2011. április 15.

Értünk, nekünk gyűjt a mentőalapítvány

Katasztrofálisan elavult a szentesi mentőállomás technikai felszereltsége. A mentősök már ott tartanak, hogy az önmaguk által létrehozott alapítvány révén próbálják a biztonságunk érdekében fejleszteni a munkájukhoz szükséges eszközöket. Teszik mindezt az alulfizetett munkájuk mellett, értünk, nekünk, az életünkért, az egészségünkért. Rajtunk a sor, hogy segítsünk rajtuk keresztül önmagunkon, Szentes és térsége lakosságán!

– Egyrészt olyan lakossá-gi igény tette indokolttá a Szentes Kistérségért Mentőalapítvány létrehozását, hogy az itt élők adományai maradjanak helyben, másfelől pedig, a mentők jelenlegi központi finanszírozása sem teszi már lehetővé, hogy a mentéshez minden szükséges eszköz a rendelkezésünkre álljon – osztotta meg lapunkkal az előzményeket Katona Ágnes. A kuratórium tagja érdeklődésünkre azt is elmondta, az állomány szakmai felkészültsége megnyugtató biztonságot nyújt a város és a kistérség lakói számára, ám a technikai felszereltségük, sajnos messze nem éri el a kor követelményeinek megfelelő szintet. Példaként említette az elérhető áron beszerezhető, úgynevezett pulzoximeter hiányát, amivel például a fulladós betegnél már a helyszínen meg tudnák állapítani, hány százalék a vérében az oxigén. A műszer alkalmazásával már ott helyben tudna dönteni a személyzet, indokolt-e a beteghez magasabb szintű mentőegységet riasztani. Egyebek mellett, ez a kis eszköz is nagyban növelhetné az illetékességi területükön élők biztonságát, tette hozzá. Érdeklődésünkre kifejtette: az illetékességen Árpádhalom, Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Magyartés, Mindszent, Nagymágocs és Szegvár lakossága – beleértve a külterületen élőket is – értendő, a szentesieken túl. Ami pedig az elérhetőségüket illeti, a 104-es segélyhívóra érkező riasztást, a szegedi központban fogadják, és onnan koordinálják valamennyi megyei mentőegység vonulását. Mint hangsúlyozta, a 63/ 400-114-es városi vonalon, éppen ezért nem tudják minden esetben fogadni a hívást, hiszen Szentesen megszűnt a mentésirányítás, így a mentőállomáson, immár csak 12 órás váltásokban, a vonuló egységek teljesítenek szolgálatot.

Mennyire megoldott a szentesi kistérségben, a tanyán élők ellátása? – fordultam a kérdéssel Pataki Zol-tánhoz, aki éppen egy ütött-kopott hordszéket foltozott két vonulás között. Mint a gyakorlott mentőápolótól megtudtam, a mentőkkel egy irányítás alá tartozó orvosi ügyelet bárhová képes az új terepjáróval eljutni, ám azzal fekvőbeteget nem tudnak szállítani. A nehéz terepen, a beteg mentő-gépkocsihoz való eljuttatásához, egyaránt szükség van a személyzet leleményességére, a velük együttműködő tűzoltók, illetve a tanyán élők segítőkészségére, ami a tapasztalatuk szerint mindig hatásos.

Beszélgetőpartnereink bíznak abban, hogy azok az alapítványi kezdeményezéseik is hatásosak lesznek majd, amik a mentéshez szükséges kiegészítő berendezések beszerzésére irányulnak. Például olyan helyi sajátosság, mint a Nemzeti Sportvárosban tömegesen előforduló gyermek- és sportbaleseteknél, mindhárom mentőkocsijuk legyen felszerelve a megfelelő életmentő-, rögzítő- és szállítóeszközökkel.

S, hogy mindezek megvalósítását milyen módon képzeli el a mentőalapítvány? A kuratórium nagyszabású akcióba kezd, amelyben az április 20-ra tervezett laktanyai Műszaki Napon mentési bemutatót tartanak, május 8-án pedig a Szent Anna-templomban jótékonysági szentmisét szerveznek. Mint megtudtuk, a két világjáró biciklis sportember is folyamatosan kampányol majd mellettük, hiszen Baranyi Antal Gábor és Vukovich Sándor, az alapítványt népszerűsítő pólóban teker majd értük a nyáron több ezer kilométert. De a kistérség valamennyi jelentős, tömegeket megmozgató rendezvényének a szervezőit is próbálják ennek a karitatív ügynek megnyerni és ahol lehetőséget kapnak, ott mindenütt gyűjtenek majd adományokat is. Eddig már kaptak a Sima Ferenc utcai gyógyászati bolttól vércukormérőket, illetve Magyar József, a Hungerit Zrt. vezérigazgatója, négy GPS-szel ajándékozta meg a mentőket. Mivel a tavaly ősszel alakult alapítványuk még nem jogosult az adófizetők egy százalékára, így a segítő támogatóik a pénzadományaikat – mint tette ezt az egyik mindszenti háziorvos, dr. Ávéd János, illetve a szentesi MetalCom Zrt. is a napokban –, a Szentesi Hitelszövetkezetnél vezetett, 80600017-10022207 számlaszámra utalhatják. Aki pedig csekken szeretné befizetni a felajánlását, az hívja Harangozó Rolandot, a kuratórium tagját, a 30/354-64-57-es mobilszámon.

– Mi azt gondoljuk, hogy az embereken segíteni a legszebb dolog az életben. És ha azt látjuk a beteg szemén, hogy megkönnyebbül, az már nekünk elég – mondta Katona Ágnes. Pataki Zoltán hozzáfűzte: – Szentesiek vagyunk és kötelességünk, hogy az itt élőknek minél jobb ellátást biztosítsunk. Ez pedig ma még hagy kívánnivalót maga mögött, a technikai felszereltségünk hiányosságai miatt.

Ennek megoldása érdekében pedig, most rajtunk a sor, hogy segítsünk a segítőinknek, hogy nekünk, értünk, az életünkért és az egészségünkért, ne hiába gyűjtsenek!

Kép és szöveg:
Révész János