2011. december 23.

"…a szívekben legyen karácsony!"

"Tudod, karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodákban, nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják, hiszen azért van az ünnep, mert nem lehet csoda nélkül élni."

E fenti sorokat Márai Sándor vetette papírra. S valóban, a karácsony maga a csoda. Lehet várni heteken át, lehet elképzelni, de az igazi csoda az, amit mi magunk idézünk elő. Meg kell néha állnunk, hogy együtt lehessünk, hogy közösen átélhessük a karácsony üzenetét. A Kiss Bálint Református Általános Iskola diákjai az elmúlt napokban átélték, milyen érzés a csodát előidézni.

Az iskola felsős diákjaiból álló önkéntes munkát végző caritas csoportja a kórház gyermekosztályán mutatta be a maguk által összeállított Mikulás-napi műsort. Kétzsáknyi ajándékot is vittek a beteg gyerekeknek. A megható azonban mégis az volt, amikor a műsort lekéső kisbeteg számára a gyerekek újra jelmezt öltöttek és neki, immár másodjára is előadták műsorukat. A gyermeki könnyek a felnőttek szemébe szöktek.

A karácsony üzenetét ők is átélték, csakúgy, mint azok a gyerekek, akik az iskolai ünnepségen szerepeltek. A harmadikosok megidézték a betlehemi kisded születését, és azt, hogy rohanó világunkban bizony jó megállni, a csodát átélni. A műsorban fellépett az iskola tanári kórusa is, azokkal a művekkel, melyeket a Szent Anna-templombeli jótékonysági hangversenyen is bemutattak. A megszólaltatott hangok csengése akkor is, most is felejthetetlen élmény volt.

S remélhetőleg felejthetetlen élményt szereznek majd azok a könyvek is a határon túl élő magyar gyerekeknek, melyeket a Kárpát-medencei Református Közoktatási Alap felhívására összegyűjtött pénzből vásárolnak meg. Adományként az iskola diákjai 200 forintosokból közel 70 ezer forintot gyűjtöttek össze, amit az iskola 100 ezer forintra egészített ki. Ezt az összeget a református egyház országos vezetése megduplázza, így a kétszázasokból, kétszázezer lett.

Az 1. b osztály a Mikulásgyáron keresztül segített a rászorulókon. Az összegyűjtött adományt, melybe tartós élelmiszert, kinőtt ruhákat és megunt játékokat tettek, a gyerekek a tanító nénikkel közösen adták fel a postán.

A csoda nem az ajándékok sokasága, nem pénzben kifejezhető érték, hanem az, ami a szívekben lakozik. Ez a gondolat vezérelte az iskolát akkor, amikor két számítógépet ajándékozott a Rákóczi utcai óvodai körzetnek, ezzel pótolva a nemrégiben ellopott eszközöket.