2011. január 14.

Betiltani vagy engedélyezni?!

125 éve: Kossuth-képek Szentesen

Az alig 21 éves festőnőnek, Parlaghy Vilmának, az az ötlete támadt, hogy Turinban felkeresi az emigrációban élő Kossuth Lajos volt kormányzó-elnököt, és portrét készít az ősz hazafiról. Ezzel már többen próbálkoztak, de Kossuth mindannyiszor elutasító választ adott. Nem tudni milyen meggondolásból, de Vilma kisasszonyt 1885-ben fogadta, s modellt ült neki. Mivel most első ízben engedte lefestetni magát az ekkor már 83 éves Kossuth, az elkészült arcképek szenzációs fogadtatásra számíthattak Magyarországon. Ezt felismerve, a festőnő apja, Parlaghy Gyula, országos vándorkiállítást szervezett a festményeknek.

Az idős államférfiúról készült élethű képeket először Budapesten, majd az ország nagyobb városaiban állították ki. A festmények 1886. január 9-től Szentesen voltak láthatók. A helyi újságokból kiderült, hogy a bevételt a Szentesi Jótékony Nőegylet által fenntartott kisdedóvó javára ajánlották fel. A nagyobb nézettség érdekében Kiss Zsigmondné, a nőegylet elnöke, a városban székelő hatóságok vezetőit külön is meghívta a képek megtekintésére. A helyi 48-as Népkör vezetősége jegyet váltott minden tagja számára, hogy ingyen nézhessék meg "Kossuth apánk" időskori portréját.

A békés híradásoknak azonban volt egy lehangoló mellékszála is. A 48-as függetlenségi elveket követő Szentesi Lap tudni vélte, hogy Stammer Sándor, Csongrád vármegye nagyhatalmú alispánja, ahelyett hogy a képeket ment volna megnézni, személyesen felkereste a városi elöljáróságot, azt firtatván: Van-e tudomása azon merényletről, hogy itt Kossuth képeit ki akarják állítani? Törvényesen be van-e ezen eset jelentve, s meg van-e minden rendőri intézkedés téve, mit a törvény Kossuth Lajos arcképeinek közszemlékre tételének megakadályozása megkíván? Az újság információja szerint nagyon kicsin múlt, hogy az alispán nem tiltatta be a kiállítást.

Tíz napon át voltak a Kossuth-képek kiállítva Szentesen. A helyi sajtó szerint az érdeklődés igen nagy volt. A számvetésből kitűnik, hogy a 48-as Népkör 270 tagján kívül, 385 felnőtt és 140 iskolás növendék, vagyis összesen 795-en nézték meg a képeket.

Az ügy ezzel még nem ért véget. Szokása ellenére Stammer alispán a Szentes és Vidéke hasábjain ezúttal válaszolt a Szentesi Lap vádjaira, határozottan tagadva, hogy ő be akarta volna tiltani az ominózus kiállítást. Ezzel szemben a valóság az, hogy Kiss Zsigmondné őt is felkérte, hogy vegyen részt a kiállítás megnyitóján, ő azonban kijelentette, hogy nem óhajt részt venni azon, "mert nem tartom elfogadhatónak, hogy egy élő ember, mi több, egy nemzet kegyeletével övezett nagy férfinak arcképe városról városra meghurcolva, bár állítólagos kegyeletes célra, 20 krajcár belépti díj mellett, az illető beleegyezése nélkül mutogattatik, és ebből bárki is kereseti forrást csináljon." A továbbiakban valótlannak jelentette ki azt is, hogy ő a városi hatóság irányában pressziót gyakorolt volna a kiállítás betiltása érdekében. Ha ez így lett volna, tudta volna foganatosítani ilyen irányú akaratát.

Az alispáni replikára a Szentesi Lap tulajdonos-szerkesztője, Sima Ferenc reagált. Stammer Sándor állításaival szemben elmondta, hogy tudomása szerint az alispán január 13-án táviratozott Tisza Kálmán miniszterelnök-belügyminiszternek, s tudatta, hogy Parlaghy Gyula Szentesen házal Kossuth külföldön festett képeivel, s kérdezte a miniszterelnököt, hogy e képek mutogatásával szemben ne alkalmazza-e a BM-nek 1873-ban hozott, a külföldi iparcikkekkel való házalás korlátozására vonatkozó rendeletét? Vagyis a képek kitiltását! A miniszterelnöktől azonnal megérkezett a tiltakozó távirati válasz, melyben határozottan elutasította Stammer alispán jogosulatlan felfogását. Sima Ferenc végezetül leszögezte, hogy a jelzett távirat megmutatja, hogy Stammer alispánban mekkora a kegyeletes érzés Kossuth Lajos iránt.

A szentesi múzeum tulajdonában található egy időskori Kossuth-kép, aláírás nélkül. Feltehetően a város magának másoltatta Parlaghy Vilmával. A festőnőről még annyit tudunk, hogy előbb Németországban élt, és megörökítette számos német közéleti férfiú arcképét. 1899-ben férjhez ment Lwow herceghez, majd Amerikában telepedett le.

Labádi Lajos