2.) Kongresszusi turizmusfejlesztéssel kapcsolatos pályázat benyújtása (1, 1/1)

Szirbik Imre:
A pályázathoz a telekkönyvi szemlét kötelezõ mellékletként be kell nyújtani. A pályázatba bele írták azt a történetet, ami az épület körül zajlik, ez a pályázat pozitív elbírálását bizonyos fokig kérdõjelessé teszi. A pályázat elbírálása a kiírás szerint 60 napon belül történik meg, azaz 2001 január 15-én. Arról nincs információ, hogy az ún. eljárási kérdést a Legfelsõbb Bíróság el fogja-e bírálni. A tájékoztató jelleggel kiadásra került anyag ez év augusztusában készült. Akkor még bíztak abban – mivel a fellebbezés nem határidõn belül érkezett be a megyei bíróságra –, hogy gyakorlatilag tulajdonosként készíthetik el az õsz folyamán ezt az anyagot. A november 15-e záros határidõ. Az esélyek nem túl jók. A pályázat benyújtásához az 50 eFt nem sok. Ez az anyag tesz elõször javaslatot a fejlesztési hitel felvételére. Ez a fejlesztési hitel a pályázat kiírási száma alapján kb. 300–350 millió Ft. A költségvetés alapján az európai középkategóriás szállodává történõ teljes kialakítás költsége 1 milliárd Ft, az ún. elsõ lépcsõs mûszaki kialakítás az 500–500 millió Ft-ra tippelhetõ. A pályázat a teljes 1 milliárd Ft-os összegrõl szól, amelynek 43%-a pályázható úgy, hogy a 43% 70%-a vissza nem térítendõ, míg a 43% 30%-a visszatérítendõ kamatmentes kölcsön. A 43% úgy jön ki, hogy alanyi alapon 33% pályázható és 10%-kal növelt pályázati összeg nyújtható be, ha olyan térségre valósul meg, amely a területfejlesztésrõl szóló törvény alapján hátrányos helyzetû térségnek tekinthetõ. Szentes ebben a kategóriában még benyújthatja a pályázatot. A város munkanélküliségi rátája alacsony lesz, így valószínûleg egy idõ után kiesik ebbõl a kedvezményes körbõl. Minimálisan 25% saját erõt kell biztosítani. Ez abból a kárpótlási részbõl áll össze, ami a Kossuth tér 4. egyházi kárpótlásának a lakáspótlási kötelezettség után felszabaduló része, illetve a jelenleg a Parlamentben lévõ gázközmû vagyon elõterjesztés szerinti összege. A fennmaradó részre szeretné, ha a Képviselõ-testület állást foglalna és egy megfelelõ hosszú távú, kedvezõbb kamatozású kölcsön kerülne felvételre. Ez a számítási mód a legrosszabb variációra épül, vagyis ha a város nem talál olyan beruházó partnert, aki a beruházásban értékelhetõ nagyságrenddel részt venne. Lehet ez "téglajegy", vagy vállalkozás. Minden ilyen konstrukció a hitelkeret felvételi szükségességét csökkenti. Ezek alapján kérte a Képviselõ-testületet, hogy a pályázat benyújtása mellett döntsenek.

Halmai László:
A 43% 70%-a, tehát 29% az amit vissza nem térítendõ támogatásként az önkormányzat megkapna. Az önkormányzatnak 700 millió Ft-ot kellene visszatérítenie valamilyen módon.

Nem látta a pénzügyi részt. 500 millió Ft-ig látja, mert egyik része hitelbõl, másik része egyházi kártalanításból és a gázközmû vagyonból lenne. A pályázat II. üteme hogyan nézne ki?

Szirbik Imre:
A kiosztásra került pályázati anyag ez év augusztusában készült. Abból a feltételezésbõl indult ki, hogy az épület jogi része rendezõdni fog, tehát az önkormányzat tehermentes vagyonának részét képezi a teljes Petõfi Szálló együttes, valamint abból a ténybõl, hogy az önkormányzat önmagán kívül segítségre nem számíthat. Ahhoz, hogy az épületet piacképes állapotba hozzák és partnert lehessen találni a további beruházási munkák elvégzésére, az épületet kívülrõl rendbe kellene hozni és a belsõ statikai födémjeit olyan módon kell rendezni, hogy építeni lehessen. Ennek költségvetését készítette el a KORONA Stúdió 500–550 millió Ft közé becsülve a díjait. Idõközben a Gazdasági Minisztérium kiírta a kongresszusi pályázatot, ezért úgy gondolták, hogy az egész komplett programot pályázza meg az önkormányzat, amely 1 milliárd forint. Az 1 milliárd Ft úgy jöhet össze, hogy a 250 millió Ft saját erõ, – mert a pályázat követelménye a 25%-os önerõ megléte – és 43% maximum támogatás. A 43% 70%-a kb. 300 millió Ft, ami vissza nem térítendõ és 130 millió Ft kamatmentes kölcsön. Az így fennmaradó közel 320 millió Ft az, ami bankhitelt képez. Ha az önkormányzat talál olyan beruházót, amely az elsõ gondolat szerint a II. ütemre került volna, csökkentheti a 350 millió Ft-os hitel szükségletét arra az összegre, ami a beruházó tõkéje után még fennmarad. Tehát két finanszírozási elv vezetõdik le. Az elsõ elv akkor lesz érvényben, ha az önkormányzat magára marad és nincs eredményes pályázat.

Halmai László:
Hogyan került az önkormányzat birtokába a FIK Rt. által készíttetett tanulmány?

Szirbik Imre:
A FIK Rt. megrendelte, de nem fizette ki. A tervezõ pedig felajánlotta a városnak, hogy a költségei megtérüljenek. Az önkormányzat egy jelképes összegett fizetett ki a legális használatért.

Orbán István:
A város a 90-es évek eleje óta lépéseket tett azért, hogy megszerezze a Petõfi Szálló teljes tulajdonjogát. 1/5-öd rész tulajdonjog a színház alapján a városé volt és ezt 1993. július 1-jén be is jegyeztették. Az anyagban nincs pontosan leírva az, hogy 1995 elején a Képviselõ-testület úgy döntött, hogy nem él az elõvásárlási jogával, így került a FIK Rt. birtokába a Petõfi Szálló, megközelítõleg 6 millió Ft forgalmi értékû és 20 millió Ft névértékû kárpótlási jegyért. Úgy gondolta, hogy ez akkor hibás döntés volt. Az 1995 elején készített anyagában javaslatot tett a Petõfi Szálló megmentésére és mûködtetésére. Javasolta, hogy a város szerezze meg a Szálló tulajdonjogát és ezzel alakítson egy részvénytársaságot, gazdasági társaságokat vonjon be. A Szálló ingatlanértékének a tulajdonjoga legyen az 51% és a másik 49%-ra vonjon be városi kötõdésû gazdasági társaságokat egy részvénytársaságba és ez legyen az alapja a Szálló újjáépítésének, illetve az egész épület komplexum hasznosításának. Nemcsak szállodáról van szó, hanem üzlethelyiségrõl, étteremrõl, lakásokról, irodahelyiségekrõl. A pincében akár egy termálszállót is kialakíthatnának. A Petõfi Szállót lehet külön kezelni és egy gazdasági társaságot létrehozni. A források megszerzésére ez a gazdasági társaság alkalmas lenne, akár tõkeemeléssel, akár a város bocsátana ki kötvényt. Elképzelhetõ az is, hogy alacsony névértéken a város polgárai vehessenek részvényeket. A városba vendéget hozni nagyon nehéz, mert néhány magánpanzión kívül nincs szállási lehetõség.

Hangsúlyozta, hogy minden pályázaton elnyerhetõ Ft megszerzésével próbálkozni kell.

Ollai Istvánné:
Szeretné, ha a városban meghirdetnék az „adakozást” a médián keresztül. Biztos benne, hogy azok az emberek, akik a szívükön viselik a város dolgait adnának a feljújításra. Magyarázatot kért arra, ha egy magánvállalkozó megnyeri a pályázatot és a kõmûves munkát elkészíti a Petõfi Szállón, akkor tulajdonjogot is szerezhet az épületre?

Szirbik Imre:
Az épület belsõ kialakítását az a vállalkozó végezné, – itt arra gondoltunk, amikor szerkezet készre hozzuk az épületet –, aki a késõbbiekben üzemeltetõként bérleti jogviszonyba, vagy tulajdonosi viszonyba kerülne az önkormányzattal. Az önkormányzat dönti azt el, hogy milyen megállapodást köt vele, a döntés szabadsága az önkormányzat számára adott.

Halmai László:
Elgondolkodtató, hogy 3 milliárd Ft költségvetésû város tehet-e kísérletet 600 millió Ft önrész értékû vállalkozásra? Felhívta a figyelmet a ligeti beruházásra. Ez-e a legfontosabb beruházás? A felvett 300–350 millió Ft hitel kb. 10 évig az iparûzési adóból a fejlesztésre fordítható részt elvenné. Szabad-e ilyen vállalkozásba belefognia a városnak? Véleménye szerint több információ kellene a felelõsségteljes döntéshez. Nincs adat arra, ha nem épül meg, mi lesz. Mivel nem áll rendelkezésére elég információ, nemmel fog szavazni.

Dr. Sipos Ferenc:
Véleménye szerint a Petõfi Szálló ügye a város ügye is. Ha ebben jó piaci lehetõségek lennének, akkor meglépné a jelenlegi tulajdonos, mert az érdek ezt diktálja. Egyetértett azzal, hogy minden lehetõséget meg kell ragadni az épület állagromlásának megakadályozására. Óriási fenntartásai vannak. Hangsúlyozta, hogy egy pályázat beadására 50 eFt nem sok pénz. Egy pályázatot vissza is lehet vonni, az elõkészítésére van annyi idõ, hogy bizottságokban, hozzáértõkkel megtárgyalják. Szentesnek jó adottsága a termálvíz, amelyet már évek óta hasznosítani szeretnének, de eddig még nem sikerült. A határozati javaslat III. pontjában felsorolt hasznosításokat el kellene hagyni, mert ezek ötletszintûek. Azt gondolta, hogy a város nem alkalmas egy újabb szolgáltató egység üzemeltetésére. Az épületet olyan állapotba kell hozni, hogy vonzó legyen. A Szentes Városi Szolgáltató Kft. jelenleg is kezelõje az épületnek?

Szirbik Imre:
A Tóth József Színház a Mûvelõdési Központ kezelésében van.

Dr. Sipos Ferenc:
Nem szabad olyan nagyságrendû feladatot felvállalni amelynek nincs meg a fedezete. Ha a város gazdaságilag nem bír vele, akkor vissza kell tudni mondani ezt a pályázatot.

Szirbik Imre:
Ez az elõterjesztés arról szól, hogy egy kicsi esély lehetõsége megcsillant. Ezzel az eséllyel élni akar-e a város, vagy inkább egy másikra vár? Ha 1995-ben a Képviselõ-testület lemondott a Petõfi Szálló elõvásárlási jogáról abban a hiszemében tette, hogy egy tõkeerõs cég megveszi és felújítja. Kérte, hogy az esélyt ne szalasszák el.

Ollai Istvánné:

Móra József:
Véleménye szerint nem szabad ezt az esélyt elszalasztani. A gyógyvíz hasznosításával kapcsolatban van egy kormányzati program, amely az elsõ lépcsõben kedvezményezett települések közé vette Szentest. Ezt egy ilyen pályázatnál nem szabad figyelmen kívül hagyni. El kell gondolkodni azon, hogy azok az emberek, akik gyógyulásukhoz gyógyvizet vesznek igénybe nem szeretnek közös fürdõbe lenni társaikkal. Itt lehetõség volna arra, hogy kádfürdõket létesítsenek. A FIK Rt. bizonyos kondíciókat vállalt. Miért nem érvényesíti a város a jogait? Szerette volna, ha ebbe a pályázatba belekerül a „gólyásház” gondja.

Szarvas Pál:
A pályázat benyújtásával és az esetleges visszalépéssel kapcsolatos költségeket a maga részérõl vállalná, annak érdekében, hogy legyen elegendõ idõ a piackutatásra, a lehetõségek feltárására. Lennének-e bérlõk, társberuházók, lenne-e igény egy kongresszusi központ mûködtetésére? Látunk-e valamilyen más megoldást a Petõfi Szálló kérdésének a megoldására? A pályázat benyújtását támogatta.

Halmai László:
Megszavazza, ha az önkormányzat olyan kitételt tesz, hogy a város vezetõi és az illetékes menedzsment a hiányzó összegre szándéknyilatkozattal talál idegen befektetõt. A városnak megér 250 millió Ft-ot, hogy a Petõfi Szálló rendben legyen. Módosító indítványként elmondta, hogy nyertes pályázat esetén tovább lehet lépni. Ha nem lesz ennyi, akkor nyertes pályázat esetén is visszalép az önkormányzat. Kérte, hogy fix dolgokban szavazzon a Képviselõ-testület.

Dr. Rébeli Sz. Tamás:
Úgy gondolta, hogy a Petõfi Szállót szálloda formájában kellene hasznosítani, nem pedig kisebb részek, helyiségek megnyitásával.

Szûcs Lajos:
Véleménye szerint jól jött a városnak, hogy a FIK Rt. eladta. A Képviselõ-testületnek kell megoldania ezt a problémát, nem lehet elõle kitérni. Bízzanak abban, hogy a Petõfi Szállóval kapcsolatban jó döntés szülessen.

Orbán István:
Csak egyfajta döntés hozhatnak, méghozzá, hogy benyújtják a pályázatot. Egyetértett Halmai Lászlóval abban, hogy utána a hiányzó forrásokra külsõ vagy bármilyen más költségvetési forrásból kell fedezetet teremteni. Minden elszalasztott esély a késõbbiekben a Képviselõ-testület tagjait terheli.

Farkas Sándor:
Véleménye szerint a városnak mindenképpen lépnie kell benne, mert a megyeszékhelyek "lenyúlhatják" ezeket az eszközöket. Ez a pályázati kiírás valamennyire összekapcsolható a város korábbi elképzeléseivel. Van egy másik fontos dolog, ami miatt reális esélye lehet a városnak arra, hogy ebbõl sikeresen kikerüljön, ez pedig az a gázközmû vagyonból befolyó összeg. Meggyõzõdése, hogy a magántõke oda megy, ahol talál valamit. Ha a város nem ad lehetõséget a magántõkének, hogy forduljon valamerre, akkor ide nem fog magántõke betelepülni. Ezért bizonyos kockázatot az önkormányzatnak vállalnia kell, ha már tõkeerõs vállalkozók és cégek nincsenek a városban. Helyesnek tartotta azt a gondolkodásmódot, amelyben az önkormányzat próbál magántõkét bevonni. Meggyõzõdése, hogy hosszú távon igenis társasági formában szabad mûködtetni, amely már egy következõ ütem. Kérte, hogy a Képviselõ-testület ezt a döntést most hozza meg.

Dr. Sipos Ferenc:
Egyetértett azzal, hogy a város tulajdonossá váljon, és az épület állagát hozzák rendbe. A részleteket a késõbbiekben kellene tárgyalni.

Törõcsik Zoltán:
Van-e olyan kitétel, hogy eladható vagy átruházható az épület? Mi lenne, ha az önkormányzat találna olyan beruházót, aki az egész épületet rendbe teszi, de a tulajdonjog 50%-áért?

Szirbik Imre:
A pályázat azt írja elõ, hogy 10 évig a pályázati funkciónak megfelelõ módon kell mûködtetni az épületet és utána még 15 évig biztosítani kell a funkció szerinti mûködés lehetõségét. A funkcióhoz köti és nem a tulajdonviszonyhoz. A tulajdonban lehet változás, de a pályázó önkormányzat tulajdoni nagyságrendje nem csökkenhet a pályázatban szereplõ összeg alá. Ez azt jelenti, amennyiben az önkormányzat talál olyan partnert, hogy a hitel összeg csökkenhet, akkor max. 320 millió Ft erejéig tõkeemeléses tulajdont szerezhet az illetõ. Ez-e a legfontosabb beruházás? Válaszként elmondta, hogy egy város soha sincs kész. A Képviselõ-testület jó lelkiismerettel nyújthatja be ezt a pályázatát, mert a várost rendbe hozta, európai szintû szemétlerakó van, a közlekedési rendszer jó része kész, intézmény hálózat mûködõképes. Itt az esély, hogy valamit tehessen az önkormányzat a Petõfi Szállóval.

Szirbik Imre:
Kérte a képviselõket, aki egyetért Halmai László módosító indítványával, szavazzon.

A Képviselõ-testület a javaslatot 3 igen szavazattal nem fogadta el.

Halmai László:

Szirbik Imre:
Kérte a képviselõket, aki támogatja a pályázat benyújtását, szavazzon.

A Képviselõ-testület a javaslatot 18 igen szavazattal, 1 nem szavazat ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta és meghozta az alábbi határozatot:

188/2000. (XI. 14.) KT
Tárgy: Kongresszusi turizmusfejlesztés – Petõfi Szálló pályázat benyújtása

Szentes Város Önkormányzata Képviselõ-testülete a tulajdonában (SZVSZ KFT kezelésében) álló Petõfi Szálló épületének további állagromlása megakadályozására, a felújítására és hasznosítására a következõ határozatot hozta.

A Képviselõ-testület elfogadja azokat az érveket, amelyek sürgõs intézkedést javasolnak a város turista forgalmának és egyúttal a Petõfi Szálló kongresszusi és másodlagosan többcélú hasznosítása érdekében, mivel az épületegyüttes felújítása és térségi szemléletû kihasználása hosszú ideje megoldatlan kérdés.

Tekintettel arra, hogy az Önkormányzat a felújítással egyedül nem tud megbirkózni, s megfelelõ tõkeerõt képviselõ befektetõt sem talált a feladatra, a Gazdasági Miniszter által megítélhetõ Turisztikai Célelõirányzatból történõ támogatás iránti pályázatot nyújt be a 2000. évi kiírás szerint, 2000. november 15 -i határidõvel a Gazdasági Minisztériumhoz.

A Képviselõ-testület a pályázat benyújtásához és a feltételek biztosításához a következõ kötelezettségeket vállalja:

1.Az Önkormányzat a Petõfi Szálló épületegyüttesét - turisztikai célelõirányzatból elnyert állami támogatás esetén - térségi összefogással és térségi hasznosítási céllal újítja fel és "SZENTES KÖRNYÉKI TUDOMÁNYOS KÖZPONT" néven, a többcélú hasznosítási lehetõség megteremtésével, a beterjesztett (mellékelt) tervek, rajzok és leírások alapján - az Önkormányzati bizottságok és képviselõk javaslataival módosított és kiegészített változatban.

2.A képviselõ-testület elfogadja azt a mûszaki elvet, hogy az épület rendbe hozása két ütemben valósuljon meg. Ennek elsõ ütemeként kerüljön sor az épület teljes külsõ megjelenítésének eredeti állapotú felújítására (tetõszerkezet, díszbádogozás, homlokzati nyílászárók, külsõ vakolat), a statikailag problémás belsõ födémek felújítására, valamint az épület alapközmûveinek kiépítésére és a közlekedési terek kiépítésére - EU elvárásokhoz alkalmazkodva.

3.A képviselõ-testület egyetért azzal, hogy az épület a kongresszusi (550 fõs nagyterem, kisebb tanácskozótermek stb.) turisztikai hasznosítás mellett többcélú legyen (pl. a tudományos kongresszusok, konferenciák, tanácskozások, kiállítások mellett színházi, várospolitikai, vallási, iskolai célokat is szolgáljon, az épület termálvizet hasznosító balneológiai részleget, vendéglátó részleget, üzleteket és irodákat is tartalmazzon - a tervek szerint.

4.A Képviselõ-testület egyetért azzal, hogy az Önkormányzat az épületre fennálló elõvásárlási jogát várospolitikai érdekbõl gyakorolja. Ezért bízik és hisz abban, hogy a még folyamatban lévõ peres eljárásban I. fokon eljáró Csongrád Megyei Bíróság által hozott ítélet, amely az elõvásárlási joggal élést törvényesnek mondta ki, s az épület tulajdonjogát a városnak ítélte rövid idõn belül jogerõre emelkedik.

Az Önkormányzat jogerõs tulajdonjoga, azaz, az ingatlan együttes fölötti rendelkezési joga a támogatás nyújtásának, vagyis, a támogatási szerzõdés megkötésének elõfeltétele. Ezért a Képviselõ-testület tudomásul veszi, hogy a 2000. évi pályázati részvétele a másodfokon eljáró Legfelsõbb Bíróság ellenkezõ tartalmú döntése esetén érvénytelen lenne.

5.A Képviselõ-testület érvényes pályázati részvétel és a támogatás elnyerése esetére a forrásokat a következõ módon biztosítja:

I. A Szentes, Kossuth tér 4. számú ingatlan Református Egyháznak történõ átadása kapcsán a Kormány képviselõivel történt egyeztetés alapján, 2001-2002. évekre elosztva, 40 millió forint kártérítést kap a város. Ez öt lakás pótlásával terhelt összeg, mely kb. 20 millió forintot igényel, így ebbõl az összegbõl 20 millió forint felszabadul.

II. A Legfelsõbb Bíróság jogegységi döntése alapján a gázközmû vagyon után a várost 200-220 millió forint illeti meg. Ennek törvényi rendezése a Parlament õszi ülésszakának jogalkotási programjában benne van. Az általunk ismert Kormány elõterjesztési változat alapján ennek 20%-a készpénzben, míg fennmaradó része 10 éves lejáratú államkötvényben kerül kiadásra. Ez az államkötvény - mint értékpapír - forgalmazható. Így a két forrásból 220-240 millió forint rendelkezésre áll.

III. Az I. (20 Mft) + a II. (középértéken 230 Mft) figyelembe-vételével 250 millió Ft önerõt tud az Önkormányzat a felújításhoz felvállalni.

IV. Az elkészített tervek alapján a felújítás 1 milliárd forintból lenne megvalósítható, amihez az Önkormányzat a pályázati kiírás szerint 330 millió forint támogatást vehet igénybe, míg a hatályos jogszabályokat, különösen a 12/1999. (III.24.) GM rendeletet és a 32/1998. (II.25.) Korm. rendelet 5-6.§-át figyelembe-véve,
– mint a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési beruházást, gazdaságilag elmaradott területként is igénybe-vevõ,
– a megkezdéstõl számítva 1,5 éven belül megvalósító,
– a kistérség, illetve Csongrád város támogatását is élvezõ,
– a pályázati kiírás lehetõvé teszi, hogy a - 12/1999. (III.24.) GM rend. 6.§ (5) bek. - alapján a város jogosult a 30/1997. (IV.18.) OGY határozat értelmében a plusz 10%-os támogatás igénybe vételére, így a teljes pályázati támogatás összege 430 millió Ft elnyerésére irányul.

V. Az Önkormányzat vállalja, hogy az épületet jelenleg is kezelõ, saját, 100%-os tulajdonában álló Szentes Városi Szolgáltató Kft. (SZVSZ Kft.) részére a támogatás elnyerése esetén mûködtetésre átadja.

VI. Az SZVSZ Kft. a határozathoz csatolt közös nyilatkozatban az Önkormányzattal együtt vállalja a támogatással érintett ingatlan 10 évig, tárgyi eszközök 5 évig turisztikai céllal való mûködtetését, amit az Önkormányzat az összesen 430 millió forint támogatás mértékéig terjedõen bankgarancia ígérvénnyel is biztosít.

VII. A fennmaradó 320 MFt-ra az Önkormányzat hitelgaranciát biztosít a pályázathoz.

VIII. A Képviselõ-testület megállapítja, hogy az elsõdlegesen kongresszusi turisztikai, másodlagosan többcélú hasznosításra tervezett ingatlan beruházás megfelel a hatályos Rendezési tervének.

IX. A Képviselõ-testület megbízza a polgármestert a pályázat benyújtásával és a szükséges szerzõdések megkötésével.

Határidõ: a pályázat benyújtására: 2000. november 15. a továbbiakra értelem szerint folyamatos.

Szirbik Imre:
Mivel más vélemény, indítvány nem volt, a megjelenést megköszönte és az ülést 16 óra 30 perckor bezárta.