2010. május 21.

Eső áztatta a pörköltfőzőket

Kis Csaba, Kovács Lázár és Horváthné Varga KataA XVIII. Szentesi EXPO egyik leglátványosabb rendezvénye a pörköltfőző verseny lehetett volna, amely az időjárás miatt meglehetősen hiányosra sikeredett. Hiába volt 35 nevező, az eső elbátortalanított jónéhány indulót. Azonban aki igazán szeret bográcsolni - mondta Kovács Lázár mesterszakács, séfmester, a rendezvény díszvendége és lebonyolítója - az mindenképpen nekilátott, és minden csalafintasággal igyekezett a bográcsokat az esőtől megvédeni. Már a tűzgyújtás sem volt egyszerű, de hát találékony a magyar, és végül is sikerült a megadott határidőre megfőzni a versenyművet. Volt marha- sertésköröm- és csülökpörkölt, valamint babgulyás.

A zsűri végül a Betyárok csapatát ízlelte a dobogó tetejére, akik marhapörköltet főztek. A marhapörkölteknél általában a lábszárat használnak, ami viszonylag puha és kocsonyás jelleget ad, de ők adtak hozná "flacnit" is. Ez a jószágnak a térde és a bokája közötti ín, amit sokáig kell főzni, hogy puha legyen. Nyolc órán át főzték, - mondta el Kiss Csaba, a győztes csapat vezetője - és adtak hozzá úgynevezett koronahúst is, ami egy belsőségtartó izom, és szintén finom ízt ad az ételnek. A felkészítésnél, a főzésnél nagyon sokat segített neki Horváthné Varga Kata. A győztes recept egyenlőre titok. Kiss Csaba egyébként asztalos és nagyon szeret főzni. Boldogok, hogy megnyerték a Vándor bográcsot és a késkészletet az arany fakanállal.

Sőrés Zoltán az Alföldi Betyár falatozó tulajdonosa az egyik ötletgazda bosszankodott, hogy a versenyt, amiből mindenképpen egy hagyományt szeretnének kialakítani elmosta az eső. Az Alföldön a bográcsnak, a pörköltfőzésnek évszázados tradíciói vannak. Végeztek előzőleg egy közvélemény-kutatást, és az érdeklődök nagyobb része köröm- illetve csülökpörköltre gondolt, pedig az alföld jellegzetes pörköltje birkából készül. Volt olyan is, aki inkább marhapörköltet, vagy babgulyást szeretett volna főzni. Az ő igényeit is teljesítették, hiszen a befizetett nevezési díjak ellenében a versenyzők kaptak alapanyagokat. A fűszereket, a kenyeret és az italokat már a résztvevőknek kellett biztosítani. A szervezők biztosítottak még a tűzhöz fát, és két sörpadot egy asztallal, hogy le tudjanak ülni a csapatok egy asztal köré.

Garai Sz. Imre