2010. július 16.

Állati történetek

Az ember nem mindig humánus a házőrzőivel

Aki az állatvédelem területén tevékenykedik, nap mint nap átélhet olyan, nem hétköznapi helyzeteket, melyek hol happy enddel végződnek, hol inkább a szomorú tanulságot kell bennük keresnünk.

Nehéz napokat élnek át a HEROSZ szentesi menhelyén a hőség miatt. Minden kennelben dupla, tripla adag vizet helyeztek el, a ketrecekben zsúfolódó ebeknek. Széchenyiné Csergő Judit, a szentesi szervezet egyik vezetője elmesélte: a sok vízre azért is szükség van, mert az okosabb kutyák meg is fürdenek benne, így hűtik le magukat. A menhelyen nagyon odafigyelnek a jelenleg 230 kutyát számláló állományra. Többet már nem tudnak fogadni. Ezt ki is írták a kapura, bár nem sok foganatja volt: azóta 40 kutya került be. Az állatvédőknek önkéntes segítőik is vannak diákok személyében, de még így is emberfeletti munkát végeznek. Ráadásul sok munkájuk mellett különféle esetekkel is meg kell birkózniuk, furcsa ember-kutya történeteket pedig mindennap produkál az élet. A város széléről jelentették nemrég, hogy két kutya magára maradt. Egy hajléktalan férfi gondozta őket nagy odaadással, de kórházba került, s nincs is már remény, hogy visszavihesse kedvenceit. Az állatvédőknek először meg kellett barátkozniuk a kutyákkal, hetekig kijártak etetni, majd sikerült őket bevinniük a menhelyre, amiért, mint tapasztalják, az állatok most végtelenül hálásak. Brúnót, a nagy termetű ebet gazdája Vácról hozta, mert külföldre ment dolgozni, és tudta, hogy itt nincs altatás, így biztonságban hagyhatja. Elmesélte: Brúnót a szomszéd gyerekek fél téglával dobálták, ez a kutyában haragot váltott ki, így már szigorúan csak gyermektelen házhoz adhatják.

Cicák miatt kis híján mozgósították a honvédséget a szentesi állatvédők. Tudomásukra jutott, hogy a tiszai horgásztanyán az árvíz idején láttak két cicust. Éppen ott gyakorlatoztak a katonák, így megpróbálták velük felvenni a kapcsolatot, de a honvédség a macskák miatt nem szakította félbe a hadműveleteket. A horgászoktól kiderült, a terület már nem hozzájuk tartozik. Nem volt mit tenni, végül a menhely egyik munkatársának fia vitt be csónakkal élelmet a cicáknak.

A szokatlan esetek láttán úgy tűnik, 24 órás a készenlétünk, mondja Széche-nyiné. Meséli, hogy nemrég vasárnap este 11-kor jutott valakinek az eszébe, hogy szeretne kutyát örökbe fogadni. Ennél is elképesztőbb, ami kollégájával esett meg: egy nő szexpartnernek palotapincsit keresett. Amikor megtudta, hogy ez törvénybe ütköző, letette a telefont, bár később újból próbálkozott, persze, eredménytelenül.

Előfordul, hogy nem éppen humánus cselekedetekkel találják szembe magukat Széchenyiné és munkatársai. Az egyik ilyen esetben a menhely elé kihelyezett kalodába valaki összezárt két kutyát, akik aztán félelmükben összemarták egymást. A kutyusok szerencsére, túlélték a "ketrecharcot". Beszélgetőtársam zsákba kötött cicákat is talált már a küszöbén.

Jelentkezhet az a "kiváló" gazdi is, aki a napokban két aranyos foxit kötött a menhely elé. Ott most azt találgatják, vajon miért nem kellettek neki többé a szerintük imádnivaló kutyusok. Találtak gyönyörű, "jól tartott" labradorokat a Farkas Antal utcában, s itt is az a kérdés: hogyhogy nem keresi őket a gazdájuk?

Bár a menhelyen nem a sikertörténetekből van több, azért viszonylag gyakran felkeresik a munkatársakat az emberek, jönnek vidékről is. A kutyák története nem ér véget az örökbefogadási szerződés kitöltésével, mert az állatvédők lehetőségeikhez mérten meglátogatják a tőlük elkerült ebeket, ellenőrzik a körülményeiket. Aki például meg akarja kötni, annak egyáltalán nem adnak ki kutyát.

A végére pedig a négylábúak után következzen egy madártörténet, mert ilyen is akad. Évekkel ezelőtt a Kurca-kotrás alkalmával kerültek veszélybe vízimadarak. Egy gimnáziumi biológiatanártól érkezett a hívás, hogy szörnyű látni a fiókák és fészkek pusztulását. Az állatvédők megkeresték az illetékes céget, hogy álljanak le a munkával, míg a költés be nem fejeződik. Becsületükre legyen mondva, a természetvédelemmel harmonizáló döntést hoztak: megvárták a költés végét. A Kurca-kotrás nagyjából egy hónapos leállításából utóbb szerencsére, nem származott problémájuk az állatvédőknek.

Darók József