2011. február 18.

Lázadás a kormánypolitika ellen

90 éve alakult a Szentesi Kisgazda Párt

Pataki Imre pártelnökA dualista kori pártok az első világháború és az azt követő forradalmak alatt megszűntek, társadalmi bázisuk átalakult, az érdekeltségi viszonyok jelentős változásokon estek át. A zömmel földműveléssel, mezőgazdasággal foglakozó népesség Szentesen túlnyomórészt a régi 48-as függetlenségi népkörökbe tömörült, amelyek választások idején pártkörökké alakultak. Ezek a kaszinószerű, klubszerű formációk inkább önművelő, kulturális szerveződések voltak, nem politikai pártok. Laza szállal általában kötődtek valamelyik országos pártközponthoz, és választások alkalmával ők biztosították a tömegbázist a támogatott párt jelöltjének. A választási küzdelmek után azonban folytatták békés egyesületi életüket. Az 1920-as évek elejétől ez merőben megváltozott.

A tárgyalt időszakban a szentesi gazdálkodók többsége négy népkörhöz tartozott: az I. (központi) Függetlenségi és 48-as Népkörbe, a II. (kiséri) Függ. és 48-as Népkörbe, a III. (alsópárti) Függ. és 48-as Népkörbe, valamint a Kossuth Lajos Pártkörbe. Az 1920. júniusi nemzetgyűlési választáson az Országos Kisgazda és Földműves Párt színeiben induló, szentesi születésű dr. Négyesy László egyetemi tanárt támogatták, aki fölényes győzelmet (74%) aratott az esélyesebbnek kikiáltott Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának (KNEP) jelöltjével szemben. A kormányalakítás érdekében a Kisgazda Párt egyesült a KNEP-pel, és megalakították az Egyesült Keresztény Nemzeti Kisgazda- és Földműves Pártot. A pártfúzió Szentesen megosztotta a választáson még egységesen fellépő kisgazda társadalmat.

Ennek első megnyilvánulása az volt, hogy a kevésbé tehetős gazdálkodók 1920 őszén megalakították érdekvédelmi szervezetüket, a Szentesi Kisgazdák Szövetségét. A november 24-én megtartott alakuló közgyűlésen Jószai Bálint gazdálkodót választották a szervezet elnökévé, aki 1945-ig viselte tisztségét. (1945 márciusában a Kisgazdák Szövetsége átalakult a Nemzeti Parasztpárt helyi szervezetévé.)

A tehetősebb gazdálkodók és földbirtokosok a Nagyatádi Szabó István által vezetett Országos Kisgazda- és Földműves Pártot támogatták, amely fúzió révén, 1920 nyarán kormánypárttá vált. A helyi 48-as népkörökre (gazdakörökre) támaszkodva mielőbb igyekeztek megalakítani a Szentesi Kisgazda Pártot. Ennek érdekében 1921. február 13-án szervezőértekezletet tartottak 34 fő részvételével. A főbb feladatok körvonalazása után február 20-ra összehívták az alakuló közgyűlést, amelyen már 100 gazdálkodó jelent meg. Kimondták a Szentesi Kisgazda Párt megalakulását, s nyomban megválasztották a tisztikart. Ennek eredményeként: elnök Pataki Imre, választmányi elnök Bálint József, alelnök Kálmán Imre, ügyész dr. Péter Ernő, főjegyző Kunos András, aljegyző Kátai Pál József, pénztáros Kiss András.

Az elfogadott alapszabályban a helyi pártkör feladatait az alábbiakban körvonalazták: a haza alkotmányának, a nép jogainak és kötelességeinek a megismertetése; a mezőgazdasági érdekek politikai érvényesítése; törekvés Magyarország integrálásának éberen tartására; népképviseleten alapuló önkormányzat biztosítása; a napi politikai események megvitatása; Magyarország múltbeli dicső eseményeinek megünneplése; odahatni, hogy "a nép szellemi és lelki tehetsége minél inkább erő-södjön…, a hazafias nemes érzelmek és tulajdonságok a népben minél előbb meggyökeresedjék"; továbbá törekedni a születési előjogokból, vallási- és vagyoni különbségekből eredő társadalmi ellentétek kiküszöbölésére, a magántulajdon védelmének biztosítására.

Az alakulást követő hónapokban a párt tagjainak száma 169 főre emelkedett, természetesen a tényleges tömegbázisa ennél jóval nagyobb volt. Az alapszabály végleges belügyminiszteri jóváhagyására csak 1924 márciusában került sor. 1929 őszén a párt szakított addigi kormánytámogató politikájával, s ellenzéki programmal indult a helyi képviselő-testületi választáson. Az új pártelnök – Bálint József – döntésüket az alábbiakkal indokolta: "Mindannyian érezzük, hogy elég volt, tovább nem bírjuk a terheket, tovább nem mehet így. Nekünk az ellenzéken van a helyünk, a függetlenségi érzelmű polgárság nem tolhatja tovább ennek a kormánynak a szekerét…" Az 1929 decemberi önkormányzati választáson az egyesült ellenzék jól szerepelt, amenynyiben a 40 választott képviselői mandátumból 24-et (60%) sikerült megszereznie.

Labádi Lajos