Testvérvárosi kapcsolatok fejlődése városunkban

Szirbik Imre (képünkön), Szentes polgármestere a testvérvárosokkal való kapcsolatok fejlődését elemezte. Évekkel, sőt évtizedekkel ezelőtt kezdődtek ezek, melyek nagy részében ő is közreműködött. Sokféle módon jöttek létre és a kezdete a 60-as évek elejére nyúlik vissza. Elsőként az akkori jugoszláv-magyar nyitás folyamata adott lehetőséget erre. Akkoriban sok megyei település választott magának partnert, de sajnos ezek javarésze mára már nem működik.

Üdítő kivétel ez alól talán Szeged-Szabadka és Szentes-Bácskatopolya este, sőt, Szentesen ez közel negyven év távlatából már régen túlhaladta önmagát. Az első – akkor még nagyon ifjú – teniszezők, autóversenyzők mára már az unokákkal jönnek át. Újszentes esetében a kilencvenes évek elejére kell visszanézni – amikor a romániai fordulat volt –, hogy a korábban Szentesről 1893-ban kitelepült 133 magyar család hogyan próbált meg anyaországhoz közelebb kerülni. Szentes fogadókész volt és a mai napig nagyon sok közös programot szerveznek. Ugyanebben az időben került sor a spanyol Bunol megkeresésére, ami már egy országos diplomáciai kapcsolat következménye volt. Sajnos az utóbbi 4-5 évben az ottani vezetőváltás miatt ez erősen kihűlőfélben van. Két németországi testvérváros közül – Markgröningen és St. Au-gustin – a Köln melletti kistelepülés képviselőivel gyakoriak a találkozások, közös programok. Ez már odáig fejlődött, hogy, a két település programjait a diákönkormányzatok, baráti társaságok és családok szervezik.

Skierniewice felkutatása a lengyel-magyar hagyományokra épülve szintén megyei kezdeményezésre indult. Szinte hazajárunk egymáshoz, legyen az kulturális- vagy sportesemény, esetleg a családok egymás közötti találkozója. Többször előfordul, hogy a négy testvérváros csapatai együtt rendeznek labdarugótornát, vagy éppen vesznek részt magyar gasztronómiai bemutatón.

A távolság sajnos jellemzően csökkenti két település között az intenzív kapcsolatokat, mint a finnországi Kaarina, vagy az izraeli Hof Ashkelon esetében.

Folyamatosan nyílnak új lehetőségek. Szlovákiában is van egy Szentes nevű település a Bodrog mellett, ahonnan megkeresés érkezett városunkba, sőt a polgármesterek találkozóján is túl vannak már, akár a tavalyi lecsófesztivált, akár az idei, a három polgármester (Szentes, Újszentes, Bodrogszentes) szlovákiai találkozóját nézzük.

De előkészület alatt áll egy Moszkvai körgyűrű melletti, Kolonna nevű orosz településsel is a jó viszony ápolása, hiszen az orosz delegációt, a napokban várják. Ez a kapcsolat feltehetően gazdasági jellegű lesz, elsősorban élelmiszeripari termékek, technológiák kereskedelmére fog majd kiterjedni.

Van két távol-keleti lehetőség is. Két kínai településről érkezett megkeresés a nagykövetségen keresztül. Az egyik Peking kerülete, Sien-sang, amely ma Ázsia legnagyobb vidámparkjának ad helyet. A másik Sanghaj legdinamikusabb kerülete, Pudong. A vezetői tavaly jártak Szentesen és hagytak itt egy szándéknyilatkozatot, hogy szeretnének városunkkal együttműködni. A kapcsolatok természetesen a nagy távolságok miatt nem lehetnek olyan intenzívek, mint a szomszédos országok városaival, de az internet világában, egy nemzetközi nyelven semmi sem lehetetlen.

Nagyon fontos és kézzelfogható lépések történtek a közelmúltban. Mind a romániai, mind a szerbiai településekkel közösen lehetett EU-pályázatokat írni, de beszélhetünk a lengyel és a német közös pályázatokról is, ami még közelebb hozza az embereket is. Így a közös programoknak az unió nyújtotta fedezetét is biztosítani lehet.

A testvérvárosi kapcsolatok katalizátor szerepe talán leginkább a szerb vízummentesség megtárgyalásánál volt jellemző, amikor mint egy "híd" szerepében a magyar és szerb parlament elnökének a találkozóját szervezték. A nagypolitikai csatározások mellett a kishatárforgalmi kapcsolatok azt eredményezték, hogy ma már nem szükséges a szerb állampolgároknak vízumra várakozniuk, ha Magyarországra, az EU területére akarnak jönni.

Garai Sz. Imre