2010. június 18.

Nyolc osztályos volt a gimi

Évfordulónaptár – 2010.

135 éve, 1875. jún. 13-án Szentesre érkezett Jókai Mór, a helyi Szabadelvű Párt országgyűlési képviselőjelöltje. A Tiszánál hatalmas tömeg és díszbandérium fogadta. A szentesiek pártállásra való tekintet nélkül ünnepelték a neves írót. 14-én Jókai Mór megtartotta programbeszédét Szentes főterén, délután meglátogatta a kaszinót, az olvasókört és a Széchenyi-ligetet, este pedig színielőadáson vett részt.

90 éve, 1920. jún. 13–15. Nemzetgyűlési választások Szentesen. Három jelölt indult: dr. Miklós Ferenc a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP), dr. Négyesy László egyetemi magántanár az Országos Kisgazda és Földműves Párt színeiben, valamint dr. Tauffer Gábor keresztény nemzeti földműves programmal. A választást rendkívül nagy érdeklődés kísérte; ezt jelzi, hogy a 11 027 választásra jogosult polgár közül 10 490, vagyis a választók 95%-a járult az urnákhoz. (Az érvényes szavazatok száma 10 182.) A szentesi születésű Négyesy László fölényes győzelmet aratott 7777 szavazatával szemben.

160 éve, 1850. jún. 14-én a Zemplén megyei Bodrog-szöllöskén született Gerőcz Lajos (1850–1912) református lelkész, városi és megyei képviselő, iskolaszéki elnök, aki 33 éven keresztül szolgált Szentesen.

80 éve, 1930. jún. 14–15. között Szentesen tartotta soros közgyűlését az Alföldkutató Bizottság. A rendezvényt gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter nyitotta meg. Jelen volt Móra Ferenc író, a szegedi múzeum igazgatója is, aki előadást tartott Attiláról.

35 éve, 1975. jún. 15-én ismét Mag Pált választották Szentes és környéke országgyűlési képviselőjévé. (1971– 1990 között ő képviselte a várost a Parlamentben.)

135 éve, 1875. jún. 16-án született Csajághy Gyula (1875–1945) nótaszerző, költő, számos országos pályadíj nyertese. Legismertebb nótái: Érik a, érik a búzakalász, Árva vagyok, nincsen apám, Csongrádi bíró lánya. Szerzeményeit hangversenyeken és a rádióban gyakran előadták. 1939-ben végleg letelepedett Szentesen; haláláig városi tisztviselő.

120 éve, 1890. jún. 16-án Szentes város képviselő-testülete határozatot hozott a városi gimnázium nyolc osztályosra történő átalakításáról.

95 éve, 1915. jún. 16-án miniszterelnöki rendeletre állami igénybevétel céljából zárolták az 1915. évi gabonatermést, és Haditermény Rt. felállítását írták elő.

135 éve, 1875. jún. 17-én született Árvai Bálint (1875– 1919) cipész, a Szociáldemokrata Párt szentesi szervezetének alapító tagja, az 1899-ben indított Szabad Szó c. szentesi munkáslap egyik szerkesztője, 1901-ben a Szentesi Általános Népkör alapító tagja, 1905-től elnöke, 1918-ban a helyi Nemzeti Tanács Intéző Bizottságának alelnöke, a Munkástanács vezetőségi tagja, a Népakarat c. megyei lap munkatársa. A várost megszálló románok 1919. július 26-án brutálisan kivégezték. (1945–1990 között a mai dr. Udvardi László utca az ő nevét viselte.)

125 éve, 1885-ben a budapesti országos kiállításon bemutatkozó 17 szentesi iparos közül 12 kiállítási nagyérmet nyert. A kitüntetett iparosok: Varga Imre tálas, Borbély Lajos szűrszabó, Zsoldos János női szabó, Varga Benjámin cipész, Zsoldos Ferenc téglagyáros, Szűcs Dániel bognár, Csőszi Benjámin kovács, Wichart Ferenc hentes és mészáros, Kölber Mihály kárpitos és fényező, Siprikó István lombfűrészelő, Hajdú János kovács, Hajnal Hermina kézimunka.

Összeállította:
Labádi Lajos