70 éve, 1940. július 12-én kihirdették az 1940: XX. törvénycikket az iskolázási kötelezettségről és a nyolcosztályos népiskoláról.
40 éve, 1970. július 13. a nemrég átadott víztorony 60 százalékban használhatatlanná vált. A torony 1500 köbméter víz befogadására alkalmas, ebből 600 a belső, 900 pedig a külső víztárolóban található. A belső víztároló hibátlanul működik, de a külső meghibásodott.
40 éve, 1970 júliusában árvízveszély fenyegette Szentest és térségét. A hetek óta tartó árvíz átáztatta a töltéseket, több helyen homokzsákokkal és kövekkel kellett megakadályozni az áttörést. Különösen súlyos helyzet alakult ki a Körös-gát zalotai szakaszán. A Tisza hosszú ideig tartó tetőzése miatt megnövekedett talajvíz következtében 327 lakóház belvízkárt szenvedett. – Az építők elérték a legfelső szintet az Erőtakarmány Gyár új, 900 vagonos silójánál. Az acélszerkezetű építményben már ebben az évben lehetővé válik az új búza tárolása. – Az FTC labdarúgói vendégjátékra érkeztek Szentesre. A rangos csapatot városunk szülötte, Orosz Pál szakosztályvezető kísérte.
190 éve, 1820-ban az evangélikus egyház birtokba vette új imaházát. Ettől kezdve ebben tartották az istentiszteleteket az első levitájuk (lelkészi teendőket is ellátó tanítójuk), Feyér János vezetésével.
110 éve, 1900-ban Stark Nándor képes levelezőlapokat jelentetett meg Csongrád vármegye térképével, valamint Horváth Mihály és Tóth József arcképeivel. – Megjelent Zsilinszky Mihály: Csongrád vármegye története harmadik kötete; Vadnay Andor: A Tiszamellékről. Tanulmány az alföldi munkáskérdésről c.; Csallány Gábor: Attila székhelye és sírja Szentes határában – Dónáton c.; Papp Lajos: Szentes földrajza c; Molecz Béla: A magyar szórend történeti fejlődése c.; Vass-Lantos: A Csongrád vármegyei tanítóegylet (alföldi tanítóegylet) harminc éves története 1868– 1896 c.; Szathmáry Ede: A szentes-vidéki takarékpénztár 25 éves fennállásának története 1874-1899 c. munkája.
110 éve, 1900 folyamán Sima Ferenc telepítési mozgalmat indított a Bihar megye szalárdi járásában található Siter község benépesítésére. Csongrád megyében összesen 527 kitelepülő családot írtak össze, ebből 96 szentesi család volt kb. 500 fővel. (A Nagyvárad és Szalárd közötti község ma Romániához tartozik, 1164 magyar lakosa van.)
105 éve, 1905-ben a szentesi református nagytemplom ablakait színes üvegekre cserélték ki. – Fridrich János megnyitotta új fényképészeti műtermét a Kossuth utcai görög bérház udvarán. (Ma múzeumi bemutatóhely.) – Megjelent Berecz Sándor: Magyarország művelődésének története c. munkája.
100 éve, 1910 folyamán felújították a Szent Anna templomot. A tetejét díszes eternit-palával fedték be. Rud-nay Gyula és Endre Béla festőművészek új mennyezeti freskókat készítettek. – Elkészültek az első aszfalt utak Szentesen. – Elbontották a rendőrség régi épületét, amelyet a nép Csérfészeknek nevezett. (A Szent Anna Katolikus Plébánia szomszédságában állt.) – Megjelent Ecseri Lajos: A szegény ember c. tanulmánya; Vecseri Lajos: Szentes földrajza c. tankönyve.
100 éve, 1910-ben a népszámlálás adatai szerint Szentes város lakossága 31 593 fő (15 750 férfi, 15 843 nő). A népesség 38 százaléka külterületi tanyákon él. Felekezeti megoszlás: református 16 020; római katolikus 13 901; izraelita 813; evangélikus 548; görögkeleti 243; görög katolikus 43; unitárius 2; egyéb 23. Önálló iparos 2489; kereskedő 665. Lakóházak száma: 7093.
Összeállította:
Labádi Lajos