A múlt
A szentesi uszoda és az úszó-vízilabdasport története
Az uszoda megépítésének gondolata 1930 nyarán vetõdött fel. Helyét a remek adottságokkal rendelkezõ városi Széchenyi Parkban jelölték ki, 1932. szeptember 4-én, közel 3000 lelkes nézõ elõtt, emlékezetes úszóversennyel és a város vízilabda sportjának történetében elsõ ízben, bemutató mérkõzéssel megnyitották az új 50x20 m-es versenyuszodát. Ezt bõvítették 1972-ben egy 33x21 m-es, majd pár év múlva egy 25xl2 m-es versenymedencékkel. Az elsõ kiemelkedõ siker, hogy a város vízilabda csapata, 1947-ben egy évig az elsõ osztályban szerepelt. Ezután hosszú évekig csak II. osztályú mérkõzéseket láthatott a közönség. 1960-ban és 1962-ben egy-egy évig újra bejutott a csapat a legjobbak közé, de nem sikerült megkapaszkodnia, kiesés lett a vége. Az igazi sikerek 1972-tõl datálódnak dr. Rébely József edzõ vezetésével, a szentesi. csapat bejutott az elsõ osztályba és mind a mai napig ott is található. A fent említett edzõ által nevelt csapat legnagyobb sikerét 1980-ban éri el, mikor megnyeri a Magyar Kupát, az edzõ már ekkor dr. Tóth Gyula. A következõ évben a nemzetközi porondon is megállja a helyét a kisváros vízilabda csapata, hiszen bejutnak a Kupagyõztesek Európa Kupájának döntõjébe, de itt már nem sikerül gyõzni. Érdemes megemlíteni a csapat tagjait: Horváth György, Szénászki János, Mezei József, Komlósi János, Pengõ László, Kucsera Gábor, Kádár József, Fülöp Tibor, Kurucz Márton, Dömsödi József, Vass Sándor, Faludi Csaba.
Az utóbbi években mind meghatározóbb csapata lett a honi elsõ osztálynak, elsõsorban nagyszerû nevelõ munkájának köszönhetõen a vízilabda-szakosztály. Ennek csúcsa, hogy 1990/91-es bajnoki évben ezüstérmet nyer a felnõtt csapat. Játékosaink közül sokan hosszú évek óta tagjai a különbözõ válogatott keretnek. Közülük is kiemelkedik Tóth László Európa-bajnoki ezüst-, világbajnoki bronzérmes, olimpikon, világkupa gyõztes.
A szentesi vízilabda-sport erejét biztosítja, hogy az OB-I.-es felnõtt csapat mellett, egy nõi, egy szenior, egy amatõr és öt utánpótlás csapatot is foglalkoztat, nem beszélve arról, hogy jelenleg 15 volt szentesi játékos szerepel más OB-I.-es csapatokban.
Fiatal sportág a nõi vízilabda, amely eredményeit tekintve minden valószínûséggel ranglistavezetõ. Szentesen 1983. augusztus 20-án került sor az elsõ nõi mérkõzésre (Szentes–Hódmezõvásárhely 6:1) A lányok rendkívül gyorsan fejlõdtek szakmailag dr. Tóth Gyula és segítõi (Pásztor Antal, Fülöp Tibor) munkájának köszönhetõen.
1987 óta már 9 magyar bajnoki címet szerzett felnõtt nõi csapatunk.
1990-tõl 10 éven át dr. Tóth Gyula volt a magyar nõi vízilabda válogatott szövetségi kapitánya, aki már 1991-ben Európa-bajnokságot nyert csapatával, amelyben hat szentesi játékos is szerepelt: Huff Zsuzsa, Eke Andrea, Vincze Edit, Rónaszéki Ildikó, Tóth Noémi és Szamosi Csilla.
1993-ban páratlanul szép siker született, mégpedig idehaza. Szentesen zsúfolt lelátó mellett lányaink a Bajnokcsapatok Európai Kupáját is megnyerték, óriási közönségsikert aratva. Íme a BEK gyõztes csapat tagjai: Huff Zsuzsa, Vincze Edit, Sipos Edit, Tóth Gabriella, Tóth Noémi, Rónaszéki Ildikó, Szamosi Csilla, Stieber Mercedes, Kádár Noémi, Debreceni Beáta, Sipos Anett, Sipos Ivett, Erdõháti Nagy Anett és Rafael Irén.
1993-ban dr. Tóth Gyula mesteredzõi címet kapott.
Az 1994-ben, Rómában megrendezett nõi vízilabda világbajnokságon a nagy rivális Hollandia elõtt Magyarország szerezte meg az elsõ helyet, soraiban megint csak 6 szentesi játékossal. A világbajnok játékosok névsora: Huff Zsuzsa, Tóth Noémi, Tóth Gabi, Eke Andrea, Sipos Edit, Stieber Mercedes. Ők 1996-ban Sheffieldben is világbajnoki címet szerzett.
Néhány éve megkezdõdött a nõi utánpótlás szervezése és rendszeres szakmai munkája. Ma már mintegy 50 lány látogatja az edzéseket, és három utánpótláscsapat játszik az országos utánpótlás bajnokságban.
Az ember aki elismerté
tette a szentesi úszó- és vízilabdasportot
(Dr. Haraszti Ervinre emlékezve)
A kezdet pontos dátumára
már senki sem emlékszik, a történetekre
is csak egy - alig ismert ballada utal.
Valamikor Kunszentmártonon egy
állomásfõnök, fiai és barátai
kezdtek el vízilabdázgatni az ottani holtágakban.
Nádai Gézát a Vasúttársaság
áthelyezte Szentesre. Sportszeretete megmaradt, lelkesen
vezette az itteni úszókat. Az elért eredményeknek,
Nádai kitartásának és az akkori Igazságügyi
Miniszternek köszönhetõen megépült
Szentes elsõ uszodája, - ez az a medence, melyet ma
50 m- esnek nevezünk.
Ebben az idõszakban a vízilabda
szakosztály mozgatórugója az idõsebbik
Nádai fiú - Nádai László volt.
Vezetõ, szervezõ, edzõ és játékos
volt egy személyben.
...
A háború utáni idõkben
került Csongrádra egy fogorvos, aki az UTE evezõs
szakosztályában sportolt, de érdeklõdött
az úszó- és vízilabdasport iránt
is. Ez érthetõ, ha tudjuk, hogy az UTE dunaparti csónakháza
és az uszoda egy épületkomplexum. A két
szakosztály sportolói közös öltözõkben
öltöztek. Így Haraszti Dr. sok sportbarátja
tett szert, aminek a késõbbiekben még nagyon
sok hasznát látta.
Csongrádon rövid ideig dolgozott,
- utána az akkori alispán ajánlására
Szentesen kapott fõorvosi állást az OTI-ban,
valamint nyithatott egy magánrendelõt a Kossuth utcában.
Egy szép napon megjelent Nádai
László a rendelõben, és felkérte
Haraszti Dr.-t, hogy vegye át a szentesi úszó-
és vízilabda szakosztály vezetését
és edzését. A vízilabdázáshoz
azért értett - az evezõs múlt ellenére
-, mert a kor szokásához híven egy versenyzõ
- így Haraszti is - több fajta sportot is ûzött.
A fogorvos örömmel tett eleget a felkérésnek.
Mivel a bajnokságban, az elinduláshoz feltételnek
volt szabva, hogy a csapatnak legyen hivatalos vezetõje -
ami a szentesieknek nem volt -, így elintézte az OTSB-nél,
hogy Nádai László minden vizsga nélkül
megkapja az edzõi oklevelet és a mûködési
engedélyt.
Ezután fanatikus és erélyes
munkával nekilátott a csapat edzésének
és vezetésének. Munkájának nemcsak
az lett a gyümölcse, hogy a keze alatt lévõ
csapattal a Magyar Bajnokságban elindult, felkerült
az elsõ osztályba, hanem az is, hogy a sportvilág
elismerte és megismerte Szentest.
Edzõi és vezetõi
munkáján kívül nagyon sokat kellett hadakoznia
a kor hatóságaival, politikájával. Szóvá
tették, hogy csapatában sok, volt - múlt rendszerbeli
- katonatiszt játszik. Miután ez a csapat kiöregedett
ezek a gondok is megszûntek. Sõt ez a kérdés
annyira elavult, hogy megkapta az Érdemes Sportoló
és a Kiváló Sportoló kitüntetéseket.
Még a Pártba is be akarták léptetni.
Az akkor szokásos politikai átszervezések
következtében a szakosztály elszakadt a Vasutas
Sportegyesülettõl. Haraszti Dr.-nak sikerült új
"gazdát" szereznie: a Ferencváros "fiókcsapata
lett a Szentes; ez volt a Szentesi Kinizsi SE. Ez a korszak volt
legtermékenyebb szakasza Haraszti Ervin sportpályafutásának.
Ekkor volt az mikor a "Hajrá Kinizsitõl zenget
az uszoda".
Az edzõi munkát Rébeli
Sz. Józseffel a csapat kapitányával közösen
végezték. A szükséges adminisztratív
munkát Kiss Ottó végezte hallatlan lelkesedéssel.
Az idõk folyamán a Kinizsi
is megszûnt. Nem volt egyesület, aki átvehette
a szakosztályt. Végül Haraszti egyik régi
barátja, Lengyel Károly, a Csongrád megyei
Vízmû vezetõje lett a névadó.
Ezzel az edzés kérdése is megoldódott,
hiszen az uszoda gondozójának a csapata lett a Szentes.
Haraszti Dr. lánya halálos
betegséget kapott. Az ország vezetése engedélyezte,
hogy a híres és sikeres sportvezetõ külföldön
gyógykezeltesse a lányát, sõt még
400 dollárt is kapott a költségekre. Ekkor irigyei,
távollétében leváltották, "semmire
sem érdemes" vezetõ "lett". Ez 1964
január 24-én történt.
A Párt és a sportvezetés
fõ vádja az volt, hogy disszidálni készül.
Ezzel a taktikával sikerült elérni, hogy ez igaz
is legyen.
Lánya halála után
Németországban, Essenben telepedett le. Egy véletlen
során ott is kiderült róla, hogy köze van
a vízilabdához. Felkérték, hogy legyen
a helyi csapat edzõje. Természetesen elvállalta.
Ugyanazt az utat járta be német csapatával,
mint Szentesen, ugyanúgy harcolt a felsõ vezetéssel,
a bírókkal, ugyanolyan elszántsággal
agresszivitással edzette csapatát mint itthon.
Még idegenben sem tudott elszakadni
szívügyétõl, a vízilabdától.
Haláláig, mint már német állampolgár
sokszor hazalátogatott sikereinek színterére:
Szentesre, ahol kitartó és szívós munkával
az utódok elérték, hogy Szentes a póló
hazája legyen. Haraszti Ervin munkásságának
köszönhetõ, hogy Szentes városának
a neve ismerté kezdett válni az ország sportolóinak
körében. Munkásságával nagyban
hozzájárult ahhoz, hogy a város legsikeresebb
- európai hírû - sportja a vízilabda
legyen.
készült: Haraszti Ervin visszaemlékezõ írásai és Rózsa Gábor Haraszti Ervinnel folytatott beszélgetésének videóanyaga alapján.
Barta Lajos 1994. december
Hajdanában-danában,
a kunmártoni határban Telt
az idõ - fordult a Világ Végûl
sikerûlt életben maradnia, Osztályozókért
folyik a harc ... most vagy soha! Mígnem
Rajtuk is teljesûl az "Átok", Elmúltak
a keserves évek, a szentesi-Phõnix Erõs
lett a gyökér, - tele az uszoda, Utószó
jogán: Haraszti Ervin Dr. |
A
szentesi nemzetközi felkészülési vízilabdatorna
története eredményekben
1974. szeptember
7.-8.
|
gólkirály: Badura (Kosice) legjobb kapus: |
1975.
|
legjobb kapus: |
1976. augusztus
14.-16.
|
legjobb kapus: |
1977. augusztus
27.-28.
|
legjobb kapus: |
1978. szeptember
1.-3.
|
legjobb kapus: |
1979. szeptember
7.-9.
|
legjobb kapus: |
1980. augusztus
22.-24.
|
legjobb kapus: |
1981. szeptember
18.-20.
|
legjobb kapus: |
1982. augusztus
27.-29.
|
legjobb kapus: |
1983. augusztus
19.-21.
|
|
1984. aug. 31.-szep.
2.
|
legjobb kapus: |
1985. augusztus
23.-25.
|
legjobb kapus: |
1986. augusztus
22.-24.
|
legjobb kapus: |
1987. augusztus
28.-30.
|
legjobb kapus: |
1988. szeptember
2.-4.
vk. Magyar válogatott |
legjobb kapus: |
1989. szeptember
1.-3.
|
legjobb kapus: |
1990. augusztus
24.-26.
|
legjobb kapus: |
1991. szeptember
6.-8.
|
legjobb kapus: |
1992. szeptember
11.-13.
|
legjobb kapus: |
1993. szeptember
10.-12.
|
legjobb kapus: |
1994. szeptember
23.-25.
|
legjobb kapus: |
1996. szeptember
6.-8.
|
legsportszerûbb csapat: |
A szentesi vízilabdázás eredményei táblázatokban
Nevek |
Szentesi szinekben lejátszott meccs: |
Gólok száma: |
1. Pengő László |
311 |
178 |
2. Komlósi
János |
305 |
230 |
3. Berki András |
304
|
279
|
4. Fülöp
Tibor |
250 |
249 |
5. Pellei Csaba |
243
|
304 |
6. Kádár József |
238
|
118 |
7. Horváth
György |
222 |
- |
8. Melkuhn Tibor |
220 |
187 |
| 9. Kiss István | 220 |
116 |
10. Tary Nándor
|
208 |
260 |
11.
Szénászky Zsolt
|
196 |
131
|
12.
Kurucz Márton
|
188 |
59 |
13.
Szénászky János |
181 |
130 |
14.
Vass Sándor
|
180 |
105 |
15.
Dongó Tamás
|
175 |
53 |
16.
Horváth Tamás
|
174
|
2
|
17.
Cseh Péter |
160 |
143 |
18.
Horváth Csaba |
156 |
472 |
19.
Tóth László |
155 |
361 |
20.
Soós László
|
150 |
167 |
21.
Szabó Nándor
|
139 |
125
|
22.
Halápi János
|
131 |
122 |
23.
ifj. Dongó László
|
127 |
177 |
24.
Torday Árpád
|
127
|
127
|
25.
Szebeni Zoltán
|
122 |
196
|
26.
Hajós János |
109 |
76 |
27.
Piti László |
109 |
63 |
28.
Vígh Róbert
|
105
|
31 |
29.
Ibolya Tamás |
103 |
102 |
30.
Juhász Endre
|
102 |
38
|
31.
Somogyi Balázs
|
98
|
105
|
32.
Tóth Gyula
|
97 |
59 |
33.
Zentai Tamás
|
94
|
43
|
34.
Podhánszki Zoltán
|
90 |
- |
35.
Faludi Csaba
|
80 |
- |
36.
Dömsödi József |
79 |
109 |
37.
Berezvai Ferenc
|
78 |
60 |
38.
Bodrogi Attila
|
76 |
- |
39.
Kucsera Gábor |
73 |
65 |
40.
Juhász Zsolt
|
72 |
69 |
41.
Bódi Ferenc
|
69 |
20 |
42.
Kozák Géza
|
68 |
24 |
43.
Komlósi Péter |
66 |
31 |
44.
Mezei József |
65 |
49 |
45.
Sprok Tibor
|
62 |
56 |
46.
Csörgő Péter |
61 |
82 |
47.
Baranyi Zoltán |
60 |
13 |
48.
Szabó Tamás
|
59
|
15
|
49.
Hyc Tamás
|
59
|
13
|
| 50.
Németh Dániel
|
57
|
45
|
51.
Beleon Zsolt |
56 |
53 |
52.
Döbrössy Viktor
|
53
|
3
|
53.
Magyar Ádám
|
49 |
8 |
54.
Biltsik János
|
49 |
5 |
55.
Markó Zsolt
|
48 |
29 |
56.
Szénászki Gábor |
47 |
43 |
57.
Pánczél Tamás |
45 |
36 |
58.
Kárász Zénó |
45 |
23 |
59.
Kajtár Róbert |
44 |
4 |
60.
Balla Ferenc
|
43 |
23 |
61.
Kuna Péter
|
42 |
- |
62.
Matajsz Márk
|
39 |
25 |
| 63. Józsa Tibor | 35 |
4 |
64.
Kameneckij Vladimir
|
34
|
26
|
| 65. Gábor Barnabás | 32 |
3 |
66.
Újházi Attila
|
31
|
-
|
67.
Zentai Ákos
|
30 |
6 |
68.
Lantos Csaba
|
29 |
10 |
| 69. Lavrisinyec Dimtrij | 27 |
27 |
70.
Dallos Tamás
|
26 |
11 |
71.
Orbán Csaba
|
23 |
4 |
72.
Dongó László
|
22 |
- |
73.
Orosz Róbert
|
22 |
7 |
74.
Halász Mihály |
22 |
1 |
75.
Vincze Zsolt
|
22 |
- |
| 76. Papp Gábor | 21 |
3 |
77.
Orazalinov Aszkar
|
21 |
68 |
78.
Kéri Péter
|
20 |
30 |
79.
Zsarkó István |
20 |
8 |
80.
Tóth Ferenc
|
20 |
5 |
81.
Magyar István
|
20 |
12 |
82.
Kovács Ede
|
19 |
- |
83.
Csányi László
|
19 |
- |
84.
Szabics Péter |
19 |
- |
85.
Juhász István
|
18 |
4 |
86.
Orbán István
|
17 |
9 |
87.
Ben Dror Ohad
|
17 |
9 |
88.
Panykov Alekszander
|
16 |
23 |
89.
Piti Róbert |
16 |
2 |
| 90. Gál Lajos | 15 |
- |
91.
Dornin Spencer
|
14 |
6 |
92.
Sarusi Gábor
|
13 |
2 |
93.
Momot Viktor
|
13 |
4 |
94.
Ormai Zoltán
|
10 |
- |
95.
Némethy Kornél |
10 |
- |
96.
Bartha László
|
9 |
- |
97.
Komáromi Péter |
9 |
4 |
98.
Kiss Gábor
|
9 |
4 |
| 99. Herczeg György | 8 |
2 |
100.
Posztós Zoltán
|
7 |
1 |
101.
Vecseri Sándor
|
6 |
1 |
| 102. Jaksa Márk | 5 |
- |
103.
Éles Vilmos
|
5 |
1 |
104.
Töröcsik Zoltán
|
5 |
- |
105.
Petővári Zsolt
|
5 |
13 |
106.
Végh László
|
4 |
- |
107.
Baán Tibor
|
4 |
- |
108.
Tóth Iván
|
3 |
- |
109.
Rébeli Sz. Tamás |
3 |
1 |
110.
Szabó Imre
|
3 |
1 |
| 111. Bernstein Russell | 2 |
- |
112.
Hajdú Péter |
2 |
1 |
113.
Zentai Tibor
|
2 |
- |
114.
Deák Péter |
2 |
- |
115.
Kárász László |
2 |
1 |
| 116. Hegedűs István | 1 |
- |
117.
Baranyi Imre
|
1 |
- |
118.
Csiszár István
|
1 |
- |
119.
Szilágyi Mihály
|
1 |
- |
120.
Komlós János
|
1 |
- |
121.
Bertók Zsolt
|
1 |
- |
122.
Horváth Sándor
|
1 |
- |
123.
Matajsz Gábor
|
1 |
- |
124.
Szebeni Gábor
|
1 |
- |
125.
Varga Zsolt
|
1 |
- |
A szentesi vízilabdasport eredményei
Év |
Hely. |
Mérk. |
Gyõz.. |
Dönt. |
Ver. |
Gól |
Pont |
1948 |
8. |
9 |
2 |
- |
7 |
14-41 |
5 |
1949 |
10. |
9 |
- |
1 |
8 |
4-99 |
1 |
1960 |
12. |
11 |
2 |
1 |
8 |
34-60 |
5 |
1962 |
10. |
18 |
4 |
1 |
13 |
59-111 |
9 |
1973 |
10. |
18 |
1 |
2 |
15 |
68-117 |
4 |
1974 |
12. |
22 |
- |
3 |
19 |
85-146 |
3 |
1975 |
8. |
22 |
3 |
10 |
9 |
84-94 |
16 |
1976 |
9. |
22 |
4 |
7 |
11 |
98-123 |
15 |
1977 |
9. |
22 |
5 |
4 |
13 |
83-112 |
13 |
1978 |
9. |
22 |
6 |
2 |
14 |
98-130 |
14 |
1979 |
10. |
22 |
4 |
6 |
12 |
103-128 |
14 |
1980 |
8. |
26 |
11 |
5 |
10 |
137-143 |
27 |
1981 |
11. |
26 |
6 |
4 |
16 |
225-262 |
16 |
1982 |
14. |
26 |
5 |
1 |
20 |
223-279 |
11 |
1984 |
10. |
14 |
4 |
4 |
6 |
134-139 |
12 |
84/85 |
9. |
26 |
9 |
3 |
14 |
246-244 |
21 |
85/86 |
13. |
26 |
4 |
2 |
20 |
219-293 |
10 |
86/87 |
11. |
26 |
8 |
3 |
15 |
252-286 |
19 |
87/88 |
8. |
26 |
13 |
2 |
11 |
284-279 |
28 |
88/89 |
5. |
26 |
15 |
3 |
8 |
309-281 |
33 |
89/90 |
6. |
22 |
9 |
5 |
8 |
231-243 |
23 |
90/91 |
2. |
27 |
18 |
1 |
8 |
389-332 |
37 |
91/92 |
7. |
22 |
9 |
2 |
11 |
245-244 |
20 |
92/93 |
7. |
22 |
8 |
5 |
9 |
188-202 |
21 |
93/94 |
9. |
22 |
8 |
1 |
13 |
197-215 |
17 |
94/95 |
7. |
22 |
10 |
3 |
9 |
198-203 |
23 |
95/96 |
7. |
22 |
7 |
4 |
11 |
187-197 |
18 |
96/97 |
8. |
24 |
6 |
4 |
14 |
175-211 |
22 |
97/98 |
8. |
24 |
5 |
2 |
17 |
166-231 |
12 |
98/99 |
7. |
22 |
7 |
4 |
11 |
147-185 |
18 |
99/2000 |
6. |
18 |
5 |
1 |
12 |
126-167 |
11 |
2000/2001 |
8. |
21 |
11 |
1 |
9 |
176-167 |
23 |
2001/2002 |
8. |
26 |
6 |
3 |
7 |
190-259 |
15 |
2002/2003 |
9. |
26 |
8 |
- |
18 |
167-240 |
16 |
2003/2004 |
9. |
27 |
8 |
2 |
17 |
197-260 |
18 |
2004/2005 |
7. |
27 |
11 |
1 |
15 |
211-273 |
23 |
2005/2006 |
8. |
26 |
8 |
1 |
17 |
204-272 |
17 |
Össz. |
|
819 |
250 |
104 |
455 |
610 |
Az 1996/97-es bajnoki idényben az új szabályok értelmében a gyõzelemért 3 pont járt. Az elõzõ években ugyanezért a produkcióért csak 2 pont.