Életműdíj dr. Tóth Gyulának

A vízilabdáért

Dr. Tóth GyulaDr. Tóth Gyula Budapesten született 1940. szeptember 26-án. Édesapja amatőr boxoló volt, aki a szabadidejét nem tudta másként elképzelni, mint a sporttal. Már 4 éves korától vitte magával a kisfiát futball- és egyéb mérkőzésekre vasárnap délelőtt, majd ebéd után újra. 12 évesen egy Téli Kupa elnevezésű vízilabda mérkőzésre mentek el a Sportuszodába, ami nagyon megnyerte a kisfiú a tetszését. Mondta is az édesapjának, hogy neki nagyon testszik ez a sport, de egy bökkenő van, hogy nem tud úszni. Mivel az édesapja nem tudott rá időt szakítani, hiszen hét közben egész nap dolgozott, így csak hétvégén jártak el uszodába, ahol saját magától tanulta meg.

13 éves korában a Csepeli Vasasnál jelentkezett az edzőnél. Az nem sokat törődött vele, beküldte a többiekhez úszni. A fiúk már rég megszáradtak az öltözőben, ő még mindig rótta a hosszakat. Az edző nem nagy bizalommal nézte, de bedobott egy labdát, és amikor az újonc azt megfogta, majd eldobta, akkor a mester arckifejezése megváltozott. Valamit hirtelen megérzett az elszántságból és a labdaérzékből.

Tizennyolc éves már felnőtt csapatokban játszott, ekkor bevonult katonának. Rájött, hogy bizony tanulnia kell, mert nem lesz belőle semmi. Két évig készült, majd bekerült az állatorvosi egyetemre. Közben megszerezte az edzői képesítést is, és már 24 évesen kapott edzői feladatokat Brandy Jánostó,l a Honvéd akkori edzőjétől.

A Csepeli Vasasból a Fradiba, majd a Honvédba vezetett az út, majd 32 évesen már szeretett volna állatorvosként dolgozni, amikor kapott egy szentesi ajánlatot. Dr. Rébeli Sz. József és Kiss Ottó felkereste, és felajánlottak neki egy állatorvosi állást. A Szentes akkor került fel az OB-I-be és szükségük lett volna egy tapasztalt centerre. Élete egyik nagyon jó döntése volt, hogy a városba jött, hiszen itt olyan lehetőségekhez jutott, ami lehet, hogy máshol nem kapott volna meg. Még öt évet játszott Szentes OB-I-es csapatában, és közben, mint körzeti állatorvos is dolgozott.

Az aktív játékos pályafutás után mint edző kezdett foglalkozni az ifjúsági csapattal, később vette át a felnőtt férfi csapat edzői feladatait. Két év nagyon kemény munka, és némi erősítés után sikerült megnyerni az MNK-t (a jelenlegi Magyar Kupát) a Szegeddel szemben. Ezt követően sikerült bejutni a KEK négyes döntőjébe is. Nagyszerű menetelés volt! Közben megalakult a női szakág, az első időkben kizárólag szentesi lányokból. Akkor már lehetett látni, hogy a női vízilabdában is van fantázia, bár sokan csak legyintettek rá. Az egyik vezetőségi tag is azt mondta, hogy csak akkor lehet női csapat, ha Tóth Gyula összeszedi rá a pénzt. Ez meg is történt, és az eredménye 10 bajnokság és egy BEK győzelem lett. Emellett évekig a magyar női válogatott szakvezetőjeként – mint szövetségi kapitány – is dolgozott.

Garai Sz. Imre