2011. november 18.

A nyolcosztályos iskolák

Az elemi népiskolák története Szentesen (XVI.)

Bizonyítvány az államosítás előtt és után1945 tavaszán megkezdődött a hazai közoktatás átszervezése. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. aug. 16-án miniszterelnöki rendelettel intézkedett az új nyolcosztályos általános iskolák létesítéséről, és a tankötelezettség 14 éves korig való felemeléséről. A rendelet kitért az általános iskolák ingyenes és kötelező voltára, feladatául pedig a 6–14 éves gyermekek számára azonos műveltségi anyag közvetítésével azonos műveltségi szint elérését jelölte meg. 1946-ban jelent meg az általános iskolai tanterv, melyben a humán és természettudományos tárgyak egyensúlyban voltak, ötödik osztálytól kezdve kötelezően szerepelt egy élő idegen nyelv, mely lehetett a korábban előírt német helyett angol, francia vagy orosz is. Választható volt a latin nyelv, vagy a kereskedelmi és gazdasági ismeretek tanulása. 1946/47-ben többségében még az egyházak működtették az általános iskolákat. Országosan 1216 katolikus, 513 református, 168 evangélikus, 14 ortodox, 11 izraelita és 1 unitárius általános iskolában folyt oktatás. Ugyanekkor 594 állami és 340 községi fenntartású iskola állt a 6–14 éves korosztály rendelkezésére.

1946-ban nagyarányú felnőttoktatási program indult az analfabetizmus felszámolására. Az ún. Dolgozók Általános Iskolája számos módosítás mellett az 1990-es években is működött.

1948. június 16-án megszületett az iskolák államosításáról szóló 1948: XXXIII. tc. A felekezeti iskolákat a továbbiakban az állam tartotta fenn és irányította, s állami tulajdonba kerültek az iskolaépületek és vagyontárgyak is. Az 1949/50-es tanévben új tantervet léptettek életbe; megszüntették a szabadon választott tárgyakat, és egyöntetűen kötelezővé tették az orosz nyelv tanulását. Az 1959-es törvényerejű rendelet 9 évre emelte fel a tankötelezettség idejét, az 1961-es pedig 16 éves korig írt elő tankötelezettséget. Az általános iskolák teljes koedukációját 1963-tól vezették be, korábban külön fiú- és külön leányiskolák működtek. A falvak kisiskoláiban még az 1970-es években is előfordult osztatlan oktatás (egyetlen tanteremben 2–4, esetleg több osztály tanulói voltak elhelyezve, egy tanárral. A körzetesített iskolák tanulóit a legközelebbi nagyobb település iskoláiba utalták. A korábbiaknál is nagyobb szerepet kapott ebben az időben a napközi otthon, a diákotthonok és kollégiumok.

Jelentősebb változásokat hozott az 1977-től fokozatosan bevezetett új, korszerűsített pedagógiai program, amelynek tapasztalatait az oktatásról szóló 1985: I. törvény foglalta egybe. Ezt váltotta fel az 1995-ben törvénybe iktatott Nemzeti Alaptanterv (NAT), amely a tankötelezettség tíz évre terjedő időtartamára állapítja meg az oktató- nevelőmunka minden hazai iskola számára előírt közös követelményeit.

Az 1945 utáni átszervezések során nagyobb figyelmet fordítottak az addig igen elhanyagolt területre, az értelmi fogyatékos gyermekekkel való foglalkozásra. A speciális oktatási-nevelési feladatok ellátásának biztosítására új típusú iskolákat szerveztek. Az 1948/49-es tanévtől Szentesen is megkezdődött az értelmi fogyatékosok kiemelése a normál iskolákból. Az első gyógypedagógiai osztály elhelyezésére átmenetileg a Köztársaság Téri Ált. Iskolában került sor. 1949 decemberében a Gyógypedagógiai Ált. Iskola saját otthont kapott a volt Izraelita Népiskola Horváth Mihály u. 4. sz. és a volt Evangélikus Népiskola Kossuth u. 5. sz. alatti épületekben. 1950. március 1-i keltezéssel megkapta alapító okiratát: 43 tanulóval, 4 nevelővel és napközivel, mint teljesen kiépült önálló iskola zárta a tanévet. Tíz év elteltével a növendékek száma már 82 fő volt. Az intézmény felvette egykori jeles igazgatójának, Rigó Alajosnak a nevét. Jelenlegi épülete a Deák Ferenc utcában található.

Labádi Lajos