2010. december 10.

Molnárné Tóth Györgyi

Új arcok a képviselő-testületben

Szentesen született, itt is dolgozik két évtizede középiskolai angol-orosz szakos tanárkért, de közgazdasági végzettséggel is rendelkezik: Európa közgazdász diplomát szerzett, közoktatási vezető. A Boros Sámuel szakközépiskola igazgatója. Üzleti angol nyelvet, európai gazdasági-, illetve PR-marketing ismereteket tanít.

Két fiúgyermek édesanyja. Idősebb gyermeke történész, kisebbik fia 16 éves. A képviselő-testületben a Pénzügyi bizottság elnökeként és a Művelődési-, oktatási- és sportbizottság tagjaként is tevékenykedik.

– Mindig is emberekkel és az emberekért dolgoztam, örömmel próbáltam segítségükre lenni – mondja. – Ez a segítőszándék vezetett a Fidesz Magyar Polgári Szövetséghez is, ahol felkértek és lehetőséget adtak az egyéni választókörzetben való indulásra. Megtiszteltetésnek vettem.

– A 4-es számú választókerületben indult, a Fidesz listáján jutott be a testületbe. Milyen elképzelései vannak?

– Ha egy mondatban kellene összefoglalni, amit képviselek, akkor az a korrekt érdek- és értékképviselet. Tudni kell, hogy hol, mikor és mire van szükség, és a lakosoknak leginkább megfelelő jó út mellett kell dönteni, csak a véleményüket szem előtt tartva, szándékaikat képviselve lehet munkálkodni. Sok konkrét dolgot sorolhatnék. Van ahol a csatornázás, máshol az ivóvízprobléma, vagy a járdák, utak felújítása a legsürgetőbb. Összefoglalóan azt mondom, hogy meg kell kérdeznünk az embereket elképzeléseikről, igényeikről, s a hallottakat be kell építeni a város koncepciójába. Fontos, hogy a polgárok jobban érezzék magukat a városban. Szeretném elérni például, hogy az olyan magasröptű, hangzatos beruházások, mint a tervezett Napház, a helyükre kerüljenek. Amíg az emberek többsége a mindennapi megélhetéssel küszködik, addig emberléptékű gondolatokat kell támogatni. A lakosok létbiztonságának megteremtése kell, hogy az elsődleges legyen.

– Tanár, így nem kerülhetjük ki az oktatás kérdését…

– Javítanunk kell az oktatás minőségén, átfogó kérdésként kell kezelni az ifjúság- és foglalkoztatáspolitikát. Amíg finanszírozási problémák vannak ezen a területen, addig nem az a legfontosabb, hogy van-e főiskolánk, vagy hogy a középiskolákat a város működteti-e. A mi iskolánk példa arra, hogy nagyon jó kapcsolatot lehet kialakítani egy-egy felsőfokú intézménnyel. Mi együtt dolgozunk a szolnoki főiskolával, működnek náluk kihelyezett tagozataik, az európai uniós- és a külkereskedelmi szakképzés.

– Sokan hangoztatják: itt kell tartani az ifjúságot, ide kell vonzani a környékbeli fiatalokat. De hogyan?!

– Ehhez olyan oktatási színvonalat kell megteremteni, amely megelőzi a konkurensekét. A szakoktatásban olyan jellegű szakképzést kell nyújtani, amelyben a gyerekek kreativitása, innovációja tetten érhető. Fontos, hogy a fiatalok személyisége, tehetsége ki tudjon bontakozni. Nem utolsó sorban pedig figyelembe kell venni a munkaerőpiaci igényeket. Olyan képzési tartalmat kell összeállítani, hogy a fiatalok az iskolapadból kikerülve a munka világában megtalálják helyüket, számításaikat. Ehhez azonban elkerülhetetlen a pályakövetés, amelyet folyamatosan végzünk intézményünkben. Az önkormányzatnak is ezt kellene tennie a munkahelyteremtés mellett. Fontos a szociálpolitika, az esélyegyenlőség is, illetve a környezetvédelem, amely alapvetően meghatározza az emberek életkörülményeit. Arról nem is beszélve, hogy az Európai Unióban igen szigorúan kezelik ezt a területet. Az emberek szemszögéből kell ezeket a feladatokat áttekinteni, sorrendet felállítani, és előtérbe helyezni azokat a programokat, amelyek garanciát jelentenek arra, hogy az emberek jobb közérzettel éljék napjaikat környezetükben.

Lovas József