Mindennapjaink külső szemmel

A magyar és külföldi néprajzos hallgatók a Kossuth téren is kérdezték az itt élőketNéprajz szakos egyetemi hallgatók nemzetközi szemináriumának adott otthont városunk. A magyar, köztük helybeli fiatalok mellett finn, horvát és erdélyi (leendő) kutatók vizsgálták Szentes városrészeit, kérdezték az itt élőket mindennapjaikról, lakóhelyükhöz való tartozásukról.

A Szegedi Tudományegyetem néprajzi tanszékén tizedik alkalommal szervezett szeminárium kétévente változó helyszínen zajlik. Az, hogy idén Szentest térképezték fel, a Koszta József Múzeum néprajzkutató munkatársának, dr. Mód Lászlónak köszönhető. A szegedi egyetem oktatója 13 éve dolgozik a szentesi múzeumban, s motiválta, hogy 2011-ben egy városban is lehet néprajzi kutatást végezni, tehát nem csak a népi kultúráról szól, a jelenkori városi néprajznak is van perspektívája. A hallgatók munkája egy angol-magyar nyelvű tanulmánykötetben lát majd napvilágot, de többeknek szakdolgozati témája is.

A fiatalok többek között arra keresték a választ, hogy a szentesiek számára mit jelent napjainkban egy-egy városrészhez tartozás, s milyen személyes élményeik vannak a városrészről, – a Felsőpárton és a Kisérben kerestek fel ott élőket. Kíváncsiak voltak, vajon a lakók hogyan rajzolnák meg a településegységek határát, szerintük például a Széchenyi-liget a Kisér része-e még. Mások a Kossuth téren állítottak meg embereket kérdőíveikkel. – Kedvezően fogadtak bennünket, – állították szinte egybehangzóan a fiatal néprajzosok.

A szentesi Szemerédi Ágnes a szegedi egyetem néprajz szakán tanul, s szakdolgozati témának szánja a kutatást. Csoporttársával, Jancsó Brigittával azt vizsgálták, milyen változáson ment át a tér. A későbbiekben interjúalanyaik lesznek a teret határoló intézmények vezetői is. A téren sokat tartózkodó, ott olvasni szerető történelemtanár felvázolta számukra a hely történetét, mesélt háromszori átépítéséről. A téren gyakorta időző "öregfiúk" társasága politikai vonalra terelte a témát, ők szívesen nosztalgiáztak. Míg egyesek számára politikai színtér a Kossuth tér, más az egykori játszóteret hiányolta. A Petőfi Szálló felújítását is nagyon várják már, a régebben sokszor feltűnő gör-korisok "pályaelhagyásának" viszont annál inkább örülnek. A fiatalabbak, kisgyermekes szülők pihenni, kikapcsolódni, illetve rendezvényekre járnak a térre, tapasztalta Rózsa Tekla és Nagy Melinda. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen magyar néprajzot és antropológiát tanuló hallgatók első ízben jártak városunkban, s nyugodtnak találták az itteni életet.

Külső szemmel olyasmi is felnagyítódhat, aminek mi, helybeliek talán nem tulajdonítunk nagy jelentőséget, esetleg nem is tudtunk létezéséről. A zágrábi egyetemről érkezett Bojan Mucko például a Graffiti Klubban tett látogatása után arról áradozott, hogy eddig azt hitte, ilyen – az underground életet dokumentáló – hely csak Berlinben fordul elő. Más a Colosseumban berendezett sinto-szentélyt fényképezte érdeklődéssel. Ő a turkui egyetem néprajzi tanszékének oktatója, Timo J. Vir-tanen, aki a húsvéti kosárlabdatornán már járt városunkban, mint az utánpótlás csapat edzője.

A finn egyetemi tanár fényképeken örökítette meg magának és tanítványainak a várost és környékét: fotózott embereket minden élethelyzetben, fényképezett a Gó-lyásházban tartott borkóstolón, járt az Arany János utcai magtárban, s még a lapistói lepényváró fesztiválra is kilátogattak tanítványaival. Azt gondolja Szentesről, hogy tiszta, sokszínű, barátságos város, melynek sok szecessziós épülete is tetszett neki. Egy városon belül sok város létezhet, magyarázza. Úgy látja, a városnak nem kifejezetten része a Kurca, azt jobban is lehetne használni: Turku folyója, az Aurajoki mentén 13 étterem van, melyek télen is működnek, hozott egy finn példát az oktató.

Darók József