2011. május 6.

Költségvetés, munkanélküliség, segély

Mindennapi gondjaink:

A hétvégi ballagások miatt a megszokott péntek helyett hétfő délután tartotta soros ülését a szentesi testület. A napirendi pontok között szerepelt a 2010. évi pénzügyi gazdálkodás, gyakorlatilag a zárszámadás.

Egy beszámolót az minősít, hogy sikerült-e egyensúlyba tartani a város költségvetését, és a kitűzött feladatokat meg tudtuk-e valósítani. Mindkét kérdésre igennel tudok válaszolni, jelentette ki Szirbik Imre polgármester. Hallhatjuk a hírcsatornákon, sok település anyagi gondokkal küzd, némelyek csőd előtt állnak. Működési hitelt – a korábbi évekhez hasonlóan – 2010-ben sem vett fel a város.

– Ez nem jelenti azt, hogy problémamentes a gazdálkodásunk – folytatta mondanivalóját a polgármester –, hiszen a likvidhitelünk szinte az egész évben a csúcson járt, ami a napi megélhetés hiteleit jelentette, mivel a pályázatok kapcsán egyrészt az ország pénzügyi zavarai miatt, másrészt az év végi állami teljesítések csúszása miatt megtörtént, hogy 750 millió forintot hitelezett a város a kormánynak. Ezt átvészelni nagyon nehéz. Volt, amikor februárban a fizetésnapot nem elsején, hanem 3-án teljesítettük. De minden kötelezettségünknek időben eleget tudtunk tenni. Nagyon kemény, nagyon nehéz évet zártunk, ám a mérleg azt is mutatja, hogy mindezt felelősségteljes, kiegyensúlyozott gazdálkodással tudtuk elérni.

Joggal kérdezhetjük: ezek után milyen lesz az idei? A polgármester rögtön rávágja: idén is feszes gazdálkodásról beszélhetünk. – A feszültség egy kicsit enyhült, az első negyedév számai azt mutatják, hogy az egyensúlyt tartani tudjuk. A pályázatok még nem indultak el. Nagyon keményen érint bennünket a közmunkaprogram gyakorlati megszüntetése, hiszen tavaly és tavalyelőtt közel 400 főt tudtunk foglalkoztatni teljes munkaidőben, azért ez meglátszott a városon. Szépült a város, nagyon sok olyan dolgot meg tudtunk oldani, amire korábban költségvetési okok miatt nem volt személyzet. Most ez gyakorlatilag megszűnt. Nagyon nehéz olyan embereket 4 órás foglalkoztatásra behívni, akik hosszabb ideje nem dolgoznak, hiszen a segély és közhasznú foglalkoztatás között közel 5 ezer forint a bérkülönbözet. Az előző azért volt jó, mert jelentős réteget munkához tudtunk juttatni. Ez volt a legnagyobb tragédia, mit megszüntetett az új rendszer. Próbálunk hozzá alkalmazkodni, több-kevesebb sikerrel.

– Valahogy ez már a polgármesteri hivatalban a szociálpolitikai osztályon is érződik. Ingerültebbek az emberek, kiabálások vannak a folyosón, ahogy lehet hallani, és már szinte inzultálják a hivatal dolgozóit azok, akik eddig részt vettek a programban, vagy segélyen éltek eddig. A mostani nem felel meg nekik, vagy nem tudnak benne részt venni.

– Igen, látszik, az a szociális béke, ami a várost eddig jellemezte, most fölborult. Ebben a kormányzat intézkedései döntően meghatározóak. Az az értelmesnek mondható munka 400 családnak adott jövedelmet. Most megnőtt a munkanélküliek száma. Hiába mondjuk, menjen el dolgozni. Hova? Az emberek ezt kétféleképpen érik meg: van, aki letargiában, a depresszió felé haladva, egy részük a minden mindegy agresszivitásával. A kilátástalanság az ember egészéből agresszivitást szül. Ennek a hatásai látszanak itt az ügyfélfolyosókon.

– Vannak olyanok is, akik felvettek ugyan segélyt, de nem voltak jogosultak rá. Az önkormányzat ezeket most felülvizsgálja. Hol tartanak ezzel most? - adódik a kérdés.

– Nem tömegekről van szó, de létezik ilyen. Ezt csírájában el kell fojtani, hogy ne legyen belőle népmozgalom. Az ellenőrzés két irányba megy: egyrészt, hogy a felvett támogatás jogalapja mennyire igaz, vizsgáljuk az eltartottak számát, az együttéléseket, hiszen nagyon sokan élettársi közösségben, vagy alibi közösségben élnek. Ezek szintén konfliktust szülnek. A másik része abból adódik, hogy az adatok nem valósak. Teszi azt "büntetőjogi felelőssége tudatában" kijelentve. Na, már most ezeket komolyan kell venni, hiszen az adófizetők pénzéről van szó. Akár a büntetőeljárás szintjéig is elmehet a dolog.

Lovas József