Nem mindig a puskaropogás…

Rendészeti-katonai szakközépiskolai képzés a Zsoldosban

Kun József, Pintér Etelka, Vízhányó Ferenc és Nyers József a sajtótájékoztatónMár történelme van a rendészeti-katonai szakközépiskolai képzésnek a Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakközépiskolában. A 2009-ben indult oktatás hároméves tapasztalata az, hogy a jelentkezők tartalmas, sokoldalú képzésben részesülnek. Mindezek nemcsak a rendőri, katonai pályára, hanem a mindennapi életre is értendőek, mivel a diákoknak az általános szakközépiskolai képzésen túl speciális tantárgyaik is vannak. Az önvédelem oktatáson fegyelmet, kitartást tanulnak. Az órákat katonai, rendőri berkekből érkező oktatók tartják, a fiatalok a pálya követelményeinek megfelelően készülnek fel a fizikai próbatételre.

– A katonai, rendőri alapismeretek a későbbi pályájukon nagyon fontos, ebből érettségizhetnek is – hangzott el Pintér Etelka igazgatónőtől a minapi sajtótájékoztatón. Elmondta, a diákok a képzés ideje alatt megtanulhatják, hogy tetteiknek büntetőjogi következménye is lehet. Jogi ismereteik során saját sorsuk irányítójává válhatnak, és nem olyan kamaszokká, akik sodródnak az eseményekkel.

– Az elmúlt három év jelentősebb eseményei nem mindig az iskola falai között zajlottak – folytatta az igazgatónő.

– Kirándulásokon választott szakirányukat ismerhették meg még jobban. A 10. évfolyamon elindult a katonai és rendészeti alapképzés. Tapasztalhattuk, hogy az osztályban tanulók fegyelmezettebbekké, magabiztosabbakká, kötelességtudóbbakká váltak. A szakmai tantárgyak iránt elkötelezettek, és az önkéntes vállalásokban is kipróbálják magukat. A többi diáknak is példamutató ez az osztály. Az iskolában a fegyelmezési gondok csökkentek, amióta ez a képzés beindult.

A MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred 2010-ben csatlakozott a Katonasuli-programhoz. A tanítási tanrendben a 9. évfolyamban közelharcoktatás, a 10. évfolyamban katonai pályák világa, a 11-12. évfolyamban katonai alapismeretek oktatása folyik. A 12. év végén választható tárgyként érettségizhetnek belőle a diákok. A tanórák nagyobb részét az iskolában, egy részét a katonai alakulatnál tartják.

Nyers József mérnök ezredes, a műszaki ezred parancsnoka megjegyezte: a diákok komolyan veszik a feladatot, felelősségérzetük erősödött, és szorosabban látják a közösség, az együttes feladatellátás szerepét. – Tapasztalataink szerint lelkesek, szeretik azt, amit látnak-hallanak. A szakmai kirándulásokat élvezik, és mivel mi egy speciális alakulat vagyunk, lehetőségük van a műszaki pályára való betekintésre, e téren több isme-retet szereznek, mint más szakterületről. Célunk, hogy megszerettessük a katonai pályát, és minél többen csatlakozzanak közülük a honvédség tiszti, altiszti állományához – jelentette ki a parancsnok.

Kun József rendőr százados arról szólt, hogy korábban volt olyan év, amikor Szentes körzetéből nem jelentkeztek rendészeti szakiskolába vagy főiskolára tanulók. A képzés beindítása lehetővé tette, hogy megnyugtató módon rendeződjön az utánpótlás-nevelés kérdése mind a honvédség, mind a rendőrség tekintetében. Kun József kiemelte: speciális helyzetben van a város, hiszen van helyőrsége és rendőrkapitánysága, így a képzésben együtt tudnak működni. Pedagógus végzettségű előadóik az igényeknek megfelelően alakítják a képzést. A diákok itt plusz pontokat kapnak, számukra ez előnyt jelent a továbbtanulásban, a felvételinél.

Vízhányó Ferenc, a Csongrád Megyei Önkormányzat alelnöke, aki korábban Szentesen katonáskodott, így fogalmazott: – Nem mindig a puskaropogás határozza meg a katonák életét, hanem a technika folyamatos fejlődése, és akik itt részt vesznek a képzésben, olyan ismeretekhez juthatnak, amivel a polgári életben is sokat tudnak használni a nemzetnek.

Lovas József