Szentesi nemzetőr tisztek jelentése a szegedi táborból

(1849. február 13.)

Tisztelt Polgár Mester Úr! Tisztelt Városi Tanács!

Betses tudósításukat és felszólításukat, az eránt: mi szerént állapotunkról, és az itt történtekről rögtön tudósítsuk f. hó 13-dikán vettük, tegnap is, a midőn Önöket tudósítani akaránk a történtekről, kirendeltettünk, a mai napon pedig ismét ütközet történvén, erről is, mit hír szerént tudunk, ezennel közöljük.

Elsőben is, mind Polgár társaink, mind pedig az itt táborozó Nemzet Őrök tsaládjaik meg nyugtatására, ezennel hitelesen tudósítjuk; hogy a Nemzet Őrségi osztály veszedelmes helyre, mind ez ideig nem állíttatott, sőt ki is van a Kormányzótól a századok előtt mondva, hogy a Nemzet Őrségi osztály, oly helyre, hol veszedelmes állás tapasztaltatik, melléjek rendes Katonaság alkalmaztatik. Egészségi állapotunkba, némelyeknek tsekély változása, — élelmezésünk és helyünk jó, szolgálat tételünk tűrhető.

Most már a vasárnapi, az az f. hó 11-dikén délben történt eseményekről, — egy óra tájon a rátzok a Serviánokkal Szőreg felől Ujj Szegedbe — honnan a nép már ki költözött bévonultak —, s távolabbról pedig ágyúztak, s azután kerítések mellől árkokból, házakból lövöldöztek által, az innen álló népre, de eggyen kívül senkit meg nem sebesített. A rendes katonaság a város két végére küldetvén, ne hogy a rátzok a jégen által kelvén, meg támadjanak, ehezképp nem vala más mód, mint a Szegedi, és az itt tanyázó Nemzet Őröknek, kik puskával valának ellátva, a jégen által kelni, s ezt követve mindenféle fegyverrel lévő ezrek nép tömege, az elsők magokat árkokba véve, 63 Serviánt, s kőzte néhány rátzot le lőve, sikerült vissza verni. A mi részünk elesvén öten. — Hétfőn parantsolat adódván a Keddi napra az egész erő őszve jövetelére, és ma 9 órakor ált kelve a felállított hídon 6 ágyúval, s minden katonasággal a Szegedi, és az egész Csongrád Megyéből őszve gyűlt Nemzet Őrökkel, az rátzokat közel Szőreghez meg támadván, a mieink vissza vették, 3 ágyút tőllök elfoglaltak, s egész Szent Iványig nyomták, s miután a mieink Szőregig nyomták, a kivonuló rátzok, Szőreget fel gyújtották, még most is ég, az ott lévő befogott 300 magyarokat, kiknek a most Szerdai napra volt elvesztések határozva sikerült ki szabadítani. Hogy mennyi vesztesége az ellenfélnek, és a mieinknek, még nem hallottuk — s a mi történni fog rögtön meg írjuk; kötelességünknek ismerve mind a Tisztelt Polgár Mester Urat, és Városi tanátsot, mind pedig az illetőket meg nyugtatni.

Magunkat továbbra is pártfogásukba ajánlva. Maradunk Szegeden Febr. 13-dikán 1849. Tisztelt Polgár Mester Úrnak Tisztelt Városi Tanátsnak tisztelő Polgártársai,

Balogh János Százados, Antalfi Ferentz Százados, Rimóczy Josef Százados.

A szentesi nemzetőr századosok jelentése az újszegedi és a szőregi csatáról (1849. február l3.) (Közölve: Csongrád megye évszázadai 1985. I. 340–342.) (Rácok = magyarországi szerbek; szerviánok = szerbiai szerbek, akik a délvidéki szerb fölkelés támogatására törtek be Magyarországra.)