ásatást megtekintette, s a nyomvonalat végigjárta Pap János igazgató úr, valamint Balázsi Irén újságíró. Délután 17 órakor megérkezett dr. Vörös Gabriella megyei múzeum igazgató, és dr. Trogmayer Ottó nyugalmazott megyei múzeum igazgató. Majdnem egy idõben értünk a 6-os számú bányához, ahol éppen az érkezésünkkor kerültek elõ fejjel nyugatnak tájolt sírok. Felfüggesztettük a sírok környékén a földmunkát, s kértük, hogy a bánya nyugati oldalán lévõ depónál humuszoljanak tovább, míg mi behatároljuk a temetõ kiterjedését.

A holnapi nap folyamán itt is meg kell kezdeni a feltárást. Elõször szkréperekkel lehumuszoljuk a felsõ 30 cm-t, s utána a Leveller kft. iszapoló kanalát elkérve megpróbáljuk leszedni a sírfoltokig a felsõ bolygatott réteget. A sírok mellett eddig melléklet nem volt, mindössze annyit lehet tudni, hogy fejjel nyugatnak tájolt, hátranyújtott csontvázakat találtunk, amelyek kora egyenlõre bizonytalan.

Az S451 Q114-es lelõhelyen Nagy Katalin vezetésével a mai napon megkezdtük az objektumok bontását. Így eleget tettünk a HÓDÚT-tal kötött szerzõdésnek, mely szerint június 10 és 22. között a Q114-es lelõhelyen el kell kezdeni, s be is kell fejezni a leletek feltárását. A kibontott objektumokból neolit leletek kerültek elõ, melyeket dr. Trogmayer Ottó határozott meg s szakvéleményezett.

A továbbiakban folytattunk az S451 L5-ös lelõhelyen az objektumok feltárását. Az elõkerült leletekrõl értesítettem a gépek munkavégzését felügyelõ Gál Zsoltot, a Leveller KFT. munkavezetõjét. Kértem, biztosítson gépet másnapra a bányánál végzendõ leletmentés megkezdéséhez, a holnap reggel 7.30-ra tervezett repüléssel kapcsolatban pedig Varga József úrral (HÓDÚT) egyeztettünk idõpontot és repülési tervet.

S451 L5 Q97

Kb. 80 cm átmérõjû, három sorban tapasztott kemence alja. A kemencefenéken három sorban figyelhetõ meg a kemence aljának megújítása, melynek rétegeibe szürke, korongolt szarmata kerámiákat tettek. A kemence foltjából csak a fenék maradt meg, oldalfalai teljesen hiányoznak. A kemence foltja maga benne van egy nagyobb méretû gödör betöltésének a tetejébe. Ez a gödör egyébként az S451 L5 Q98-as objektum. Egyértelmûen szuperpozíció figyelhetõ meg a két objektum esetében, amelyben a Q97-es a késõbbi. A Q98-as betöltésébõl egyébként eddig csak állatcsont-darabok, egy darab szürke korongolt és egy darab kézi korongon készült házi kerámia töredéke került elõ. A két objektum közvetlenül az S451 L5 Q99-es objektum, a nagy árok nyugati oldalán van.

S451 L5 Q254

Mintegy 200 cm átmérõjû, enyhén méhkas alakú, egyenes aljú gödör. A gödör alján égésnyomok figyelhetõk meg. A betöltésben több rétegben, az alsó részen váltakozva sárga agyagos, illetve fekete agyagos, humuszos csíkok váltják egymást. A gödör metszetérõl fotót készítettünk, a betöltésében egyébként különbözõ méretû állatcsontok voltak és némi házi kerámia.

S451 L5 Q260

A szikkasztóárok által a 41 + 200-as szelvénykaróval egy vonalban kettévágott, enyhén méhkas alakú, mintegy 150 cm átmérõjû, ívelt aljú gödör, amely az altalajba kb.
35-40 cm-re mélyed. Betöltésébõl mindössze néhány marhaborda és ragadozó hal fogazata került elõ.

S451 L5 Q49

Mintegy 150 cm átmérõjû, enyhén méhkas alakú, az altalajba mintegy 70 cm-re mélyedõ, egyenes aljú gödör. Betöltésébõl néhány nagyméretû csigolya és egyéb nagy állatcsont-töredéke került elõ. Kerámia is található leletanyagában.

S451 L5 Q78

A Q78-as és a Q79-es objektum biztos, hogy nem fedi egymást, ezeket már többször is újranyestük, és nem tudtuk eldönteni, hogy melyiket melyik vágja.

A mai nap folyamán megpróbáltuk függõleges metszettel elkülöníteni a két gödröt, de még mindig nem kaptunk egyértelmû eredményt. Úgy tûnik, mintha a Q78-as vágta volna a Q79-est. Ugyanis a Q78-as betöltése bemegy a Q79-es gödör íven belüli felületére. De nem egyértelmû, mert nincs egy határozott vonala a két gödör közti betöltésnek, hanem mindössze annyi látható, mintha a Q79-es gödör felõl kicsit több apró, sárga agyagrögöcske lenne a betöltött talajban. Sajnos, a leletanyag sem ad egyértelmû választ, hiszen a Q78-asban van kerámia anyag, a Q79-esben viszont csak állatcsontot látunk.

S451 L5 Q91

Úgy tûnik, ez egy igazi kút vagy gödör. A tetejébõl szarmata kerámia került elõ, mintegy 50 cm vastag, paticsos, fekete, hamus, szenes, kevert rétegbõl. A kút alsó fekete, agyagos, humuszos, sárga rögökkel kevert betöltésében leletanyag eddig alig volt. Idõnként néhány csontdarab, szinte steril, leletanyag mentes a betöltés. Jelenleg 350 cm-nél tartunk. A 350 cm-ig J1-es jelenségszámmal csomagoljuk, tehát S451 L5 Q91 J1.

S451 L5 Q91 J1

A felsõ 300 cm-bõl elõkerült leletanyag, a kút déli metszetébõl.

S451 L5 Q91 J2

A kút déli metszetébõl 300 cm alatt került elõ leletanyag.

A mai napon megkezdtük a Q114-es lelõhelyen az objektumok bontását. Erre azért kerül sor, mert egyrészt kötelez bennünket a jegyzõkönyv, amit Dankó úrékkal írtunk alá, másrészt pedig ma meglátogatta Dr. Trogmayer Ottó az ásatást, s szerette volna látni az itt lévõ házak leletanyagát. A házobjektumokból az S451 L114 (Q32-es és Q31-es) Q29-es objektumnak elkészítettük a metszetét. Kiszedtük a betöltés északi felét. A betöltésben finoman, homokosan iszapolt csíkok figyelhetõk meg. Az objektum egészen biztos, hogy szépen, lassan, folyamatosan töltõdött be. Nincs benne semmiféle omladéknyom vagy egyéb, hanem finom, homokos csíkok váltják egymást. Betöltésébõl alig került elõ egy-két kerámiatöredék, melyek között újkori és néhány apró neolit töredék egyaránt megtalálható.

Elmetszettük az Q451 L114 Q30-as objektumot is, amelynek déli felét szedtük ki. Ennek betöltésében nem látok iszapcsíkokat. Az objektum déli felében, miután leletanyaga nem nagyon volt, illetve újkori, a biztonság kedvéért egy biztonsági ásónyomot is kiszedtünk a sárga altalajból. Tehát az objektum maga mintegy csak 10 cm-re mélyedt le, s ez jól látható a készített metszetrõl és leletanyaga alig van. Betöltése fekete, agyagos, iszapos, humuszos talaj.

Ebben a pillanatban közölte velem Nagy Katalin, hogy ahol áll, azt be kell mérni, és emléktáblát kell avatni a tiszteletére, ugyanis úgy tûnik, mintha szerpentin lenne az a kõzet, amelybõl a hányó tetején talált gyönyörûséges baltát készítették. Szép kis kaptafa alakú foltok.

Ahol találta, annak környékén gyakorlatilag nem igazán sûrû az objektum. Ez is azt mutatja, amit az egész lelõhely képe összességében mutat, hogy rendkívül lekopott lehet maga a lelõhely. Valószínûleg csak az objektumok alját fogjuk megtalálni.

Nagy Katalin szerint a házak között udvarnak is lennie kellett. Ha itt találtuk ezt a gyönyörû kis kõbaltát, azt javasolta, nevezzük el munkaudvarnak. A munka zöme az udvaron folyt, ehhez pedig tér kellett. Senki nem faragott benn a gödör lakásba. Tavasztól késõ õszig biztos, hogy a munkák java kinn folyt.

Az S451 L114 Q17-es objektummal egy vonalban került elõ a balta, amit még nem tudunk, hogy csomagolunk majd.

S451 L114 Q12

A metszet során a gödör déli felét szedtük ki. Kerek, mintegy 80 cm átmérõjû, egyenes oldalú, az altalajba lefelé szûkülõ oldalú, nagyjából egyenes aljú, kb. 5-10 cm-re mélyedõ, sekély gödör. Betöltése szürke, agyagos, humusz, betöltésébõl neolit cserepek
- valószínû a szilmeg-csoporthoz tartozik ez is - kerültek elõ, valamint néhány állatcsont és kalcinált csont. A kalcinált csontokra egyenlõre nem tudok magyarázatot adni, a gödör betöltésében az összetört telepi kerámiával együtt találjuk, s néhány kagylótöredék is volt mellette.

S451 L114 Q14

Mintegy 100 cm átmérõjû, szürke, agyagos, humuszos betöltésû gödör. A betöltés hamufoltokkal, paticsdarabokkal, apró, kisebb-nagyobb sárga agyagrögökkel kevert. A gödör betöltésében kagyló, némi állatcsont és neolit kerámia, a szilmegi csoport edénytöredékei voltak. A töredékek között egy kiöntõcsöves szilmegi fazékperem és oldal - vagy hólyag, vagy bütyök - is volt, s a szilmegi edények hólyagos bütyöktöredéke. Ez a kettõs ujjbenyomással tagolt bordadíszes töredék hasonlított a közelében nyesésbõl elõkerült, ívelt boltozatú díszekkel díszítetthez.

S451 L114 Q18

A felszínen mintegy 100 cm átmérõjû, foltként jelentkezõ gödör, amely 5 cm után beszûkül, mintegy 50-60 cm szélességûre. Betöltése szürke, agyagos, sárga agyagrögökkel kevert humuszos talaj, amelyben kizárólag paticsos omladék volt. A paticsos omladéknak elég magas volt a soványító pelyvatartalma. Rendkívül könnyû, laza szerkezetû paticsok.

S451 L114 Q19

Kb. 80 cm átmérõjû, kerek, egyenes oldalú, egyenes aljú, az altalajba mintegy 15-20 cm-re mélyedõ gödör. Betöltése szürke, agyagos humusz, melybõl egészen apró neolit kerámiatöredékek és uniókagyló, valamint apró állatcsont-töredékek kerültek elõ. A nyesett szórványanyag közül egyedül az S451 L114 Q22-es gödör környékén elõkerült szórvány, kõbõl faragott hálónehezéket visszük be. A hálónehezék jelzése S451 38 + 570, a balta adata pedig S451 38 + 560.

S451 L5 Q97

Nagy Katalin megkezdte a kemence felszedését. A kemencét - a három megfigyelt tapasztásréteg alapján - rétegenként szedjük fel. Az egyes réteg kapja a J1-est, S451 L5 Q97 J1-es réteget. A 2-es a J2-est, a 3-as a J3-as számot.

S451 L5 Q97 J1

Az 1 cm, erõsen átégett tapasztásrétegben kerámia nem volt. Tehát a J1-es rétegben csak rendkívül erõsen átégett, mintegy 1 cm vastag tapasztásdarabok voltak.

S451 L5 Q97 J2

A J2-es rétegben gyorskorongon készült, szürke, szarmata edények töredékei vannak szétterítve. A kerámia alapon van maga a kemence alját képezõ simított tapasztás.

S451 L5 Q97 J3

A harmadik, legalsó tapasztásrétegben szintén gyorskorongon készült szürke, szarmata kerámia van szétterítve, amelyre rátették a simító tapasztást. A jelenségszámmal csomagolt kerámiákon kívül, kisebb mennyiségû kerámia van, melyet a nyesés során találtunk. Ezeket pusztán objektumszámmal, azaz S451 L5 Q97-es objektumszámmal csomagoljuk el.

S451 L5 Q98-as gödör tetején lévõ fekete, agyagos, humuszra - lehet, hogy még kifejezetten tömörítették is - egy sárga, steril agyagréteget terítettek, és arra tették rá az elsõ sor cserepet. A cserepek tetejét egy egyenlítõ agyagréteggel terítették le, amely rendkívül erõsen, szinte kerámia keménységûre átégett. Ezután jött a második, illetve harmadik réteg. A legalsó, harmadik kerámiarétegben nemcsak gyorskorongon készült, hanem házi kerámia töredékek voltak. A kemencét gyakorlatilag teljes egészében leborotválták - az oldalfalakat elvitte az eke - a platni, a sütõfelület szintjéig. Tehát a felmenõ oldalfalból nem sikerült megfogni semmit még körvonalában sem. Úgy tûnik, a kemence közepe kicsit mélyebben volt - lejtett lefelé -, és ott jobban megmaradt a sütõfelület. A magasabban lévõ széleket azonban a bolygatások teljes egészében elvitték.

Kazetta száma: S451 K12 A

Ásatási napló

Idõpont: 1998. június 11. csütörtök

Helyszín: Szentes - Berekhát

S451 L5 41 + 250 - 300

Idõjárás: Kánikula

Munkaidõ: 4.00 - 18.00h

Létszám: 16 fõ

Melléklet: 1 db

Tevékenység:

Ma át kell adnunk az S451 L5-ös lelõhelyet a 41 + 250 - 300-as szelvénytõl vissza a 250-es szelvénytõl végig. Ezért este is tovább maradtunk, illetve ma reggel korábban kezdtünk. A hátralévõ munka mindössze annyi, hogy egyrészt szeretnénk az utat egészen a vízig levinni, másrészt kitakarítani a szelvény teljes felületét, azonosítani a dokumentációt a terület átadása elõtt, továbbá teljes egészében rendbe rakni a szelvényt a 7.30-ra megbeszélt légi fotózásra.

S451 L5 Q98

Kerek gödör, az S451 L5 Q97-es objektum a kemence elõtt. A gödör északkeleti szélénél van a kemence oly módon, hogy pontosan egymás mellett van a kemence és a gödör. Az, amit korábban mondtunk, hogy a gödör betöltésére tették a kemencét nem igaz, mert a gödör széle a kemence platnijánál végzõdik. Így a kettõ szub- vagy szuperpozícióját nem lehet megállapítani. Az biztos, hogy a gödör mérete, formája alapján semmiképpen sem tekinthetõ a kemence munkagödrének. A kettõnek egymáshoz, szerkezeti szempontból semmi köze. Teljesen véletlen, hogy a gödör és a kemence egymás mellé került. Mivel nem lehetett megfigyelni, hogy egymást vágták volna, így a relatív kronológiájukra sem lehet mondani semmit, majd csak a leletanyag alapján.

S451 L5 Q39

Nagy Katalin figyelt fel arra a kutyus felszedése során, hogy a kutyusnak csak a jobb oldala van meg, a bal hiányzik. Megvan a feje, a jobb lapocka és jobb oldali jobb elsõ láb, alsó-felsõ lábszárral, rendesen izületi végekkel, anatómiai sorrendben. Megvan a jobb oldali bordasor, a nyak és gerinccsigolyák, illetve hátul a jobb hátsó, felsõ lábszár - ami megmaradt. A bal oldala már eredetileg is hiányzott.






Kazetta száma: S451 K12 A

Melléklet: Jegyzõkönyv (41+150-41+350)

Ásatási napló

Idõpont: 1998. június 12. péntek

Helyszín: Szentes - Kázmér tanya

S451 L114

Idõjárás: Esõs, szeles

Munkaidõ: 6.00 - 18.00h

Létszám: 14 fõ

Tevékenység:

Átköltöztettük a szerszámokat és a ládákat az S451 L114-es lelõhelyre. A szerszámok karbantartása mellett elõkészítettük az új feltárási lelõhelyet, rendeztük a területet.

S451 L435 Q1 J1

Valószínûleg fülbevalóhoz vagy pitykéhez tartozó, pasztával kitöltött kis bronzgömböcske a bal felkarcsont és a csecsnyúlvány közötti részrõl. A koponyát bolygatták, a sír leírása késõbb olvasható.

























Kazetta száma: S451 K12 B

Ásatási napló

Idõpont: 1998. június 15. hétfõ

Helyszín: Szentes - Berekhát

S451 L5 - 41 + 250 - 300

Szentes - Bereklapos

L434

Idõjárás: Napos, szeles

Munkaidõ: 5.00-17.00h

Létszám: 21 fõ

Látogatók: Kordás Pál (Marosdömper Kft.)

Tevékenység

Pótlás az S451 L434-es lelõhely objektumainak a leírásához.

S451 L434 Q40

A gödör betöltésébõl vékony és vastag falú kerámiatöredékek vegyesen kerültek elõ, valamint néhány uniókagyló és paticsdarab. Az anyag valószínûleg egyöntetûen neolit - szakálháti telephez tartozik ez az anyag is.

S451 L434 Q38

A gödörbõl kevés, fõként vastag falú, durva neolit kerámia került elõ, néhány egészen apró állatcsont, illetve uniókagyló kíséretében.

S451 L434 Q26

Viszonylag vékonyfalú, neolit kerámiatöredékek kerültek elõ a gödörbõl, némelyiken kis, vízszintesen elnyúló bütyökfül látható. A kerámia mellett néhány uniókagyló töredék látható.

S451 L434 Q12

A gödörbõl fõleg vastag falú, durva neolit kerámia, némi uniókagyló került elõ. Külön csomagoltuk teljesen jelenségszám nélkül.

S451 L5 Q18

Mintegy 80 cm átmérõjû, egyenes oldalú, egyenes aljú, az altalajba 25 cm-re mélyedõ kerek gödör, leletanyaga nem volt.

S451 L5 Q43

A bontás során sem tisztázódott, hogy a gödörben talált tapasztás darabok mihez tartoznak, ezért az egész anyagot egy nagy kosárba belerakjuk, és bevisszük a bázisra. Lemossuk, letisztítjuk, és utána megpróbáljuk összerakni, s a töredékekbõl rekonstruálni, hogy eredetileg mihez tartoztak. Nagy méretû sütõharanghoz, vagy pedig egy kemence palástjához hasonlít leginkább.

S451 L54 Q52 J1

Mintegy 30 cm magas, tojástestû, enyhén kihajló peremû, kézi korongon készült fazék. A fazék összeroppant, de minden összetartozó darabját megtaláltuk a gödörben. A gödör feneke fölött - mintegy 30 cm-rel - szájjal északkeletnek feküdt, az oldalára dõlt edény és a gödör égett, kormos alja közötti betöltés szürkésbarna, apró paticsrögökkel, és sárga agyagdarabokkal kevert humusz volt.

Közel 200 cm átmérõjû, méhkas alakú, ívelt aljú gödör, mélysége mintegy 30-40 cm. Átvágja a szelvény északi oldalán lévõ szikkasztó árkot. Leletanyagát már korábban magnóra mondtam.

S451 L5 Q53

A házszerû foltot kibontva jól látszik, hogy ez nem igazán ház, hanem inkább veremjellegû képzõdmény. Viszonylag sekély, oldalai szabálytalanul futnak, valószínûleg a déli sarokban lévõ kis kiugró résznél lehetett esetleg a lejárat. Leletanyaga mindössze pár cserépdarab és nagy állatcsont töredéke.

S451 L5 Q55

Megjegyzendõ, hogy a gödör szélét kicsit nagyobbra bontották, mint a tényleges gödröt. Tehát a rajzon véletlenül hozzá rajzolták a külsõ karimát is, az tévedés. A valós helyzet az, hogy belül van egy gödör, melynek átmérõje 100 cm, egyenes az oldala, mélysége szélességéhez hasonló. Leletanyagát már magnóra mondtam.

S451 L5 Q85

Végig azt hittem, hogy egy sütõharang van a gödör közepén babára bontva. Felszedéskor derült ki, hogy ez valójában egy nagy korsó alsó fele.

S451 L5 Q255

A biztonság kedvéért ismét elmondom, hogy a gödör alján erõs égésnyomok, paticsos, vöröses elszínezõdés látható a középsõ részen, a szélen pedig egy fekete kormos, hamus rész fut körbe az egyenes aljon.

S451 L5 Q83

A gödör közepén erõsen paticsosra átégett, kis kerek folt figyelhetõ meg.

S451 L5 Q258

A házfoltot megnéztük, cölöplyukat sehol nem találtunk benne.

S451 L5 Q92

Kb. 250x300 cm-es kemence, amely teljesen egyértelmûen az S451 L5 Q94-es házhoz tartozik. A ház enyhén szabálytalan körvonalú, betöltésében egészen kevés szürke, gyorskorongon készült kerámia volt, valamint egy fél orsógomb töredéke, s a ház közepén egy kis kerek lyuk került elõ, amely akár oszlophely is lehetett.

S451 L5 Q31

A kutya feje alatt egy összeégett, teljesen összeolvadt edény darabjai voltak. Ezen feküdt a kutya, valamint egy tulok volt még a feje alatt.

J2-es lesz az összeolvadt kerámia, J3-as a tulok.

S451 L5 Q31 J2

Összeolvadt kerámia a kutya feje alatt.

S451 L5 Q31 J3

Tulok a kutya alatt. Faszén és égett réteg volt a kutya alatt. Azt is külön elcsomagoltuk, jelenségszám nélkül.

S451 L5 Q110

Szabálytalan körvonalú, foltból induló, gödörnek bontott jelenség. Nem vagyunk biztosak abban, hogy objektum. Inkább egy humusz beszûrõdés okozta az elszínezõdést az altalajban, amelyet gödörnek bontottak.

S451 L5 Q108

Közel 200 cm átmérõjû, sötétebb foltként jelentkezõ elszínezõdés az altalajban, melyet gödörnek bontottak. Leletanyaga nem volt. Valószínû, hogy egy humuszleszûrõdésrõl lehet szó.

S451 L5 Q109

A kemence foltját körbebontottuk, elõtte készítettünk egy árkot.

S451 L5 Q91 J3

A kút metszetének északi felébõl kiszedett leletanyag, melyet géppel bontottunk,
F-50 cm-ig.

S451 L435 lelõhely lesz a 6-os számú bányában talált temetõ, melynek korát egyenlõre nem tudjuk. A leleteket jeleztem Varga József (HÓDÚT) részére, valamint Kordás Pálnak, illetve képviselõjének Maros Zoltánnak, Marosdömper ügyvezetõjének.

Abban maradtunk, hogy elõbb megpróbáljuk lehatárolni a lelõhely területét, és utána megbeszéljük a továbbiakat. Varga Józseffel 9 órára beszéltünk meg egy találkozót a helyszínen. Láttuk - hogy a korábban megbeszélteknek megfelelõen - a humuszdepó mellett folytatják a humuszolást, kihagyva a sírok területét. Azonban a humuszdepó melletti sávokban is kerültek elõ õskori kerámiatöredékek.

S451 L5 Q261

200 cm átmérõjû, méhkas alakú, egyenes aljú kerek gödör. Alja égett, fekete, kormos. Leletanyaga viszonylag kevés, korongolt kelta, illetve kézi korongon készült házi kerámia és néhány állatcsont töredéke. A gödröt kettévágta a szelvény északi oldalán futó szikkasztó árok.

S451 L5 Q19

Mintegy 100 cm átmérõjû, méhkas alakú, ívelt aljú gödör, mélysége mintegy
100 cm. Az árok oldalában volt a gödör, az árokhoz való viszonyát nem sikerült teljesen egyértelmûen meghatározni. Valószínû, hogy késõbbi, mint maga az árok. Betöltésébõl szürke, szarmata kerámia került elõ kis mennyiségben.

S451 L5 Q59

Mintegy 80 cm átmérõjû, méhkas alakú egyenes aljú gödör az árok oldalában. Betöltésébõl kézi korongon készült fazék alja került elõ, valamint állatcsont-töredékek.

S451 L5 Q29

Mintegy 60 cm átmérõjû, kerek, egyenes oldalú, ívelt aljú, félgömbös gödör, melybõl mindössze néhány apró kerámia töredék jött elõ.

A mai nap folyamán 11.00 órakor aláírtam az S451 L5-ös lelõhely átadását. Ezt a lelõhelyet teljes egészében átadtuk az útépítõknek a mai nappal. Az egyeztetés során, melyen jelen volt Varga József (HÓDÚT), Daits Zoltán a KHT képviseletében, Dankó úr személyes megbízottjaként, valamint Nemes Zoltán a Marosdömper KFT. megbízottja (Kordás Pál megbízottjaként), illetve Gál Zsolt a Leveller KFT. munkavezetõje. Megállapodtunk abban a Városi Önkormányzat kirendelt biztosával, Sáfrán Bálint úrral, hogy a kialakult helyzetben a 6-os bánya feltárása az elsõdleges, mert onnan kívánják biztosítani a magas töltéshez szükséges hiányzó nyersanyagot. Kérésüket tudomásul vettem, cserébe mindössze annyit kértem, hogy adják írásba az elhangzottakat. Varga József ígéretet tett arra, hogy ezt Kordás úr munkanaplójába bejegyzi. Vaits Zoltán hallgatólagosan tudomásul vette az elhangzottakat. Szóban jeleztem Varga úréknak azt is, hogy a Q101 és Q102-es lelõhelyen elõkerült nyomvonalban egy magassági pont õrköve. Ezzel kapcsolatban megnyugtatott, hogy ennek az áthelyezésérõl már intézkedtek, hogy a nyomvonalon kívülre legyen elhelyezve. Ennek számláját már rendezték, nekünk további tennivalónk ezzel kapcsolatban nincs.

S451 L5 Q141 J1

A gödör alján olyan szerves anyag maradványt találtunk, mintha lószõr tekercs lenne egy kupacban. Bent nagyon jó mikrofotókat lehet készíteni róla mikroszkóp alatt, s akkor el tudjuk dönteni, mirõl van szó.

Megjegyzés: Az árok nyugati oldalában lévõ házat és a hozzá tartozó objektumokat az esõ annyira elmosta, hogy nem tudtuk teljes egészében kibontani, ezért ebben az állapotban hagytuk. Gyakorlatilag kiástuk õket, tehát leletanyagaikat kiszedtük, mivel nem volt korrekt a körvonala az állandó beomlások miatt, nem fotóztuk, nem rajzoltuk. Leletanyaguk van, de a korábbi dokumentációhoz képest újabbat nem készítettünk.















Kazetta száma: S451 K12 A, B

Ásatási napló

Idõpont: 1998. június 16. kedd

Helyszín: Szentes - Kázmér tanya

S451 L114

Idõjárás: Száraz, napos, meleg idõ

Munkaidõ: 5.00 - 17.00h

Létszám: 24 fõ

Tevékenység:

A humuszolást iszapoló kanál segítségével, illetve kézi nyeséssel folytattuk a 6-os számú bányában, amely a Q435-ös számú lelõhelyünk.

A Q114-es lelõhelyen folytattuk az objektumok bontását, itt B. Nagy Katalin vezetésével folyt egész nap a munka.




























Kazetta száma: S451 K13 A

Ásatási napló

Idõpont: 1998. június 17. szerda

Helyszín: Szentes - Kázmér tanya

S451 L114

Szentes - Város tanya

S451 L435

Idõjárás: Száraz, napos, meleg idõ

Munkaidõ: 5.00-17.00h

Létszám: 24 fõ

Látogatók: Dr. Madaras László (DJM, Szolnok)

Tevékenység:

Folytatjuk a Q114-es lelõhelyen az objektumok bontását, rajzolását, dokumentálását, fotózását, magnóra mondását. Tovább végezzük az S451 L435-ös lelõhelyen a bánya középsõ területén lévõ kiemelkedés humuszolását, nyesését, illetve az ott elõkerült õskori és honfoglalás kori objektumok bontását. A bányában fõleg honfoglalás kori sírok voltak. Eddig 8 db sír volt, valamint további, így félig bontottan korabronz korinak tûnõ telepjelenségek kerülnek elõ.

Az 1998. június 17-i napló folytatása, B. Nagy Katalin mondja magnóra a következõket:

S451 L114 Q30

Nagyjából téglalap alakú, két rétegben töltõdött be és két idõpontban. Leletanyagban nagyon szegény.

S451 L114 Q29

Téglalap alakú, nagyjából 250x200 cm-es, az egyik sarka ívelten lecsapott. A bontási felülettõl kb. 40 cm mélységbe megtaláltuk az objektum alját. Viszont az objektum alján egy vese alakú gödör mélyül a padlószint alá. Leletanyagban szegény, néhány állatcsont és egy kérdõjeles faszén töredék van benne.

S451 L114 Q26

Ennek az objektumnak a formáját egy kis kutatóárokkal próbáltuk tisztázni, de sajnos nem sikerült. A kis kutatóárokból viszont a korai alföldi vonaldíszes kerámia vastag edényeibõl kerültek elõ töredékek, ezen kívül állatcsontot találtunk még.

S451 L114 Q27

Kiterjedését és mélységét próbáltuk tisztázni, de tulajdonképpen egyik sem sikerült. A mellette lévõ Q26-os objektumban a kis kutató árokból vastag díszítetlen, erõsen soványított anyagból készült kerámiatöredékek kerültek elõ - mind díszítetlen. A leletek között van még kõtöredék és állatcsont is.

S451 L114 Q21

Hasonlóan az elõzõ objektumokhoz, kiterjedése nem tisztázott. Az alföldi vonaldíszes kerámia kultúrájának korai szakaszából kerültek elõ vastag, erõsen soványított, díszítetlen edénytöredékek. Nagyon fontos, hogy van köztük egy profilálatlan peremtöredék is.

S451 L114 Q19

Nagyjából 120 cm átmérõjû, kerek gödör. Teljesen elkészült, a rajzolása ma befejezõdik. Itt egy vastag edény töredéket találtunk, amin lehet, hogy bekarcolt V-motívumos díszítés is van, s ezenkívül szaggatott vonaldíszítést is látunk rajta. De az is lehet, hogy ez csak a puha agyagba idõnként belenövõ gyökerek lenyomata.

S451 L114 Q18

Igen furcsa objektum, mert a bontási felszíntõl kb. 60 cm a legmélyebb része, de ehhez csatlakozik talán egy lépcsõs lejárat. A lépcsõs lejáratnál cölöplyukat véltünk felfedezni, és ennek a cölöplyuknak a párját is megtaláltuk az objektum végénél, de cseréptöredéket nem találtunk, csak paticsdarabokat.

S451 L114 Q14

120-130 cm átmérõjû objektum, melynek a felét bontottuk ki. A bontási szinttõl több mint 100 cm mélységben a gödörnek még mindig nincs vége. Ugyanarról az oldalról, mint a mellette lévõ Q18-as objektumnak, talán egy lépcsõs lejárata van. Ugyanakkor méhkas alakú is. Betöltésébõl cseréptöredékek kerültek elõ.

S451 L114 Q17

Sekély gödör, a bontási szinttõl mindössze 13-15 cm-re mélyül le. Nagyon fontos cserepek csatlakoznak hozzá. Eredeti helyükön vannak, így annyit tudok elmondani, hogy füles edény nyak- és oldaltöredéke a legfigyelemreméltóbb darab.

S451 L114 Q13

Átmérõje kb. 100 cm, 3-5 cm mély. Betöltésében nagyon kevés cserepet találtunk. Kemény, szürke, jól kitaposott aljú.

S451 L114 Q10

Kb. 80 cm átmérõjû, kerek gödör. Betöltésébõl egy pici, sárga és piros festékkel festett, vonaldíszes kerámia és nagyszámú kagylótöredék került elõ.










Kazetta száma: S451 K13 A

Ásatási napló

Idõpont: 1998. június 18. csütörtök

Helyszín: Szentes - Kázmér tanya

S451 L114

Szentes - Város tanya

S451 L435

Idõjárás: Borús, szeles idõ

Munkaidõ: 5.00 - 17.00h

Létszám: 21 fõ

Tevékenység:

Folytatjuk az S451 L114-es lelõhelyen a neolit objektumok bontását, illetve a 6-os számú anyagnyerõ helyen az S451 L435-ös lelõhelyen az objektumok bontását, rajzolását, fotózását.

S451 L435 Q14

A sárga altalajba mélyedõ, 100 cm átmérõjû, középbarna, humuszos betöltésû kerek folt. A betöltésben helyenként paticsszemcsék, faszén darabkák, valamint apró, sárga, agyagröggel kevert részek láthatók.

S451 L435 Q13

Egy darab obszidián magkõ a sárga agyagrétegben. Tulajdonképpen az infúziós löszben fekszik az obszidián, körülötte semmiféle elszínezõdés nem látható, még egy állatjárat sem. Az ásatáson több helyen megfigyelhetõ, hogy folt nélkül, az infúziós löszben vannak állatcsontok. Ennek a jelenségnek a magyarázatát nem tudjuk, de mindenképp nagyon kell figyelni arra, hogy a boreális humusz alatti rétegbe miként került anyag, esetleg valóban egy egészen korai lelõhelyrõl lehetett szó, vagy egyéb megoldást kell keresni. Itt esetleg egy mezolit lelõhelyre gondolok.

A mezolitikumnak ugyan ellene szólna a kovaanyag, de a jelenség érdekes, minden esetre figyelni kell rá.

S451 L435 Q16

Egy 90 cm átmérõjû, középbarna, humuszos betöltésû, kerek folt. A betöltésben helyenként apró paticsszemcsék láthatók. A folt szélét néhol állatjáratok bolygatták meg.

S451 L435 Q15

Mintegy 300x300 cm-es, nagyjából négyzetes alaprajzú, sötétbarna, humuszos, homokos betöltésû folt. Betöltésében helyenként égésnyomok, paticsszemcsék láthatók.

S451 L435 Q2

Fejjel keletnek fekvõ, pontosan kelet-nyugati irányba tájolt, háton nyújtott csontváz. A fej jobb oldalra elfordulva, a gép által kicsit megbolygatva, a karok szorosan a test mellett. A bal kar egyenesen nyújtva a bal medence és a keresztcsont között végzõdik. A jobb kar szintén szorosan a test mellett nyújtva, a jobb medencelapát végénél végzõdik. A lábak hosszában nyújtva, a jobb lábszárcsont érdekes módon nem folytatásában van a combcsontnak, hanem olyan, mintha mellé tették volna a jobb allábszárat a jobb combcsontnak. Mintha el lenne csúszva.

A gép ezt a részt nem bolygatta meg, tehát eredetileg így kellett sírba kerülnie. Nem igazán látszik, mitõl csúszhatott volna oldalra és felfelé. A jobb lábfej lefelé nyújtva volt. A bal lábszár, a bal medencétõl a jobb térd felé enyhén be van hajlítva. Az allábszár rendesen, lefelé nyújtva a jobb allábszárral párhuzamosan fekszik, itt az ízesülés teljesen normális helyzetben van. A bal lábfej a belboka felé eldöntve, lefelé nyújtva van. Ily módon gyakorlatilag a bal lábfej ujjcsontjai a jobb lábfejhez hajlanak.

S451 L435 Q12

A humuszban megfogott korabronzkori objektum foltja. A paticsos folt bontása során, egy enyhén kihajló peremû, vállán ujjbenyomkodással tagolt, bordával díszített tál darabjait találtuk meg, illetve körülötte seprûzött díszû fazék oldaltöredékei voltak. A tál alja érdekesen tört, valószínûleg enyhén profilált alja lehetett, vagy esetleg egy kis talpon állhatott. Erre a további bontás során különösen oda kell majd figyelnünk.

S451 L435 Q2 J1

A koponya jobb oldala fölött mintegy 5 cm-es távolságban, feltehetõen ezüst, gömbsor csüngõs fülbevalóhoz tartozó ezüstkarika, ráforrasztott kis lemezkével, valamint
4-5 mm átmérõjû, nagyon vékony, teljesen átoxidálódott ezüstlemezbõl készült gömböcskék. Az egész jelenséget in szitu felszedtük, így elképzelhetõ, hogy további tárgyak, esetleg üveggyöngyök vannak benne.

A fej alatt kb. 5 mm átmérõjû, kis kerek üveggyöngyök vannak. Kb. a jobb csecsnyúlvány magasságában kettõ össze van ragadva. Ez a J3-as.

S451 L435 Q2 J2

Ezüst gömböcske a koponya alól. Valószínûleg egy ezüst gömbsor csüngõs fülbevalóhoz tartozó ezüst gömböcske.

S451 L435 Q2 J3

Két darab összeragadt üveggyöngy a csecsnyúlvány tájékáról. Errõl a gyöngyrõl részletfotó is készült.

S451 L435 Q2 J4

Üveggyöngyök a sír alján a koponya jobb oldalán. Összesen 2 db, azonban az áll alatt is folytatódnak. Az áll alatt viszonylag nagyobb méretû, közel 1 cm átmérõjû, üveggyöngyöket találtunk, összesen 8 db-ot, melyek a J5-ös számot kapják.

S451 L435 Q2 J6

A jobb klavikula alatt, (kulcscsont) a földön egy dupla, nagyobb méretû, közel 1 cm átmérõjû üveggyöngy volt.

S451 L435 Q2 J7

Üveggyöngy a medencébõl, kb. 1 cm átmérõjû, vékony, nagyon jó állapotban lévõ gyöngyszem.

S451 L435 Q2 J8

Vas karperec a jobb alkar körül. A csukló fölött mintegy 8 cm-rel volt a kerek átmetszetû vasszálból készült karperec. A karperecet összetéve (Vígh László rakta össze) jól látható, hogy nyitott, enyhén ovális volt az alakja.

S451 L435 Q4

Fejjel nyugatnak fekvõ, hátranyújtott férfi csontváz. Karok a test mellett, lábak egyenesen nyújtva.

S451 L435 Q4 J1

Vasdarab a bal váll fölött, a bal válltól kifelé, mintegy 10 cm-re fölötte, 12-14 cm-re, kb. 4-5 mm átmérõjû, kb. 5 cm hosszú. Ez a vasdarab kívül feküdt a nyílhegy kötegen, és azok fölött volt.

S451 L435 Q4 J2

Nyílcsúcsok a bal váll fölött, a bal válltól mintegy 5 cm-re, fölötte 6-8 cm-re. Így a nyílcsúcsokat együtt in situ vesszük fel. A nyílcsúcsok alatt farost maradványai láthatók, összesen 7 db nyílcsúcs, ezeknek egy része biztosan rombusz alakú, de elképzelhetõ, hogy más formátumú is van.

S451 L435 Q4 J3

Tegez felsõ részének vasalása az akasztószegeccsel. A tegez felsõ pereméhez tartozó vasdarab közvetlen a bal felkarcsont belsõ oldala fölött mintegy 3 cm-rel volt. Érdekes módon nem keresztben - ahogy ez várható lett volna -, hanem hosszában. Ez alapján azonban felmerülhet az is, hogy nem a felsõ perem, hanem egy vas merevítõ pálca része. A felszedés során kiderült, hogy ez egy ívben hajló, legalább három szegeccsel felerõsített vastárgy volt, ahol belül futott a vaspánt, s kívül jól megfigyelhetõk a farostok a szegecsek alatt. Tehát a vas merevítés belül volt.

S451 L435 Q4 J4

Vasdarabok a bal lábfej mellett lévõ kengyel tetejérõl. Jól megfigyelhetõ a kerek talpalójú, középen vasbordákkal merevített, áttolt fülû vaskengyel, amely fölött ismeretlen rendeltetésû vasdarab feküdt, mely nagyjából háromszög alakú, mintegy 8 cm hosszú, 5 cm széles. A megközelítõen háromszög alakú vaslemez fára volt rászegecselve, valami hegyes tárgy, akár egy kard tokjának végét is erõsíthette. Nagyon jól láthatók a szegecsek, illetve a farostok. Mindkét oldalon volt vaslemez merevítés, és közte a fából készült rostos rész. Két vaslemez a közbezárt farostokkal, s vas szögecsek fogták össze.

S451 L435 Q4 J5

Kerektalpalójú, középen bordával merevített, nagyjából körte alakú kengyel. A felerõsítésénél a szíjbújtató lyuk jól látható.

S451 L435 Q4 J4

Amit az elõbb magnóra mondtunk, minden bizonnyal egy fakengyelnek a szíjbújtatója. Erre mutat egyrészt az alakja, másrészt a középen áttört része, illetve, hogy lefelé nyúlik. Kicsit nyújtott a vas. Ezenkívül nagyon fontos, hogy ez a kengyel azonos módon volt betéve a másik kengyellel. Megfigyeltük, hogy a két függesztõ karika egymás fölött volt, s azonos állásban. Gyakorlatilag a fakengyel volt felül, a vaskengyel alul.

S451 L435 Q4 J6

A tegezfenék alsó verete, amely kb. 10 cm széles. Jól látszik rajta a rászegecselt, felfelé induló, merevítõ pálca helye. Középen volt egy függõlegesen induló merevítõ pálcája. Érdekes, hogy a felszedéskor sem találtuk meg körbe a vasalást. Tehát csak egyik oldalán kaphatott vasalást. A farostok a szegecselés felõli oldalon vannak, és ugyanitt van a függõleges merevítõ pálca is, mely kb. 1,5 cm széles, néhány milliméter vastag vaslemez volt.

S451 L435 Q4

A test mellett nyújtott kézfejek, egyenesen nyújtva a medence mellett, a lábfejek a lábszárcsontok vonalában, lefelé nyújtva.

S451 L435 Q1

Fejjel nyugatnak fekvõ, hanyatt nyújtott csontváz. A szkréper a fejét megbolygatta, ez az a sír, amely múlt hét szerdán került elõ, amikor is koponyája a lábunk elé gurult. A sírt egyébként már korábban megbolygatta valami, ugyanis a nyakcsigolyák egy része a medencében található. Lehet, hogy állat vitte el. A szegycsont lecsúszott a has felsõ részéig. Valami bolygatás volt a nyak tájékán már korábban. Karjai a test mellett nyújtva, a kézfejek a medence két oldalán, a lábak hosszában, párhuzamosan nyújtva, a két lábfej hosszában lefelé kinyújtva. Mellékletet eddig nem találtunk, a felszedéskor erre külön kell figyelni. A koponyán oxidáció nyoma nem volt.

A bánya területén a honfoglalás kori sírok közelében több helyen figyeltünk meg a gép nyomában szétszórt csontokat. Ezeket is összeszedtük. Jól mutatja, hogy itt eredetileg nem nyolc, hanem lényegesen több sír lehetett, melyeket részben a földmûvelés során bolygattak meg, dúltak szét teljesen. Ezek a sírok az eredeti felszíntõl mindössze 30-40 cm-re találhatók, egy homoklencsébe beásva. Az agyagos, sárga altalaj tetejéig tették le a sírokat, a sárga agyagba már nem ástak bele. A sárga agyag itt is az infúziós löszt jelenti.

Ezek után érthetõ, hogy a meglévõ nyolc sír igen nagy távolságra van egymástól. Szerintünk a megtaláltnak duplája lehetett az eredeti sírok száma - talán egy családi temetõrõl lehet szó.

S451 L435 Q10

Fejjel nyugatnak fekvõ, háton nyújtott emberi csontváz. A karok a test mellett voltak, a bal alkar behajlítva a medencére, a bal kéz ujjai a medencében találhatók. A lábak lefelé párhuzamosan nyújtva, a lábfejek szintén lefelé nyújtva. A koponyát a markoló kanala megbolygatta, melléklete mindössze egyetlen ezüst szál töredéke volt.

S451 L435 Q10 J1

Ezüst szál töredéke, kb. 2 mm átmérõjû, a bal alkarcsont és a bal medencelapát találkozásánál. Hossza mintegy 1,5 cm, átmérõje 3 mm. Teljesen átoxidálódott, anyaga ezüst.

S451 L435 Q11

Szórványnak tûnõ koponya, a Q10-es sírtól északra. A koponya öreglyukkal lefelé, alsó állkapocs nélkül, az enyhén kevert földben, körülötte sírfolt és egyéb más emberi csont nem látható. Egyelõre fotózzuk, utána a környékét teljes egészében lebontjuk, leásunk a sárga szûz altalajig. A koponya teteje hiányzik, mert a markoló elnyeste.

S451 L435 Q10

Fejjel nyugatnak fekvõ honfoglalás kori sír. Vígh László megfigyelése szerint - a sírt egyébként Pocó bontotta - a derékcsigolyákon nagyon éles és hegyes, tüskeszerû csontkinövések vannak. Ez a pathológiás elváltozások sorába tartozik.

S451 L435 Q8

Nagyjából téglalap alakú, lekerekített sarkú, kelet-nyugati irányú sírgödörben fekvõ szétdúlt csontváz. A csontok egy részét - a két allábszár és az egyik szárkapocscsontot egy a sírgödör közepébe vájt, mintegy 30-40 cm átmérõjû, kerek, enyhén ovális gödörbe szórták be. Itt csak hosszú csontok vannak, csupán az egyik alkarcsont és még egy csont látható a sírgödörben. Ezek a sírfenék fölött vannak 10-15 cm-re. A sírgödör közepén egy ismeretlen rendeltetésû vastárgy van, ez a J1-es jelenségszámot kapja.

S451 L435 Q8 J1

Ívelt vaslemez - melynek rendeltetését egyenlõre nem ismerjük - a sírgödör közepén, a sírfenéktõl mintegy 15 cm-re.

S451 L435 Q6

Feltehetõen fejjel nyugatnak fektetett, rendkívül erõsen szétdúlt csontváz. Mindössze a koponya egy részét, egy felkarcsontot és a két medence lapátot sikerült megtartanunk eredeti helyén. Az egész sírt rendkívül durván szétszórták.

S451 L435 Q5

Fejjel nyugatnak fektetett, háton nyújtott férfi csontváz. Feje a bal váll felé elbillent, állkapcsa leesett, fogazata rendkívül szép, egészséges, ép. A bal klavikulán, (kulcscsonton) zöld oxidos elszínezõdés látható. Karjai a test mellett nyújtva voltak. A has-, illetve könyökízület vonalától lefelé a sírt a gépek megbolygatták. A megbolygatott, kifordított részbõl egy csikózabla és egy vaskengyel töredékei kerültek elõ. Ezek kapták az 1-es jelenségszámot.

A csontokat összeszedtük, majd a sírhoz csomagoljuk.

S451 L435 Q5 J1

Vaskengyel és csikózabla töredékei a sír megbolygatott lábrészétõl.

S451 L435 Q2

Mint már a vázleírásokon megfigyeltük, a jobb lábszár elcsúszott. Az allábszár kicsúszott a combcsont külsõ oldalára, és felszedéskor jól megfigyelhetõ volt, hogy a combcsont jobb külsõ, elülsõ izületi bütykénél egy homorú kopásnyom van, ahová csatlakozott a jobb lábszár elülsõ, belsõ izületi bütyke. Mind a két csonton egyaránt megfigyelhetõ, hogy a kopás egészen a szivacsos állományig hatolt. Ez arra mutat, hogy az illetõnek a lába még életében leszakadt, kiugrott a helyérõl, és huzamosabb ideig használta - nyilván óriási fájdalmak közepette. A sérülést túlélte, de soha nem tudták visszarakni. Az biztos, hogy az izületi szalagok elszakadtak.

S451 L435 Q15

A gödör metszetén jól látszanak az ívelt vonalú iszapolódott betöltés csíkjai. Nem vagyunk biztosak abban, hogy a gödör alja valóban olyan egyenes, mint amilyennek bontották. Sokkal valószínûbb, hogy a sötétebb, kevert, iszapolódási csíkokkal zárult betöltõdés a gödör aljának valódi vonala, és alatta egy rókalyuk kevert be megint. Ebben az esetben egy íveltaljú gödör lenne. De ez nem egyértelmû, hiszen a gödör kibontott felületének teljes felületén is hasonlóképpen megfigyelhetõk voltak ezek a kevert részek. Maga a betöltõdés - ami biztos, hogy betöltõdés - középbarna, humuszos, homokos, a gödör fenekéhez közeledve világosabb barna, homokos iszapolási csíkok láthatók.

A betöltésben egy nagy állat lábszár- és medencecsont töredékei voltak. Korhatározó anyag eddig nem került ki a gödörbõl.

S451 L435 Q16

Egységes, barna, homokkal kevert, humuszos betöltésû gödör. Betöltésébõl mindössze egy szárnyas lábszárcsontja került elõ, amely állaga alapján nem tûnik régészeti leletnek. Valószínû, hogy a gödörben is látható állatjáradékkal kerülhetett a beásásba. Egyéb leletanyag eddig nem volt.

A nap eseményeihez tartozik még az, hogy egyeztetõ, koordinációs tárgyalás volt a mai nap folyamán 10.00 órakor a KHT helybeli üzemmérnökségén, ahol Dankó János úr jelezte, hogy egy jegyzõkönyvet írunk alá, amely eddigi munkákat és a további tennivalókat rögzíti. Jövõ hét keddre pedig megszervezik az UKIG-gal való találkozást a minisztériumban a további pénzekre vonatkozó tárgyalásokkal kapcsolatosan.

Délben felhívott Dankó úr, hogy megbeszélésünk elmarad, este majd rendezzük a többi dolgot. Ugyanakkor felhívott Varga József úr, hogy tartom-e az eredeti ütemtervet, melyet jegyzõkönyvben rögzítettünk. Tehát, hogy 1998. június 22-ig átadom a Kurcán túli területet.

Jeleztem neki, hogy éppen az õ kérésének megfelelõen a Kurcán túli lelõhellyel lassabban haladtunk, hogy a bányában elõkerült leletek mentését be tudjuk fejezni. Annak idején, mikor ezt problémaként jeleztem - ott volt Vaits Zoltán is -, kértem, annak írásbeli rögzítését, hogy a bánya elsõbbséget élvez minden más munkával szemben. Õk akkor erre ígéretet tettek, azonban azóta a munkanaplóba történõ bejegyzést nem láttam. Tegnap amikor ismételten kértem ezt, kiderült, hogy még nem írták le. Arra a kérdésére, hogy mikor tudjuk átadni a Kurcán túli területet, nem tudtam választ adni, hiszen jelen pillanatban nincs konkrét megoldás arra, hogy miként fogjuk a dolog anyagi részét rendezni. Mindaddig, míg ez ki nem derül, én sem tudok választ adni arra, hogy a további területeket mikor, milyen ütemben tudjuk visszaadni az építtetõknek.













Kazetta száma: S451 K13 B

Ásatási napló

Idõpont: 1998. június 19. péntek

Helyszín: Szentes - Kázmér tanya

S451 L114

Idõjárás: Szeles, hideg idõ

Munkaidõ: 5.00-17.00h

Létszám: 21 fõ

Tevékenység:

A bányában folytatjuk az objektumok bontását, rajzolását, dokumentálását. A L114-es lelõhelyen tovább bontjuk a Q21 és Q27-es gödröket.

Magam Budapestre utaztam Sander Alexandra kandidátusi dolgozatának védésére.

S451 L114 Q15

Kb. 1 m átmérõjû szürke, agyagos, helyenként paticsszemcsékkel kevert humuszos kerek folt. Feltehetõen egy neolit gödör beásása.

S451 L114 Q16

Szabálytalan körvonalú, kb. 3x3 m átmérõjû, nagyjából kevert folt, amelyben helyenként paticsszemcsék láthatók. Nem biztos, hogy beásásról van szó, elképzelhetõ, hogy az eke húzott bele az egyébként szürke agyagos altalajba. Néhány paticsszemcsét és állatjáratot is levihetett.

S451 L114 Q16

A foltot kibontva egyértelmûvé vált, hogy az a néhány paticsszemcse, amit a megnyesett foltban megfigyeltünk, nem beásásra utal, hanem egyszerûen ürgejárattal vagy szántással került mélyebbre. Egy biztonsági ásónyomot kiástunk ugyan, ahol a felszínen az elszínezõdést láttuk, de itt lemélyedõ objektum nem volt. Ez a folt üresnek mondható, leletanyaga nem volt, mindössze néhány mocsári csigát találtunk.

S451 L114 Q20

Mintegy 1 m átmérõjû, egyenes oldalú, egyenes aljú neolit gödör, melynek mélysége 25-30 cm. Betöltése szürke agyagos, humuszos talaj volt, melyben néhány nagy állatcsont töredéke és nagyon kevés neolit kerámia volt.

S451 L114 Q34

(Tévedésbõl Q25-nek fotózva. Részletes leírása a június 26. pénteki naplóban.)

120 cm átmérõjû, egyenes oldalú, kerek, egyenes aljú, 20-25 cm mély neolit gödör. Szürke agyagos betöltésében néhány újkõkori edénytöredék volt, valamint egy uniókagylót látni az anyagban. A gödör foltja nagyon rosszul rajzolódott ki a felszínen, ezért elõször egy kis árokkal metszetet készítettünk, majd utána bontottuk ki az egész objektumot. Ennek a kis kutatóároknak, melyben a keresztmetszetet és a lemenõ részt próbáltuk megfogni, nyoma jól látható a fotón, a rajzon azonban ezt nem fogjuk feltüntetni.

S451 L114 Q21

Egy szabálytalan körvonalú, meglehetõsen nagy méretû újkõkori beásás, melynek közepén egy kerek gödör mélyed le, melyben egy szarvasagancsot találtunk. A 80 cm átmérõjû, kerek, egyenes oldalú, a felszíntõl 120 cm mély gödör környezetében meglehetõsen hepehupásan lejt a sárga altalaj. A bontás során jól megfigyelhetõ volt, hogy ezt a sárga altalajt követve mindenütt a sárga altalaj fölött 1-2 cm-re voltak az újkõkori leletek. Tulajdonképpen nem tudtunk mást csinálni a bontás során - mivel a felszínen ennek a beásásnak a foltja egyáltalán nem rajzolódott ki -, mint hogy követtük, és azt tekintjük a beásás szélének, ameddig a hullámzó sárga altalajon neolit kerámiatöredékeket találtunk. Ott, ahol tisztává, sterillé vált a sárga altalaj fölötti agyagos öntéstalaj, ott a továbbiakban már nem mentünk le a sárga altalajig, nem követtük. Nem tudunk magyarázatot adni arra, hogy az altalaj miért ilyen lejtõs, - ami egyébként másutt is megfigyelhetõ - miért ilyen egyenetlen a felszíne, hiszen ezt az egyenetlenséget beásások nem mindenütt indokolják. A gödörbõl és az altalaj fölötti rétegbõl mindenütt nagyon gazdag alföldi vonaldíszes kerámiatöredékek kerültek elõ, valamint jelentõsebb mennyiségû állatcsontot és kagylót találtunk. A fotón jól látható annak az ároknak a nyoma, amellyel elkészítettük ennek az ároknak a metszetét. Ez az árok minden irányban túllóg az objektumon, értelemszerû, hogy a felszínrajzon ezt nem fogjuk jelölni.

S451 L114 Q27

Kb. 3 átmérõjû, kerek, ívelt oldalú, nagyméretû beásás. Szürke, agyagos, humuszos betöltésébõl neolit kerámia, csiszolókõ töredéke, kisebb mennyiségû állatcsont, és uniókagyló került elõ. A kerámiaanyag rendkívül szép, ill. a kerámia mellett kaptafaalakú kõbalta, kõpengék és kovapengék, ill. egy kiöntõcsöves edény töredékei kerültek elõ.





















Kazetta száma: S451 K14 A, B

Ásatási napló

Idõpont: 1998. június 20. szombat

Helyszín: Szentes - Kázmér tanya

S451 L114

Szentes - Város tanya

S451 L435

Idõjárás: Száraz, napos, meleg idõ

Munkaidõ: 5.00 - 17.00h

Létszám: 15 fõ

Látogató: Kordás Pál (Marosdömper Kft.)

Tevékenység:

Az ásatást meglátogatta Kordás Pál úr, a Marosdömper KFT. ügyvezetõje, akivel megbeszéltük, hogy hétfõn segítséget nyújtanak a feltárt terület beméréséhez, cserébe mi pedig hétfõn átadjuk a területet. Hétfõre ígértük a ledolgozott munkaórák számának összeírását is.

S451 L435 Q22

A sárga infúziós löszben talált állati lábszárcsont körül elszínezõdés nem látszott. A körülötte kibontott kerek folt mesterséges, nem a csonthoz tartozó beásás foltja volt. Nem tudunk magyarázatot adni arra, hogy a csont miként került beásási nyom nélkül a sárga, infúziós löszbe. Elképzelhetõ - mert teljesen az infúziós lösz határán volt -, hogy volt egy kevésbé lemélyedõ régészeti korú objektumról van szó, amely megállt az infúziós lösz tetején, s csak a humuszban volt, melyet a gépek elvittek.

S451 L435 Q20

Kerek, mintegy 80 cm átmérõjû, középbarna, homokos, löszös betöltésû, teknõaljú gödör. Betöltésében kora bronzkori cserepek voltak, köztük tálak kihajló peremtöredékei, csepûdíszes oldaltöredékek, õrlõkõ darabjai. Állatcsontok is elõkerültek a leletek közül, és egy darab obszidián penge.

S451 L435 Q20 J1

Obszidián penge a kora bronzkori gödör betöltésében.

S451 L435 Q18

Ismeretlen korú állati lábszárcsont az infúziós lösz felsõ határán. Miként a korábbi objektumoknál már szó volt róla, nem tudjuk okát adni, miként került beásási folt nélkül az infúziós löszbe az állati csont.

A csontok bontása, illetve felszedése során fokozott figyelemmel voltunk arra, hogy van-e a környezetében bármilyen apró kõeszköz, vagy egyéb korhatározó lelet. Eddig egyik esetben sem találtunk az infúziós lösz tetején lévõ csontok körül korhatározó régészeti leletet.

S451 L435 Q13

Kb. 3x3 cm-es átmérõjû, nagyjából kerek, obszidián magkõ, melyrõl kis pengéket hasítottak le.

S451 L435 Q14

Kerek, mintegy 80 cm átmérõjû, egyenes oldalú, teknõs aljú gödör, melyben nagyobb mennyiségû állati lábszárcsont töredék és némi kora bronzkori kerámia volt. A kerámiatöredékek között seprûdíszes oldaltöredéket találtunk. Más korhatározó anyag nem volt az objektumban, mosás után ismét át kell ismét nézni.

S451 L435 Q19

Az infúziós lösz tetején lévõ, ismeretlen korú emberi csontváz részlete. Mindössze a koponya egy része, továbbá feltehetõen felkarcsont részlete. A csontok körül meghatározható korú régészeti leletet nem találtunk.

Az S451 L435 Q17 objektum kapott ugyan számot, de a kibontás után kiderült, hogy egy rókajárat központi fészke. Régészeti szempontból tehát üres folt.

S451 L435 Q7

A szabálytalan körvonalú, barna, humuszos, homokos betöltésû foltban egy pár meglehetõsen nagy méretû szarvasagancsot találtunk. A gödörben egyéb korhatározó lelet nem volt. Az eredetileg feltehetõen kerek gödör körvonalát egyáltalán nem tudtuk megfogni a rengeteg lyuk, rókajárat miatt, ami szinte teljesen elvitte a gödör széleit.

S451 L435 Q15

Betöltését már korábban elmondtam. Kibontva a foltot lekerekített csúcsú, majdnem háromszög alakú, közel 1 méter mély gödör rajzolódott ki, melynek az oldalában rengeteg rókajárat figyelhetõ meg. Betöltésébõl nagyobb méretû állat lábszár- és medencecsontja került elõ 2-3 db kerámia kíséretében.

S451 L435 Q3

Egy állati lábszárcsont volt egy barna, humuszos, homokos betöltésû folt tetején. A foltot kibontva további leleteket nem találtunk.

S451 L435 Q9

Állati lábszárcsont töredéke az infúziós löszbe ágyazva. A hasonló jelenséggel kapcsolatos dolgokat már korábban részleteztük. Korhatározó régészeti leletet e csont környékén sem találtunk.

S451 L435 Q21

Folt nélkül, az infúziós lösz tetején néhány õskori paticsdarab és kerámiatöredék került elõ.

S451 L435 Q16

Egyenes oldalú, egyenes aljú, mintegy 80 cm átmérõjû kerek gödör. Betöltése barna, humuszos, homokos volt. Anyagát a késõbbiekben kell részletezni.

S451 L435 Q12

Kora bronzkori cserepek egy paticsos, omladékos foltban. A beásás elsõsorban a homokos, humuszos szürke rétegben volt. Az altalajba mindössze 5-10 cm-re mélyed. Nagyjából kerek, egyenes aljú beásásban három, viszonylag jól elkülöníthetõ edény töredékcsoport volt a paticsok között. A paticsok méretük alapján feltehetõen egy kemence tapasztásához tartozhattak. A kemence égett alját nem találtunk a gödörben és környékén, pedig erre különösen figyeltünk. Valószínûleg egy összeomlott kemence palástjával együtt húzták be ezeket az edényeket a gödörbe. Az edények közül egy fazék, egy perembõl induló vállon támaszkodó szalagfüzes, kora bronzkori, oldalán ujjbenyomkodással tagolt, bordával díszített tálka, seprûdíszes fazék töredékei, valamint valószínûleg enyhén kihajló peremû, a perem alatt kettõs bütyökkel díszített edénytöredékei láthatók.

S451 L435 Q12 J1

Enyhén kihajló peremû, csonka kúpos aljú, kora bronzkori tál. Füle a perembõl indul, a vállon támaszkodik, vállát ujjbenyomkodással tagolt borda díszíti. Alja, oldala meglehetõsen töredékes.

S451 L435 Q12 J2

Egyenes aljú, seprûdíszes oldalú fazék alsó fele.

S451 L435 Q12 J3

Enyhén kihajló peremû, pereme alatt kettõs bütyökkel díszített edény töredékei.

S451 L435 Q1

A sír felszedésekor a hát közepe alatt egy ürgelyukban vékony bronzszálból hajlított fülbevaló töredékei kerültek elõ.

S451 L435 Q1 J1

Fülbevaló töredék a hát alatti ürgelyukból.

S451 L435 Q12

Az 1-2-3-as jelenségek felszedése során megfigyeltük, hogy a paticsok között a kemence szájához tartozó tapasztásdarabok is voltak. A felszedés során egyre valószínûbbnek tûnik, hogy a 2-es és 3-as jelenségszámmal elkülönített edénycsoport egy és ugyanazon edény alsó és felsõ része. A 2-es jelenség az aljhoz tartozó több töredék. A 3-as jelenségszámmal ellátott töredékek az edény felsõ részéhez tartoznak. Maga az edény - minden bizonnyal - egyenes aljú, viszonylag magas, enyhén kihajló peremû, oldalán egészen a vállig söprûzött, enyhén kihajló pereme alatt kettõs bütyökkel díszített fazék lesz.







Kazetta száma: S451 K14 A, B

Ásatási napló

Idõpont: 1998. június 22. hétfõ

Helyszín: Szentes - Kázmér tanya

S451 L114

Idõjárás: Száraz, napos, meleg idõ

Munkaidõ: 5.00-17.00h

Létszám: 18 fõ

Tevékenység:

A S451 L114-es lelõhelyen folytattuk az objektumok bontását. Reggel elmentünk Szegedre, leadtuk az elmúlt két hét jelenléti ívét, mert jelenleg szabadságon van Vörös Gabriella, s így megszûnt a posta most három hétre. A múzeumban találkoztam Pap János úrral, akivel megbeszéltük az 1998. június 23-i minisztériumi tárgyalás fõbb irányelveit, illetve Varga Andrással, aki legvégsõ idõpontként június 24-ére (szerda) ígérte a térképet L5-ös lelõhelyünkrõl. Wágner István úr jelezte, hogy június 24-én (szerda) meglátogatja az ásatást.

S451 L114 Q33

50 cm széles, majdnem 100 cm hosszú, lekerekített sarkú, újkori gödör szürke beásását feleztük el, melybõl egészen apró téglaszemcsék, üvegtörmelék, apró vas bordadarabok kerültek elõ eddig. A gödör kibontott mélysége kb. 20 cm. Alatta már a szürke, agyagos, mocsári altalaj figyelhetõ meg.

S451 L114 Q29

A kb. 2x3 méteres, négyzet alakú foltot kibontva a sárga altalajig jutottunk. A folt közepén egy lemélyedõ, vese alakú gödör látható. A gödör betöltésébõl rendkívül kevés leletanyag került elõ: néhány állatcsont, fõként neolit kerámia. A leletanyag alapján még mindig nem látjuk teljesen egyértelmûnek, hogy itt valóban egy neolit ház részletérõl lenne szó. A többi, hasonló formájú folt bontása során is fokozottan figyelni kell arra, mi lehetett ezeknek a gödröknek, objektumoknak a funkciója. A kor meghatározására is figyelni kell. A betöltésben látható jelenségek megkívánják, hogy a metszetet készítése során fokozottan figyeljünk arra, hány (három vagy négy?) rétegben töltõdött be a gödör. A jelenségek egy lassú betöltõdésre utalnak: az egyes betöltõdési rétegek között homokos, iszapos csík volt elválasztó rétegként.

S451 L114 Q30

A gödröt kibontva azt tapasztaltuk, s a metszet is ezt támasztja alá, hogy mintegy
20-25 cm-re mélyed le a szürke, agyagos betöltésû mélyedés, s alatta fekete réti agyag van. A gödör aljaként kibontott rész nem a gödör valódi alja, hanem egy mesterségesen kialakított szint. A valódi gödör csak addig tarthatott, míg a világos, szürke, agyagos, humuszos betöltés volt, amelybe vasdarabok és téglaszemcsék is vannak. Miként a beleásott kis négyszögletes folt is mutatja, ez is újkori.

S451 L114 Q24

Az objektum metszetében jól látható a szürke, agyagos betöltés, mely viszonylag egységes. A 25-30 cm-re mélyed az altalajba mélyedõ gödörbõl eddig mindössze egyetlen újkõkori edényfenék töredéke került elõ.

S451 L114 Q23

Kerek, kb. 100 cm átmérõjû, egyenes oldalú és egyenes aljú, mintegy 30 cm mély gödör, melyben nagyon kevés neolit edénytöredék és állatcsont volt a szürke, agyagos betöltésében.

S451 L114 Q13

Kerek, mintegy 80 cm átmérõjû, szürke, agyagos betöltésû gödör metszete. A gödörnek csak az alját sikerült megfogni a sárga altalajban. Betöltése mindössze 5-6 cm-re mélyed a sárga altalajba. Betöltésébõl néhány neolit kerámiatöredék, állatcsont és uniókagyló került elõ.

S451 L114 Q12

Mintegy 100 cm átmérõjû, kerek, teknõs aljú gödör alja, melyben in szitu sikerült kibontanunk újkõkori edénytöredékeket, uniókagylót és némi állatcsontot. Az in szitu kibontott kerámiák között bekarcolt díszû, meanderdíszes, nagyon finom díszítésû tiszai töredékek is vannak. Ezeket külön jelenségszámmal csomagoljuk a felszedés során.

S451 L114 Q12 J1

Mintájával lefelé fordított tiszai edény töredékei a gödörben in szitu kibontott kerámiakupac délkeleti csücskébõl. A díszített töredékeket a fotózás során, jelenségszámmal ellátva, megfordítottuk díszített felükkel felfelé, s így fotóztuk.

S451 L114 Q12 J2

Vékonyfalú szoptatóedény töredékei a gödör aljáról.

S451 L114 Q12 J3

Föld-festékrögök a gödör aljáról. Valószínûleg ezzel a földfestékkel színezhették kerámiáik felületét. Ez a vékony színes réteg azonban ebben a földben nagyon sokszor ott marad a földrögön, a földdel együtt jön le, tehát víz hordja ezek szerint. A nedves föld is hordja, és emiatt lejön a vízzel együtt. Pocó kipróbálta saját lábán, s az emberi bõrt is kiválóan lehetett vele festeni, és meglehetõsen tartósan. Vízben oldódik, s barnás-vöröses színe van.

Az egyszerûség kedvéért nevezhetjük okkerrögnek, azonban az okkernél sötétebb egy árnyalattal. Sötétebb, mint az a piros okkerrög, amelyet elsõ lelõhelyünknél, az S451 L5-ös lelõhelyen csomagoltunk az egyik tiszai gödörbõl. Az élénk piros volt, ez pedig egy sötét mély bordó, barnás-vörös, finom szemcséjû földfesték.

S451 L114 Q14

Legalább 100 cm-re az altalajba mélyedõ, mintegy 120 cm átmérõjû, enyhén méhkas alakú, egyenes aljú gödör. A gödör oldala belül meglehetõsen szabálytalan. A betöltés több rétegben váltakozó: fekete-szürke agyagos, vékonyabb sárga agyagos csíkokkal elválasztva. Az újabb szürke agyagos, paticsos, humuszos réteget egy sárga agyagos réteg követi. Betöltésébõl meglehetõsen nagy mennyiségû neolit kerámia, némi állatcsont és uniókagyló került elõ.

S451 L114 Q17

Az altalajba mindössze 10-15 cm-re mélyedõ, mintegy 100 cm átmérõjû kerek, egyenes aljú gödör. Szürke, agyagos, humuszos betöltésében neolit edénytöredékek vannak, köztük egy könyökfüles korsó töredéke.

S451 L114 Q17 J1

Egy könyökfüles korsó töredékei a gödör aljáról.

S451 L114 Q19

Kerek, mintegy 120 cm átmérõjû, 25-30 cm mély, egyenes aljú, újkõkori gödör, melynek betöltésébõl kis mennyiségû faszén és neolit kerámia, állatcsont, s uniókagyló került elõ.

S451 L114 Q19 J1

Faszén, viszonylag kis mennyiségben a gödör, szürke, agyagos betöltésébõl.

S451 L114 Q22

Közel 200 cm átmérõjû, enyhén ovális, egyenes aljú, az altalajba mindössze 15-20 cm-re mélyedõ gödör, melyet csak egy kis kutatóárok segítségével sikerült megfognunk. Szürke, agyagos betöltésébõl neolit kerámia és egy csiszolt kõbalta ütõfelének fél töredéke került elõ.

S451 L114 Q27

Mintegy 300 cm átmérõjû szürke, agyagos folt, melynek metszetében jól látszik az egyenletes, szürke, agyagos, humuszos betöltõdés. Az objektumból nagyobb mennyiségû neolit kerámiatöredék, többek között egy kiöntõcsõdarab, továbbá hólyagos bütyökfülhöz tartozó töredék, illetve különbözõ bütyökfülek kerültek elõ. A nagymennyiségû kerámia között állatcsontot, kagylót csak elvétve lehet találni. A gödör oldala befelé ívelten szûkül, mélysége mintegy 100 cm, aljának középsõ része viszonylag lapos, egyenes. A betöltésben az aljától kezdve egyenletesen, különösebb rétegzõdés nélkül voltak a leletek.















Kazetta száma: S451 K14 A, B

Ásatási napló

Idõpont: 1998. június 23. kedd

Helyszín: Szentes - Kázmér tanya

S451 L114

Idõjárás: Napos, száraz, meleg idõ

Munkaidõ: 5.00 - 21.30h

Létszám: 18 fõ

Tevékenység:

Folytattuk a L114-es lelõhely objektumainak bontását. A nap folyamán Vaist Zoltán úrral fent jártunk az UKIG-nál, ahol Nagy Péter úrral megegyeztünk a következõ szerzõdés fõbb körvonalaiban, amely szerzõdést el is készítettünk, s most megpróbáljuk eljuttatni véleményezésre Pap János úrnak.

Miután visszaérkeztünk Pestrõl, 1/2 3-kor találkoztunk Vörös Gabriellával, akivel átmentünk Csongrádra. Csongrádon Dr. Szabó Pál professzor úrral folytattunk megbeszélést, Szûcs Judit, a csongrádi múzeum igazgatónõjének társaságában az ellési romok tervezett helyreállítási munkáiról. Este elkészítettem az ezzel kapcsolatos költségszámításokat, melyeket Vörös Gabriellával egyeztettünk. Nem zárkózom el az elõl, hogy ezt a munkát elvállaljam abban az esetben, ha idõarányosan augusztusra is biztosítani tudják a felhasználható pénzkeret megfelelõ részét, s saját embereinket alkalmazhatom júliustól.





















Kazetta száma: S451 K14 B

Ásatási napló

Idõpont: 1998. június 24. szerda

Helyszín: Szentes - Kázmér tanya

S451 L114

Idõjárás: Száraz, napos, meleg idõ

Munkaidõ: 6.00 - 20.30h

Létszám: 18 fõ

Látogató: Wágner István megyei múzeum

igazgatóhelyettes

Tevékenység:

Vörös Gabriella igazgatónõvel reggel 6.00 órakor bejártuk a nyomvonalon kitûzött 101-es, 102-es és 120-as régészeti lelõhelyeket, és megnéztük a humuszolást. Közösen arra a megállapításra jutottunk, hogy nincs értelme a további kézi, illetve gépi munkának részünkrõl azon a területen, mert sem a lehumuszolt részen, sem a mintegy 70 m hosszban megnyesett területen régészeti lelõhelyre utaló nyomokat nem találtunk. Így megállapodásunknak megfelelõen ezeket a területeket átadjuk az útépítõknek.

Az éjszaka szétdobott fotók segítségével megkezdtük az L5-ös lelõhely elsõ 50 objektumának anyagválogatását, s folytatjuk a HTML feldolgozását. Pap János úr jóváhagyta a TEAM Számítástechnikai Magániskola által készített árajánlatot, s engedélyezte a munka megrendelését. A megrendelõt Dr. Vörös Gabriella igazgatónõ írta alá. Az elfaxolt, illetve beküldött szerzõdéstervezetet is jónak találták, az igazgatónõ aláírta, s a továbbiakban postai kézbesítõ úton átkerül Dankó János úrékhoz, akik majd továbbítják az UKIG felé.

S451 L114 Q32

A sekély, agyagos feltöltõdésbe vágott újkori gödröt kibontottuk. Leletanyaga alig volt: néhány téglatöredék, mázas néprajzi kerámia került elõ belõle. Némi õskori kerámia kíséretében. Ezzel végképp elvált, hogy itt egy újkori beásásról volt szó, amely vágta az S451 L114 Q30-as objektumot.

S451 L114 Q21

A felszínen szabálytalan körvonallal megfogható, sötétebb elszínezõdésben több lemélyedõ gödörrészt sikerült megfogni. Valószínû egy összefüggõ gödörkomplexum lesz az egész. Erre utal, miként az a metszetben jól látható, hogy a beásás feltárására húzott kutatóárok oldalában végig kerámia- és paticstöredékek láthatók elszórva. Ezeknek a kerámiatöredékeknek és paticsszemcséknek mind a felszíntõl, mind a fenéktõl mért távolsága meglehetõsen változó. Ebbõl is látszik, hogy itt egy kevert, bolygatott betöltésrõl van szó, s nem egy agyagos, iszapos, steril feltöltõdésrõl. Ezt a kevert részt a továbbiakban is bontani fogjuk és megpróbáljuk így megfogni a gödör valódi körvonalát.

S451 L114 Q20

Szürke, agyagos, humuszos betöltésû, mintegy 100 cm átmérõjû, ívelt oldalú, teknõs aljú, mindössze 30-35 cm mély neolit gödör. Betöltésébõl nagyon kevés neolit kerámia és állatcsont, egy-két kagylódarab került elõ.

S451 L114 Q31

Egyenes oldalú, egyenes aljú, 120 cm átmérõjû, szürke, agyagos, iszapos betöltésû neolit gödör, melynek mélysége 25-30 cm. A betöltésbõl kisebb mennyiségû neolit kerámiatöredék és némi kagyló került elõ.

S451 L114 Q14

Szabálytalan körvonalú, de megközelítõen kerek gödör, melynek oldalán több helyen körbefutó bemélyedés van, alja egyenes. Mélysége mintegy 100 cm, átmérõje 150 cm. Betöltésébõl nagymennyiségû paticsdarab, neolit kerámia, némi uniókagyló és állatcsont került elõ.

Jelenségszámait meg kell nézni, mert valószínû, hogy faszenet vettünk ki belõle. Külön jelenségszámmal kell rögzíteni a neolit lelõhelyeket, a szarmatánál, keltánál ez nem érdekes.

S451 L114 Q18

Szabálytalan körvonalú, egyenes aljú, mintegy 50 cm mély neolit gödör. Betöltésébõl nagyon kevés paticsdarab és uniókagyló, illetve egy-két állatcsont került elõ.

S451 L114 Q17

Mintegy 100 cm átmérõjû, egyenes aljú, egyenes oldalú, mélysége 15-20 cm. A metszetben is jól látszottak az edénytöredékek, ezeket in szitu bontottuk, majd fotóztuk. A gödörbõl gyengén égetett neolit edénytöredékek kerültek elõ, s némi uniókagyló.

Az S451 L114 Q23-as objektum leletanyagát a bázison kell megnézni és dokumentálni.

S451 L114 Q24

Szabálytalan körvonalú neolit gödör. Olyan, mintha három kerek gödröt ástak volna egymásba, tehát három karéja van. Anyagaik nem különültek el, az egészbe mindössze
2 db neolit edény töredék került elõ. Mélysége 10 és 30 cm között változik.

S451 L114 Q29

Az egyik leharapott sarkú beásásunk, melynek közepén egy lemélyedõ, vese alakú gödör van. A benne talált õskori neolit cserepek ellenére nem vethetõ még el, hogy újkori. Egyértelmûen a többi fogja majd datálni.

S451 L114 Q23

100 cm átmérõjû, egyenes oldalú, egyenes aljú, 25-30 cm mély gödör. Betöltésébõl neolit cserepek, némi állatcsont és uniókagyló került elõ.

Az ásatást meglátogatta Wágner István úr megyei igazgatóhelyettes, valamint Sprok Ildikó, szintén a megyei múzeumból. Estére megérkezett Varga András a beígért felszíni térképpel. Visszamentünk vele a bányába, és bemértük a bányában elhelyezett alappontokat. Ezek alapján a múlt hét szombaton az S451 L435-ös lelõhelyrõl készített térképet el lehet helyezni a bánya térképén, illetve össze lehet fésülni az adatokat a korábban, ugyancsak ebben a bányában kibontott árokkal.











































Kazetta száma: S451 K14 B

Ásatási napló

Idõpont: 1998. június 25. csütörtök

Helyszín: Szentes - Kázmér tanya

S451 L114

Idõjárás: Borús, szeles idõ

Munkaidõ: 6.00 - 18.00h

Létszám: 18 fõ

Tevékenység:

Folytattuk az S451 L114-es lelõhely objektumainak bontását, rajzolását, fotózását. Szeretnénk ma befejezni a Q21-es objektum teljes egészének kibontását. A bázison folytattuk Vörös Gabriellával a leletek válogatását.

S451 L5 Q52

A gödörben egy durva kidolgozású fazék, illetve annak a töredékei voltak. Úgy tûnik, összeillenek darabjai, jól restaurálható. A kerámiák zöme szürke, korongolt töredék, van közöttük hombártöredék, s két gyönyörûen fényezett is. Egyértelmû, hogy hun korhoz tartozó anyag. Érdekes és fontos, hogy egy edénysalak darab is elõfordul a gödör betöltésében.

S451 L5 Q53

A folt alapján háznak tûnõ objektumban kevés szarmata kerámia volt, közte néhány jellegtelen szürke oldaltöredékkel. Ezen túl egy szép nagy fedõ peremtöredéke - ezt érdemes lesz rajzolni -, továbbá paticsdarabok, s néhány másik, vagy ugyanazon fazék oldaltöredékei. A kelta telep kiterjedése miatt fontos, hogy a gödörben 6 db õskori cserép is elõfordul.

S451 L5 Q54

Egyértelmûen szarmata gödör, négy duzzadt peremû tállal és néhány kisebb méretû edény oldaltöredékeivel. Egy durva fazék alja is a leletanyagban található, két kelta kerámiatöredék.

S451 L5 Q55

Szarmata gödör. Oldaltöredékek találhatók benne, s néhány válltöredék. Ezenkívül a durva kerámiában felismerhetõek fazékperem oldaltöredékei, illetve egy fedõ peremtöredéke. A bizonytalan korú õrlõkõtöredéken két õskori, jellegzetesen kelta edénytöredék fordul elõ még a gödör anyagában.

S451 L5 Q56

Markáns, gazdag szarmata leletanyag. Egy fél korsó található benne néhány nagyobb méretû öblös, talán tárolóedény társaságában, s egy duzzadt peremû tál, s durva kerámiatöredékek, amelyek egy vagy két fazéké lehetnek. Nagyon nehéz elkülöníteni az õskori anyagot. Úgy tûnik, három töredék sorolható oda.

S451 L5 Q58

A kerámiáról mosás után kiderült, hogy középsõ bronzkor végi anyag, van benne egy kis fedõ töredék, némi fazék oldaltöredékek, és egy darab díszített - valószínûleg középsõ bronzkor végi - kívül-belül viszonylag jól simított, fényezett edénytöredék.

S451 L5 Q59

Egyértelmûen szarmata gödör. Egy gyönyörûen fényezett, sötétszürke perem a hun korra utal. Az anyagban található még egy másik duzzadt peremû táltöredék és egy finom kidolgozású darab is. Ezen kívül egy nagy méretû fazék aljának összeillõ darabjai és néhány paticstöredék is elõbukkant. A gödörbõl mindösszesen 5 db kerámiatöredék került elõ. Valamennyi kelta.

S451 L5 Q67

A késõ avar sír földjében meglepõen sok kerámiatöredék került elõ, egy részüknél egyértelmûen felismerhetõ, hogy szarmata koriak. Ezek szürke, korongolt edények töredékei. Ezenkívül néhány durva kidolgozású, kézzel formázott edény darabjára bukkantunk, amelyek esetében nem egyértelmû, hogy mindegyik töredék a szarmata korba tartozott volna.

S451 L5 Q68

Késõ avar sír, melynek földjében meglepõen nagyméretû, egyértelmûen szarmata kori kerámiatöredékek vannak.

S451 L5 Q69

Gyér leletanyagú, kicsi gödörrõl van szó. A durva kerámia több: összesen 6-8 töredék. Van benne patics is, és egy jellegzetes szürke, hombár oldaltöredék, amely azt mutatja, hogy szarmata kori.

S451 L5 Q73

Késõavar sír. A sír betöltésében jellegzetes késõ szarmata kerámia, elsõsorban szürke korongolt, közöttük egy válltöredék szép, besimított sávok alatti hullámvonallal. Egy kelta kerámia biztosan erre a korra tehetõ.

S451 L5 Q75

Késõavar sír, melynek betöltésében meglepõen gazdag és nagymennyiségû kerámia található. A töredékek között van kelta peremtöredékek is. Szarmata korba datálják a nagyméretû hombár oldaltöredékek. A durva kerámia egy része a kelta korba tartozik, másik fele talán a szarmata korba. Különösen izgalmas egy egyértelmûen késõavarnak meghatározható fazék oldaltöredéke, bekarcolt vonaldísszel.

S451 L5 Q77

A gödör betöltésében található, egyértelmûen szarmata korba helyezhetõ kerámiaanyag többsége nagyméretû hombárhoz tartozó oldaltöredék. Ezenkívül elõfordul durva kerámia is: egy fazék valószínûleg összetartozó darabjai, továbbá három különbözõ tálhoz tartozó peremtöredékek. Neolitnak egyetlen kerámiatöredék tartható. Nagyon izgalmas, hogy a leletanyaghoz tartozik két orsógombhoz tartozó három töredék, amelyek kidolgozása, anyaga, formája nem illik a késõ szarmata leletanyagba. Elképzelhetõ, hogy õskori, vagyis kelta.

S451 L5 Q78

Két egymás felett lévõ gödörrõl van szó a Q79-es viszonylatában. A Q78-as anyagában egyértelmûen szarmata korra tehetõ kerámia anyag található egyetlen õskori, vagyis kelta edény töredékkel. Ezenkívül összesen három darab durva edény töredék van, amelyek közül kettõ egy-egy fazék alja, illetve aljtöredéke.

S451 L5 Q79

Nagyon bõ kerámiaanyag, összesen kilenc darab cseréprõl van szó, melyek zöme egyértelmûen kelta. Két-három olyan töredék található az anyagban, amely késõbbi idõszakra utal. Ez azt jelentheti, hogy a Q79-es objektumot átvágta a késõbbi, egyértelmûen szarmata korra tehetõ Q78-as. Van viszont két olyan töredék, amit érdemes lenne megmutatni Madarasnak is.

S451 L5 Q80

Ez a gödör nagyon gazdag, zömében durva, kézzel formált, különbözõ formájú és típusú fazekakhoz tartozó kerámiaanyaggal bírt. Kevesebb volt benne a gyors korongon formált edénytöredék, és elenyészõ számban találtunk benne keltaként azonosítható töredékeket is.

S451 L5 Q81

Zömében durva kerámia kevesebb szürkével. A szürke között táltöredék, hombár töredék található, egyértelmûen szarmata kori a gödör, semmilyen más korszakba tartozó egyéb anyag nem fordul elõ a kerámia töredékek között. Fontos, hogy egy igazi terra szigilláta is található, egy tálnak az oldaltöredéke, a típus nem meghatározható.

S451 L5 Q82

A szarmata gödör viszonylag gazdag kerámia anyagának 90 %-a durva, kézzel formázott fazék. Fedõtál összeillõ töredéke is található közöttük, s kevés szürke kerámia. Egy tál töredékei mellett egy valószínûsíthetõen õrlõkõ is elõkerült. Néhány õskori kerámiadarab is az együtteshez tartozik - ez Szabó Gézának nem kell, azt mondja szerinte nem bronzkor. Az egyik lehet szalagdíszes oldaltöredék, a többi valószínûleg kelta.

S451 L5 Q83

Szarmata kori gödör sok durva, kevés szürke kerámiával.

S451 L5 Q84

Izgalmas gödör, ugyanis korongolt kerámiája egyértelmûen kelta, sõt úgy néz ki, hogy összeilleszkednek a töredékek. Feltétlenül restaurálni kell. Volt benne továbbá egy kelta orsógomb. A durva, kézzel formált kerámia és az elõzõ gödrök leletanyaga alapján szarmata korinak tûnik.

S451 L5 Q85

Szarmata kori gödör, viszonylag gyér kerámiával. A szürke anyagban összeillõ nagyméretû edény, valószínûleg hombáralj töredékei, s kevés kézzel formált kerámia, közöttük egy nagyméretû fedõ töredéke található.

S451 L5 Q86

Nagyon kevés kerámiatöredék található az objektumban. Úgy tûnik, kelta is van közöttük, a többség szarmata szürke kerámiatöredék. Nagyon izgalmas egy hullámvonal díszes, valószínûleg késõ avar fazék oldaltöredéke. Érdemes kikérni a kerámiákkal kapcsolatban Madaras László véleményét is.

S451 L5 Q87

A gödör betöltésében viszonylag kevés, de annál izgalmasabb kerámiatöredék található. Zöme egyértelmûen az avar kerámiakörébe sorolható, és esetleg egy-két olyan cserép van, ami korábbi idõszakra, szarmata korra tehetõ.

S451 L5 Q88

Nagyon gazdag gödör zömében kézzel formált szarmata kerámiával, összeillõ nagy töredékekkel.

S451 L5 Q89

Nagyon gazdag szarmata gödör vegyesen kézzel formált és szürke kerámiával. Különös, hogy sok a különbözõ edényekhez tartozó fenéktöredék.

S451 L5 Q91

A kút felsõ rétegeibõl szép szarmata kerámia került elõ. Volt közöttük kézzel formált, korongolt, összeillõ töredék is. Nagyon szép, gazdag anyag. A kút legaljáról egyértelmûen kelta anyag jött elõ, és a kút alja fölötti rétegekbõl is egyértelmûen kelta kori leletanyag. Hozzá kell tennem, hogy a felsõ szarmata kori rétegben is volt néhány szórványos keltatöredék.

A gödör legaljából elõkerült, az objektum korát meghatározó leleteket S451 L5 Q91 J4-es jelenségszámmal kell majd leltározni.

S451 L5 Q93

Szögletes objektum, feltehetõen ház, kevés kerámiatöredékkel. Egyértelmûen szarmatakori az egész. Egy darab durva, két darab szürke és egy különleges vázú római import táltöredék található benne.
















Kazetta száma: S451 K14 A, B

Ásatási napló

Idõpont: 1998. június 26. péntek

Helyszín: Szentes - Kázmér tanya

S451 L114 - 38 + 450

Idõjárás: Száraz, meleg, napos idõ

Munkaidõ: 6.00-18.00h

Létszám: 21 fõ

Tevékenység:

A bázison reggel folytattuk az objektumok válogatását Vörös Gabriellával, a 108-as gödörtõl meg kell ismételni a munkát, mert a felvétel nem sikerült.

S451 L5 Q94

A szarmata ház, - melynek északi oldalában volt a Q92-es objektumszámmal jelölt kemence -, melynek betöltésébõl egyetlen kelta kerámiát tudtunk elkülöníteni, ez is az állatcsontok közé keveredve került elõ.

S451 L5 Q95

Az objektum korát nem lehetett meghatározni, mert az egyetlen kis kerámiatöredék, ami elõkerült, sajnos megsemmisült.

S451 L5 Q96

Egyértelmûen szarmata gödör, melyben két kelta töredék is volt.

S451 L5 Q98

Nagyméretû gödör, kevés szarmata anyaggal.

S451 L5 Q97

Három rétegben letapasztott kemence, nagyon gazdag az anyaga, szarmata kerámia található benne, feltûnõ módon szinte kizárólag oldaltöredékek, melyek zömében szürke korongoltak, jól látszik az agyagon, hogy másodlagosan is átégett. E kívül vastag, kézzel formált fazekaknak az oldaltöredékei is megtalálhatóak voltak.

S451 L5 Q106

Szarmata gödör, szürke kerámiával, durva kerámiával és kerámia salakkal, ill. átégett tapasztás darabokkal.

S451 L5 Q107

Gyér leletanyaggal, de egyértelmûen szarmata gödör kevés durva kerámiával, és 2 db orsókarikának elõkészített szürke oldaltöredék, melyekrõl az átfúrások hiányoznak.

S451 L5 Q108

Szarmata gödör, kettõ szürke oldaltöredék és négy durva, kézzel formált, közöttük egy peremtöredék.

Az S451 L5 és az S451 L114-es lelõhelyen folytattuk az objektumok bontását. Különösen az S451 L114-es lelõhely elsõ öt objektumra álltunk rá, ezekrõl kiderült, hogy legújabb kori beásások. Rendeltetésüket nem tudjuk, néprajzosokkal kell majd egyeztetni.

S451 L114 Q2

Négyezetes alaprajzú, északkeleti csücskén ívelten levágott gödör foltja, melynek
30 cm mély metszetén jól látható, hogy legalább két rétegben töltõdött be, és a szürke, agyagos, humuszos iszappal a két réteget egy vékony homokcsík vágja.

S451 L114 Q4

Körülbelül 200x150 cm-es, délkeleti csücskén levágott sarkú, négyszögletes beásás, melynek felsõ 5-15 cm-es rétege szürke, s agyagos, humuszos betöltõdése van. Leletanyaga alig volt, mindössze néhány uniókagyló töredék és tégladarabka került elõ belõle.

S451 L114 Q5

Téglalap alakú, 200x300 cm-es, mintegy 30 cm mély legújabb kori beásás, melynek szürke, agyagos, humuszos betöltésébõl fenõkõ töredék, mázas néprajzi kerámia, tégladarab került elõ. A betöltésben sárga agyagrögök is megfigyelhetõk.

S451 L114 Q8

Négyzetes alaprajzú, délnyugati oldalán ívelten levágott sarkú objektum. Betöltésébõl leletanyag nem került elõ, de az elõzõ objektumok alapján ez is legújabb korinak határozható meg. A metszeten jól látható, hogy betöltése szürke, agyagos, humuszos. Az alja egy sárga, infúziós löszre támaszkodik. Ennél is a néprajzosokkal kell majd beszélni rendeltetését illetõen.

S451 L114 Q9

Téglalap alakú, majdnem sírgödörnek kinézõ, de valójában újkori beásás, melybõl néhány téglaszemcse került elõ, egyéb leletanyaga nem volt. Betöltése szürke, agyagos, humuszos.

S451 L114 Q15

80 cm átmérõjû, kerek gödör, amely 100 cm után is folytatódik lefelé. Felsõ részében szürke, agyagos, humuszos betöltõdés van, amely alatt egy sárga, agyag, homokos réteg figyelhetõ meg kb. 60 cm mélységben, 40 cm vastagságban. Ezt csak középen töri át egy kis foltban egy fekete, agyagos, humuszos, viszonylag homokos betöltõdés rész. A középen lefelé futó agyagos, homokos, szürke beiszapolódás mutatja, hogy az objektum valójában kútszerûen megy lefelé. Lehetséges, hogy neolit kút lesz. Az eddig kibontott részbõl csak néhány paticsszemcse és uniókagyló töredék került elõ.

S451 L114 Q13

Mintegy 80 cm átmérõjû, az altalajba mindössze 2-3 cm-re mélyedõ gödör legalja. Leletanyaga nem volt.

S451 L114 Q1

Vese alakú folt, mely mintegy 20 cm-re mélyed a sötét öntés altalajba. A betöltésben egy világosabb színû, szürke, homokos, agyagos, kevert talaj volt. Betöltésében néhány téglaszemcse, üvegtöredék, mázas kerámiadarabka. Ez a betöltés egy legújabb kori beásás.

S451 L114 Q3

Szabálytalan körvonalú, legújabb kori beásás. A beásásban malterdarab volt.

S451 L114 Q2

A beásást kibontottuk teljes egészében, és elég egyértelmûen sikerült megfogni, nemcsak a körvonalát, hanem a valóban leharapott, északkeleti sarkot is. Figyeltünk arra, hogy ez a sarok esetleg egy lépcsõt jelenthet-e, vagy lejáratnak a része, de semmi erre utaló elszínezõdést nem találtunk. Alja egyenes, de nem döngölt.

S451 L114 Q4

A jelenség másik felét kibontva, itt is egy egyenes aljú, egyenes, de nem döngölt aljú beásást találtunk, melynek körvonalát elég jól sikerült megfogni, elég könnyen levált róla a betöltõdés. Szürke, agyagos, humuszos talaj. Betöltésébõl alig került a már fentebb részletezett legújabb kori anyag. Ennek a délkeleti sarkában volt a beásás, de itt sem láttunk egyértelmû nyomát annak, hogy a bejárathoz tartozott volna.

S451 L114 Q7

Téglalap alakú, egyenes aljú gödör, mely valamelyest eltér tájolásában, formájában
- nincs leharapva a sarka - a Q2-es és a Q4-es objektumtól. Anyagában legújabb kori tárgyak voltak. Mellette északi és nyugati oldalán egy-egy kerek elszínezõdés volt, de nagyon sekély, mindössze 2-3 cm-re az altalajba bemélyedõ, 25 cm átmérõvel, melyek talán
egy-egy oszlophelyhez tartoztak.

S451 L114 Q7

Kerek, mintegy 25 cm átmérõjû, az altalajba mindössze 2-3 cm-re mélyedõ oszlophely szerû bemélyedés. Leletanyaga nem volt.

S451 L114 Q6

Mintegy 25 cm átmérõjû, sekély, az altalajba mindössze 2-3 cm-re mélyedõ oszlophelyszerû bemélyedés. Leletanyaga nem volt.

S451 L114 Q8

Az objektumot kibontva, egy egyenes aljú, kb. 15-20 cm mély, délkeleti oldalán ívelten levágott sarkú objektum, melynek betöltésében legújabb kori leletek voltak. A keleti falánál lévõ, kerek, 15 cm átmérõjû, 2 cm mély, kerek gödör - nem oszlophely - minden bizonnyal ürgejárathoz tartozik. Egy ürge fészke.

S451 L114 Q9

Téglalap alakú gödör, melyet már korábban rámondtam a magnóra. Alja, oldala egyenes, mélysége 40-50 cm körül mozog. Leletanyaga néhány újkori tégla töredék volt.

S451 L114 Q2

200x300 cm-es nagyságú objektum, talán ház. Északkeleti oldalát, sarkát lecsapták. A sarkok lekerekítettek, kivéve talán a dél-keleti sarkot, ami egészen hegyesre sikeredett. Tegnap elkezdtük bontani a déli felét az objektumnak, melyet ma fejeztünk be, és kibontottuk az északi részét is. Az objektum kb. 20-30 cm mélységû, a leletanyagra a legújabb kori kerámia a mérvadó, illetve söröskupak is elõkerült.

S451 L114 Q4

A Q2-es objektumtól délre található. Ez is megközelítõleg téglalap alakú, délkeleti csücskét vágták le ívesen. Leletanyag a betöltésbõl nem került elõ. Tegnap kezdtük el metszetre bontani, déli részét szintén ma fejeztük be. Leletanyag a betöltésbõl nem került elõ. A betöltés legfelsõ rétege fekete föld volt, alatta következett egy másik sárga, homokos betöltés, amely alatt megtaláltuk a szürke színû, könnyen elbontható altalajt.

S451 L114 Q5 - Q6 - Q7

Az 5-ös objektum téglalap alakú, sarkait enyhén lekerekítették. A beásásban nem voltak megfigyelhetõek a rétegek. Az objektum alja egyenes, az altalaj szürkés színû. A leletanyagban található egy kaszakõ töredéke, illetve egy mázas legújabb kori kerámiatöredék. Az objektumtól északra és nyugatra található a 6-os és a 7-es kerek objektum, amely valószínûleg cölöplyukként funkcionált. Leletanyag egyikbõl sem került elõ.

S451 L114 Q8

Megközelítõleg téglalap alakú objektum, melynek a déli sarkát csapták le ívesen. A fekete színû betöltés élesen elvágta a sárga altalajtól. Az objektum alja egyenetlen, mivel a betöltést csak nagy rögökben tudtuk csak kiszedni. Az objektumon belül, az északkeleti oldalon található egy apró cölöplyuk. Az objektumból egy apró, vaskos töredéken kívül, ami a legújabb korba dotálható, más leletanyag nem került elõ.

S451 L114 Q30, illetve Q32

Ez a Q30-as objektum, közel téglalap alakú objektum, amelynek a déli oldalán található egy íves bemélyedés, és ezáltal nyugati oldala hosszabb, mint a keleti. Az északnyugati részen csatlakozik hozzá a Q32-es, amely egy kör alakú objektum, és metszi a Q30-asat. Az objektum bontását már több nappal ezelõtt megkezdtük, elsõként déli felével, amely során a késõbb megállapított alapszinttõl, az aljától egy kissé mélyebbre sikerült bontani. Ezáltal a Q30-asnak - amelynek másik felét ma bontottuk ki, tehát a második kibontás során - magasabbra állapítottuk meg az alját. A bontás során arra lettünk figyelmesek, hogy több párhuzamos réteg figyelhetõ meg, amelyek nagyon szépen követhetõek, és ezáltal ilyen lemezesen válnak el. Az alját egy szintbe hoztuk a Q32-es alapszintjével, amelyet - mint mondtam már északnyugatról csatlakozik ehhez a Q30-ashoz - metsz. Újkori leletanyagok kerültek elõ: vastöredék, illetve kerámia.











Kazetta száma: S451 K14 B

Ásatási napló

Idõpont: 1998. június 27. szombat

Helyszín: Szentes - Kázmér tanya

S451 L114

Idõjárás: Száraz, napos, meleg idõ

Munkaidõ: 6.00-18.00h

Létszám: 21 fõ

Melléklet: 1 db

Tevékenység:

Folytatjuk a Q21, Q22 és a Q25-ös objektumok bontását, illetve a már kibontott objektumok rajzolását, fotózását.

S451 L114 Q11

A gödröt többször magnóra mondtam már, de most a biztonság kedvéért hozzáteszem, hogy egy teljesen szabálytalan oldalú neolit gödör. Jellegzetesen az oldala, ezekkel az egyenetlen bemélyedésekkel, mint amibõl agyagot bányásztak, tehát egy agyaggödör.

S451 L114 Q28

Már a felszínen megfigyeltük, hogy itt egy szabálytalan körvonalú, nagyméretû beásásról lehet szó. A bontás során a Q28-as és Q21-es objektum elszínezõdése teljesen egymásba ért, nem volt különválasztható.

Nem tudjuk megmondani pontosan miért, de az egész terület mind déli, mind keleti irányban egyenletesen lejt. Az altalaj felszíne meglehetõsen egyenetlen, kisebb-nagyobb egyértelmûen emberkéztõl származó kiemelkedések, bemélyedések vannak rajta. Úgy néz ki, mintha az egész felszínt keményen megdolgozták volna a neolitikumban, és valamiért megfaragták volna a délkeleti sarok felé Ebbe a sárga agyagos altalajba, infúziós löszbe mélyed bele az egyik kis kerek gödör, amely mintegy 80 cm átmérõjû. Az eredeti nyesett felszíntõl mintegy 120 cm mélyre szaladó egyenes aljú gödör oldalán egy szarvtöredék is volt. A szarvtöredék részben a gödörben, részben a sárga agyagos felszínen van, ami jól mutatja, hogy vagy egykorú a gödör és felszín, vagy pedig a kialakított lemélyedõ felszín késõbbi, azaz egyfajta szuperpozíció van közte és a gödör között.

Véleményünk szerint az egész egy idõszakban készült, valószínû, hogy a nagyobb kiterjedésû agyaggödör beásása lehetett itt, amelynek egyik pontját valamiért mélyebbre ásták egy szabályos gödör formájában.

S451 L114 Q26

A Q25-ös és Q26-os objektum a felszínen egymás közelében, leginkább egymás mellett volt megfigyelhetõ. A bontás során a két objektum összeért, de anyagukat külön kezeltük, mert minden bizonnyal két különbözõ, bár nagyjából egykorú objektumról van szó. A szürke, agyagos, humuszos betöltésben neolit kerámia került elõ mindkét gödörbõl. A Q26-os objektum alja szabálytalan körvonalú, valószínûleg agyagnyerõ gödörhöz tartozhatott.

S451 L114 Q25

Viszonylag kerek, egyenes aljú, az altalajba mindössze 20-25 cm- re mélyedõ, 2 m átmérõjû gödör, melybõl leletanyag nem került elõ. Ebbe a foltba mélyed bele az S451 L114 Q31-es objektum.

S451 L114 Q21

Az objektum nyugati és északi szélén sikerült jól megfogni, a többi oldalon azonban a kialakított szélek teljesen mesterségesek, nem a valódi beásást követik. Addig mentünk, míg nem jelentkezett az a homokos, agyagos világosabb szürke altalaj.

A mai napon az S451 L114-es lelõhelyen megtörtént az objektumok felmérése Varga András segítségével, illetve a még elmaradt objektumok fotózására, rajzolására és végsõ dokumentálására is sor került. Mindez azt jelenti, hogy a mai napon az S451 Szentes elkerülõ útszakasz nyomvonalán az általunk eddig ismert, a nyomvonal térképén jelölt lelõhelyeken a terepmunkát befejeztük. Tehát - elméletileg - a késõbbiekben bent a bázison folytatjuk a feltárt anyagok dokumentálását és azok értékelését.




























Kazetta száma: S451 K14 B

Melléklet: Jegyzõkönyv (38 + 450 - 38 + 650)

Ásatási napló

Idõpont: 1998. június 29. hétfõ

Helyszín: Szentes - Elkerülõ út

S451

Idõjárás: Száraz, napos idõ

Munkaidõ: 6.00 - 18.00h

Létszám: 15 fõ

Tevékenység:

Az ásatási munkaeszközök karbantartása a bázison, leletanyagok rendezése, számítógépes feldolgozása, rendezése, a napló gépelése.






























Kazetta száma: S451 K15 A

Ásatási napló

Idõpont: 1998. június 30. kedd

Helyszín: Szentes - Elkerülõ út

S451

Idõjárás: Gyönyörû szép, napos, száraz idõ

Munkaidõ: 6.00 - 18.00h

Létszám: 15 fõ

Melléklet: 1 db

Tevékenység:

S451 L5 Q111

Leletanyaga alapján - viszonylag gazdag cserepekben - egyértelmûen a szarmata korba sorolható. Van néhány paticstöredék is. Ami izgalmas és meglepõ, hogy a cserepek között található két olyan töredék, ami egyértelmûen a késõ avar korba tartozik: fazékoldal bekarcolt vonaldísszel.

S451 L5 Q116

Kis gödör, nagyon gazdag kerámiaanyaggal. Nagyméretû hombár oldaltöredékei, illetve vastag falú nagyméretû fazekak darabjai kerültek elõ. Kiemelkedik közülük egy duzzadt peremû tál és néhány peremtöredék.

S451 L5 Q118

Nagyon gazdag, talán a leggazdagabb anyagú szarmata gödör, melynek kora teljesen egyértelmû. Az anyagban gazdagon van jelen a szürke korongolt kerámia, közöttük egy nagyméretû, két fülû öblös edény, amelynek másik peremtöredéke - amivel összeillik - a Q128-as gödörben található. A durva anyag szintén rendkívül gazdag, több összeillõ töredék, illetve kiegészíthetõ fazék van az anyagban.

S451 L5 Q128

Gazdag szarmata kerámiaanyag került itt elõ: a szürke és kézzel formált edénytöredékeken kívül néhány darab terra szigillata másolat, illetve terra szigillata edény töredéke is volt.

S451 L5 Q130

Az edénytöredékek, a leletek alapján egyértelmûen szarmata kori gödör. Érdekessége, hogy az edénytöredékek csaknem kivétel nélkül egyetlen öblös, vékony falú, finom kidolgozású szürke edényhez tartoznak.

S451 L5 Q132

Szarmata gödör kézzel formált és korongolt szürke kerámiával. A durva kerámiatöredékek között van egy vastag, bordával tagolt, ívelt oldalú edénytöredék, amelynek érdekessége, hogy a borda fölött erõsen kormos, alatta pedig nem.

S451 L5 Q133

Szerény szarmata gödör, kevés kerámiával, egy terra szigillata tál aljtöredékével.

S451 L5 Q137

Gyér leletanyagú, egyértelmûen szarmata gödör. A leletanyagból kiemelkedik egy terra szigillata másolat szép, kis bepecsételt dísszel. Egy tál oldaltöredéke, valamint egy szögletes vascsat. A vascsat egyértelmûen a sírhoz tartozik.

S451 L5 Q141

Gyér leletanyag, valószínûleg õskori. Kivétel nélkül kelta.

S451 L5 Q154

Avar ház, melynek leletanyaga viszonylag gyér, kivétel nélkül durva, kézzel formált kerámia egy peremtöredékkel, ami valószínûleg egy bogrács része volt. Az edények töredékein kívül agyagból készült, nagyobb méretû tárgy darabjai is találhatók itt, valamint egy csillámos anyagú kõzet.

S451 L5 Q156

Kút, gyér leletanyaggal. Néhány neolit edénytöredék - összesen 4 db-ot tudtunk kiválasztani - mellett néhány ugyancsak nem túl nagy számú, szintén kézzel formált avar kerámia, valamint paticsdarabok. A kút tehát avar kori. Ez egyértelmûsíti egy belsõfüles bogrács pereme, amelyen a fül is rajta maradt. A darab a kút legeslegaljáról származik.

S451 L5 Q159

Felszíni ház omladéka, vastag átégett paticsokkal. Nagyon sok a falenyomatos. A leletanyag ehhez képest viszonylag gyér. Nagy edények oldaltöredékei, és néhány finom, vékony falú edény darabjai. Közöttük kiemelkednek egy vörös színû, bekarcolt díszû, sávosan karcolt, jellegzetes tiszai, valószínûleg virágcserép formájú edénynek az összeillõ töredékei.

S451 L5 Q162

A négyszögletes beásás ház anyaga egyöntetûen avar. A Q162-es objektumot metszette a Q161-es. A két objektum anyaga egykorúnak tûnik. Elsõ pillantásra tehát mindkettõ az avar korba tartozik. A Q162-es objektumból az avar kerámián kívül két szarmata oldaltöredék is elõkerült.

S451 L5 Q163

Az objektumban nagy számú avar kerámia anyag található, közöttük itt is egy textildíszes, valamint egy neolit és rengeteg patics.

S451 L5 Q166

A szögletes sír formájú gödörben nagyon gyér kerámiaanyag volt, a töredékek viszont egyértelmûen arra utalnak, hogy az objektum avar kori.

S451 L5 Q174

Keskeny, sekély árok. A körárokkal körülvett kelta sír körárkát metszi. Egyetlenegy edénytöredék került elõ belõle, ami viszont avar korinak bizonyult.

S451 L5 Q176

Végeredményben ez egy objektumegyüttes, amelybõl különbözõ korú cserepek kerültek elõ az õskortól a szarmata korig, sõt még újkori kerámiatöredék is.

S451 L5 Q179

Szabályos formájú kerek gödör, az alja felé egyenletesen szûkül. Alja egyenes volt. Leletanyagot állatcsonton kívül nem tartalmazott. Bontás közben, illetve a felszínpontokon is nagyon jól látszik, hogy közvetlenül mellette lévõ, szögletes végû rablógödör, melynek száma megegyezik a Q184-es rablott kelta sír számával, tehát külön nem számoztuk. Semmiféle kapcsolatban nem volt az elõbb említett Q179-es objektummal. Nem metszették egymást, tehát a Q179-es gödör korszakát ebbõl következõen nem tudjuk meghatározni, illetve nem vezet közelebb ehhez egymáshoz való bizonytalan viszonyuk.

S451 L5 Q180

Voltaképpen a Q184-es számon nyilvántartott kelta sír rablóárkát jelenti, ami - még egyszer nyomatékosan kijelentjük - érintette a Q179-es kerek gödröt, és értelemszerûen belevágott a Q184-es sírgödörbe, valamint a Q181-es kerek gödröt is átvágta a sírral együtt. A sír is átvágta, a rablógödör is. Erre a körülményre és megfigyelésre a Q181-es objektum leírásánál visszatérünk.

A Q180-as számú, a Q184-es sír rabló árkának bizonyuló objektum kerámiatöredékei között - amelyek szinte kivétel nélkül - a késõbb a sírban részben feltárt nagy urnához tartozókat találtunk. Egy darab határozottan avarnak mondható, avar fazék oldaltöredéke.

S451 L5 Q181

Ez az a szabályos kerek gödör, amit átvág egyrészt a Q184-es kelta sír, illetve a Q180-as objektum számú rabló gödör, amely a kelta sírt kereste meg. Az állatcsontokon kívül egy nagyobb méretû, vastag falú edénytöredék is elõkerült, amely jellemzõje alapján õskori, talán neolit.

Az S451 L5 objektumainak átnézése során dokumentált anyag (Vörös Gabriella)

S451 L5 Q189

Hosszú árok gyér leletanyaggal, amely kizárólag kerámia a neolitikumtól a szarmata korig. Az anyag zöme elsõ ránézésre a kelta korba tartozik. Az árok szerkezetileg, és a telep ill. a területen elõforduló objektumok helyzetét tekintetbe véve úgy tûnik, hogy az avar településhez tartozik.

S451 L5 Q190

A Q189-es árok mellett bontakozott ki, anyaga egyértelmûen avarnak bizonyult.

S451 L5 Q193

Nagyméretû objektum gazdag leletanyaggal. Elsõsorban avar kerámiaanyag, összesen 2 db szarmata és 3 db kelta korba tartozó töredéket találtunk.

S451 L5 Q195

A megnyesett felszínen egy sötétebb elszínezõdésû folt látszott, anyag azonban a kibontott foltban nem volt. Valószínûleg egy feljebb lévõ humuszos leszûrõdés eredménye lehetett ez a sötétebb elszínezõdés. Kora bizonytalan, akár legújabb kori is lehet. Annál is inkább, mert ezen a részen volt a tanyából elõkerült kerámia.

S451 L5 Q200

Egyetlen egy szürke kerámia töredéke a sok állatcsont mellett. Anyaga alapján lehet avar kori is.

S451 L5 Q204

Avar objektum zömében durva kerámiával. Érdekes módon két, homokkal soványított gyorskorongolt fazék oldaltöredékét is megtaláltuk. Az egyik bekarcolt díszû, ami arra utal, hogy az objektum a késõ avar korba tartozik. Ezen kívül néhány szarmata, illetve kelta edény töredéke is található az objektum betöltésében.

S451 L5 Q212

A szabályos, téglalap formájú gödörbõl néhány avar kori durva kerámia töredéke és egy kerámiasalak darab került elõ.

S451 L5 Q215

Az in situ kiemelt tálat, illetve annak korát akkor fogjuk meghatározni, amikor a restaurátor a kezébe vette és összeragasztotta azt.

S451 L5 Q218

A gödör anyagában állatcsont és õskori kerámia volt, mosás után azonban a kerámiát nem találtuk meg. Esetleges elõkerülése után a korát késõbb határozzuk meg.

S451 L5 Q219

Gyér leletanyagú gödör, a leletanyag zöme - vagyis négy darab - avar házi kerámia. Van benne egy izgalmas, közelebbrõl meg nem határozható õskori edénytöredék is.

S451 L5 Q220

A napló szerint egy olyan téglalap alakú beásás, amelybõl rengeteg kerámia és állatcsont került elõ. Az anyagát egyelõre nem találjuk. A gödör anyagában szerepel azonban egy bronz fibula, ami oldalt lehajlított lábú és egyértelmûen római kori. A tárgy tûszerkezete és rugója hiányzik.

S451 L5 Q227

Gödör, betöltésében viszonylag nagy mennyiségû õskori kerámiával, közöttük egy bekarcolt díszû, tiszai kultúrára utaló darab, valamint - érdekes módon - egy gyorskorongon formált, viszonylag vastag falú, bizonytalan korú edény oldaltöredéke.

S451 L5 Q229

Az objektumban egyetlen egy olyan kerámiatöredék van, ami a szarmata korra tehetõ: egy korongolt vörös színû oldaltöredék. A többi kézzel formált házi kerámia. Közöttük van egy olyan töredék is, ami kaviccsal soványított és a 4. századi keltezést támasztaná alá. A leletanyaghoz fenõkõ töredéke és egy vastárgy is tartozik.

S451 L5 Q230

Árok sok állatcsonttal és gyér kerámiaanyaggal. A kerámiaanyagban kelta kerámia töredéke, egy vastag szürke oldaltöredék volt, ami szarmatának tûnik, valamint egy pár olyan kézzel formált darab, ami avarnak tûnik. Madaras kollégánkat meg kell majd kérdezni. Az árok kora úgy tûnik, hogy avar.

S451 L5 Q230-árok, Q231-gödör, Q236-kút

A Q231-es gödör egy bizonyos szint elérése után kútnak bizonyult, azonban a késõbbiekben a Q236-os számot viselte. A jelenségszámok alapján fogjuk elkülöníteni a gödör és kút leletanyagát.

Tehát a Q236 J2, J3 és J4 köthetõ egyértelmûen a kúthoz. A fölötte lévõ anyag a J1-es jelenségszámot viseli - nagyobb mennyiségû kerámiaanyagról van szó -, ami egyaránt tartozhat a kút felsõ részéhez, valamint a hozzá kapcsolódó rövid, lekerekített végû kis árokhoz. Az objektumok foltja nem igazán különíthetõ el egymástól.

S451 L5 Q234

Kút, amely kizárólag neolit anyagot tartalmaz.

S451 L5 Q236

Gödörnek induló kút, a J1-es jelenségszámot viselõ anyag a felsõ 150 cm anyagát jelenti, benne õskori kerámia töredékek, egy kelta, grafitos edényoldal. Szarmata kerámia töredékei (2 db), rengeteg avar töredék is található benne. Ami meglepõ, az egy középkorinak, Árpád-korinak meghatározható fazékalj töredéke. Ebbõl az a következtetés származhat, hogy a felsõ réteg ill. az objektumhoz kapcsolódó árok Árpád-kori, azonban nem egyértelmû, hogy melyik.

S451 L5 Q238

Nagyméretû mély kút, anyagában nagyon kevés jellegtelen szürke szarmata kerámia, és nagy mennyiségû avar durva kerámia található.

S451 L5 Q247

A bizonytalan formájú és egyenetlen mélységû nagyméretû objektumban nagyon kevés leletanyag volt. Pár patics, és összesen 4 db kerámiatöredék, melyek kora bizonytalan. Ami bizonyos, hogy egy szürke korongolt szarmata edényoldal is van közöttük. A többi három közül egy-két õskori, ezen belül neolit edénytöredék is található.













Kazetta száma: S451 K15 A

Melléklet: Feljegyzés Dankó János számára