A kórházunk kilóg a sorból

Évtizedes rendszerek átszabásán dolgozik a kormányzat. A tervezett változtatások érintik az egészségügyi és oktatási intézményeket, de még inkább a települési önkormányzatokat. A húsba vágó ügyekről kérdeztük Farkas Sándort, Szentes és térségének országgyűlési képviselőjét.

– Kaphat megyei státuszt a szentesi kórház annak tükrében, hogy az egészségügyi kormányzat következetesen csak azokban a megyékben jelölt ki ilyet, ahol nincs klinika?

– Még nem veszett el annak az esélye, hogy a szentesi kórház megyei státuszú legyen. Nincsenek lezárva az egyeztetések, még nincs végleges döntés. Az is igaz, hogy a kórházunk kicsit kilóg a sorból. Ahol nagytérségi centrumnak egyetemi klinikákat jelölt meg a Semmelweis Terv, ott ezek az ellátó intézmények voltak és lesznek a meghatározóak, s ezekben a megyékben nem osztottak megyei státuszt. De azt is látni kell, hogy a szentesi kórház ellátó területe túlnyúlik a megyehatáron. Az, hogy a szolnoki kórház közös megállapodás alapján egyes szolgáltatásokat átadott a szentesi intézménynek, vagy az, hogy műtőtömb pályázatot hamarosan benyújthatják, egyaránt erősítik annak lehetőségét, hogy a Dr. Bugyi István Kórház megkaphassa a megyei státuszt.

– A megyei önkormányzatoktól megvonnák a működtetési feladatokat. A kórház tehát állami fenntartásba és állami irányítás alá kerülne?

– Egyértelmű. A változtatás két ok miatt is indokolt. Egyrészt a megyei fenntartású intézményhálózatok nem a hatékonyság megtestesítői. Másrészt választott politikai testület próbál olyan dolgokat elérni az intézményirányításon keresztül, ami szerintem nem helyes. Éppen ezért az új önkormányzati rendszerben és a közigazgatásban struktúraváltás fog bekövetkezni január elsejétől. Ennek alapján az eddig megyei működtetésű oktatási és egészségügyi intézmények a kormányhivatalok felügyelete alá kerülnek. Én is kíváncsi vagyok arra, hogy 2014-től milyen politikai feladatot kapnak majd a megyei önkormányzatok, mert egyelőre csak az biztos, hogy a területfejlesztés marad náluk.

– Ezzel kiveszik a helyi önkormányzatok kezéből a vezetőválasztás lehetőségét is?

– Igen. A kormányhivatalok pályáztatás során döntenek majd a vezetők személyéről. Egyelőre kérdés, hogy a mostani vezetők maradnak-e, átveszi-e őket a kormányhivatal, vagy új pályázatot ír ki a tisztségek betöltésére.

– A középiskolák vagy a kórház esetében marad az a felállás, hogy ingatlan a városé, a fenntartás pedig az állam kötelezettsége?

– Ez szerintem átmeneti állapot. Bár én gazdasági szempontból nem tartom jó megoldásnak. Jobb lett volna, ha a város fenntartása alatt maradnak ezek az intézmények, és akkor ez a helyzet nem állhat elő. Hogy konkrétan milyen formában fog működni ez az öszvér rendszer, arról még folynak a tárgyalások.

– 2012-től Szentes járási központ lesz?

Igen. Az önkormányzati struktúra átalakítása időszerűvé vált. Számtalan kis önkormányzat működik Magyarországon, és nem biztos, hogy ezekre szükség van. Ezek feladatait, mint régen, egy kihelyezett kormányiroda járási szinten látná el. Lesznek ennek a váltásnak buktatói, hiszen önkormányzati érdekeket fog sérteni, hogy bizonyos közfeladatok elkerülnek tőlük, s ezáltal sokkal szűkebb mozgástere lesz az önkormányzatoknak. Bízom benne, hogy a szakmaiság fog érvényesülni ezekben a járási irodákban, és a jelenleginél átláthatóbban, nyitottabban, valamint ügyfélbarátként fognak működni a hivatali szervek.

– 2014-től, a majdani 200 fős parlamentben 100 egyéni képviselő lesz, vagyis 100 ezer lakosú lesz egy választókerület. Szentes térsége hová fog tartozni?

– Sok felvetés van erről, de csak találgatni tudok. Számomra logikus az lenne, hogy a régi nagyjárási rendszer állna vissza. A szentesi választókerülethez csatlakozna a csongrádi, így a megye északi fele képezne egy egységet. Az eddigi hét helyett négy Csongrád megyei választókerület lenne. Az sem kizárt, hogy bizonyos esetekben a megyehatáron túlnyúlna a választókerület határa, mert nálunk is vannak olyan települések, amelyek szorosabb kapcsolatot ápolnak hozzájuk közelebb fekvő, szomszéd megyében lévő városokkal, mint Szentessel.

– Törvényalkotás terén eddig szokatlan tempót diktált a Fidesz-KDNP az Országgyűlésben. A mindennapjainkat befolyásoló ügyeken kívül lesz-e még olyan téma az őszi ülésszak során, mint a termál visszasajtolásá-nak kérdése, ami konkrétan érintheti Szentest és térségét?

– Nehezebb időszak vár ránk, mint a tavasz volt. A sarkalatos törvények mellett a költségvetési törvényt is most kell megalkotni. Ami a geotermális energia ügyét illeti, biztos vagyok benne, hogy nagyon sok munkánk lesz vele, és törekvéseinket gáncsok is nehezítik majd. Napi aktualitása van a génmódosított vetőmagok alkalmazásának, egy csongrádi gazdánál ki kellett tárcsázni egy 4 hektáros kukoricatáblát. Ennek komoly következményei lehetnek. Habár – meg kell jegyeznem – ennek a jelentőségét másképp látom, mint a hivatalos álláspont. A vidékfejlesztési stratégia elfogadása szintén olyan lényeges mozzanat lesz, ami befolyásolja majd térségünk jövőjét.

– Szabadságra, pihenésre marad idő szeptemberig?

– Nem sok. Múlt héten, szerdán elutaztunk Tusványosra, pénteken este pedig hazajöttünk. A hétvégéken igyekszem kikapcsolódni, de ha nincs képviselői munka, akkor a fábiánsebestyéni cégnél biztos akad valamilyen feladat.

Bíró Dániel