2011. február 2.

Zsoldos Péter és az oroszok

Fenyvesi István 80. születésnapján, de nem csak róla

Tanár Úr, te is szentesi vagy, mesélted: az Alsó-réti Ihász-tanya egy kamrájában "kötötték el a köldöködet". A gyermekkorod az Ármentesítő Társulat csatorna- és gátőrházaiban, majd Kiss Bálint utcai "kifliházában" telt el. Három évvel fölöttem érettségiztél a gimnáziumban, Nagyajtósi és Ágoston Tanár Úr, Medzibrodszky "Bandi" meg Mihóczi Rudi Bácsi tanítványaként.

Leningrádból hoztál nyelvész-irodalmár oklevelet. Aktív életed Szegedhez kötött, az egyetemen és a főiskolán vezettél tanszéket.

A félszázad során mintegy ezerkétszáz általános és középiskolai tanárt neveltél. A publikációid listája szerint eddig több mint félezer alkalommal fejtetted ki nyomtatásban a szakmai mondanivalódat: a 20 önálló kiadványtól (könyvek, oktatási jegyzetek, szótárak, monográfiák) a kisebb terjedelműekig (tanulmányok, cikkek, fordítások, recenziók).

Mindeközben nem zárkózol be a tudomány "kakukkvárába", hiszen városod és Szentes szellemi életét is figyelemmel kíséred. Mintegy hatvan könyvismertetésed közül minden hatodik az itteni könyvtermést népszerűsíti a helyi és országos orgánumokban. Egyik könyved a Kiss Bálint utcai népi kollégiumról szól. Az Odessza-könyvedben három mozzanat cseng ide vissza. A megjelenés előtt álló Idősétádban (alcíme: Szentes, Szeged, szlávok) az önéletírásod harmada kizárólag a városban "játszódik", a többiben kilenc, veled itt tanult ismert tudós, művész, diplomata részletes pályaképpel szerepel.

Zsoldos Eleket (1930-1999) a zenei és irodalmi közéletben Péterként ismerték. Szentesen a családi beceneve nyomán mindenki Duninak hívta. A gimnáziumban egy osztállyal járt fölöttem. Egy ideig ő volt a cserkész őrsvezető-helyettesünk. Emlékszem, olyan érdekfeszítően mesélt A dzsungel könyvéről, hogy utána sorban álltunk az ifjúsági könyvtár egyetlen Kiplingjéért. Meg népdalokat furulyázott, ami akkor szokatlan volt.

De hát mi köze lehet neki az oroszokhoz? Legelsőként csak az jöhet be bárkinél, hogy az 1944-es bevonulás okozta közvetve a család – Szentes legjelentősebb nagypolgári familiája – egzisztenciális katasztrófáját.

A valóság azonban, mint rendszerint, jóval árnyaltabb ennél, hiszen mindkét oldalról tartalmaz nemcsak negatív, de fölöttébb pozitív elemeket is.

Egyrészt közismert: "egy munkahelyes" emberként onnan ment nyugdíjba, ahová a Zeneművészeti Főiskola friss diplomájával került, a Magyar Rádiótól. Zenetörténeti szakmai érdeklődésének és irodalmi talentumának első találkozása az orosz zeneszerző-géniusz, Modeszt Muszorgszkij életregényében valósult meg. Egy vonatban hozott össze bennünket a véletlen épp akkortájt, amikor a Borisz Godunov és a Hovanscsina alkotójáról szóló Portré három ülésben című regénye (1979) írásának az időszakában járt. Megemlített egy-két olyan életrajzi részmozzanatot is, ahol nincs elég meggyőző ténye. Megígértem: ezeknek orosz forrásokban utánanézek. Az eredményt elküldtem neki. Valamennyit bedolgozta a műbe.

Jobban ismerik orosz kortársaink Zsoldos Péter másik, talán legfőbb írói műfaját. Tudományos-fantasztikus műveinek ismertsége a "csapi hídtól" a Csendes-óceánig – tudomásunk szerint – már 1979-ben kezdetét vette. A kisinyovi orosz nyelvű kiadó akkor bocsátotta közre. A viking 1992-től kedvenc olvasmánya az orosz nyelven olvasó sci-fi rajongóknak. Az interneten jelenleg mindkét művének a szövege hozzáférhető oroszul, igen nagy "felkeresési" aránnyal.

Ezzel is összefügg, hogy Zsoldos három, Vlagyimir Gakov által szerkesztett szakmai bibliográfiában is hangsúlyosan szerepel. Közülük elsőként az Enciklopegyija fantasztyiki. Kto jeszty kto? (A tudományos-fantasztikus irodalom enciklopédiája. Ki kicsoda?) látott napvilágot Minszkben, ezt a moszkvai Fantasztyika veka. 200 bio-grafij (A század tudományos-fantasztikus irodalma. 200 életrajz) követte Mindkettő közli tömör jellemzését és az arcképét is. Végül ez utóbbi nyert új megjelenési formát az Enciklopegyija fantasz-tyiki. Kto jeszty kto? (A tudományos-fanasztikus irodalom enciklopédiája. Ki kicsoda?) című CD-roomban (szintén 1997). Tehát mindhárom még az író életében jelent meg. Akit a pontos lelőhelyek és a jellemzés szövege érdekel, az megtalálja majd Időséta: Szentes, Szeged, szlávok című, közelesen megjelenő könyvem I.kötetének a Zsoldos-fejezetében.

Mindezek után természetesnek tekinthető, hogy az orosz Google keresőjében a Szentes hívószóra az esetek mintegy 36%-ában Zsoldos Péter neve jön elő. Túlzás nélkül elmondhatjuk tehát, hogy Zsoldos Péter máig Szentes egyik emblémája Oroszországban.

Szülővárosa és volt diáktársai ezúton köszöntik dr. Fenyvesi István ny. egyetemi docenst 80. születésnapja alkalmából, és további alkotó éveket kívánnak.

Bucsány György