A térség adottságai kiválóak

Varga Géza a Jobbik Mozgalom országgyűlési képviselőjelöltje

Varga GézaKalocsán született 1946-ban. Április 3-án köszönthetjük a születésnapján. Gyermekéveit szülővárosa mellett Kalocsán, Budapesten, Sárváron majd Érden töltötte. 1990-től pedig Gal-gahévíz a lakóhelye.

– Nagyszerű gyermekkorom volt, a szüleim "csak óvtak", de hagyták, hogy szabadon magam fedezzem fel ezt a csodálatos világot és a természetet, ami körülvesz. Mai értelemben így már korán ki tudott alakulni önálló gondolkodásom. Az 1956-os forradalom gyorsan "felnőtté" érlelt. Tízévesen egyik osztálytársammal nekivágtunk gyalog át a határon Ausztriába, de néhány nap után mégiscsak visszaszöktünk – mondja, majd azt is elárulja, hogy miért. Így fogalmaz: "Édesanyánk hiányzott nagyon."

Az érdi Vörösmarty gimnáziumban érettségizett. Katonaként a mátyásföldi laktanyában volt parancsnoki sofőr, majd leszerelése után kísérleti műszerészként dolgozott egy Ipari Szerelvény és Gépgyár nevű hadiüzemben. Aztán ismét „disszidált.” Azt mondja, mivel politikai okokból a kitűnő érettségi bizonyítványa ellenére sem vették fel az egyetemre, így 1969-ben elhagyta az országot. Két évig élt Ausztriában, majd onnan is továbbállva egy svédországi egyetemen tanult ökológiai gazdálkodást.

Hazatérése után 1977-ben a Sasad Termelőszövetkezet háztáji csoportvezetője lett. Közben a barátjával közösen saját tehenészeti telepet hoztak létre, 140 tejelő tehén és szaporulatai jelentették az állományt. Ez volt az egyik legnagyobb hazai magántehenészet a ’80-as évek Magyarországán. Ez mellett ökomezőgazdasági tanácsadóként dolgozott a Natura GT.-nél, mely a TSZ-KER biotermék export-import részlege volt akkoriban, ahol az volt a feladata, hogy a téeszüzemeknél bioexport alapanyagot termeltessen. Ma is büszke arra, hogy az első néhány százhektárnyi magyar területen az ökológiai gazdálkodás beindítása a nevéhez fűződik.

– Hogyan jutottak el az úgynevezett ökofalu megtervezéséig?

– Baráti társaságomban beszéltünk róla, ott terveztük meg a ’80-as évek végén egy 60 család otthonául szolgáló fenntartható településmodell elemeit. Galgahévízen találtunk megfelelő helyet a tervek megvalósítására. A többpártrendszer bevezetése után céljaink megvalósítása érdekében 1990-ben létrehoztuk a Gaia Ökológiai és Vidékfejlesztési Alapítványt, melynek alapítása óta az igazgatója vagyok. A szabad szövetkezés lehetőségeivel élve gazdatársaimmal 1992-ben belekezdtünk a „Galga-farm” Első Magyar Organikus Mezőgazdasági és Fogyasztói Szövetkezet megalapításába. A szövetkezetnek először ügyvezetője, majd 1995 óta napjainkig az elnöke vagyok. Az alapítás óta a vegyszerek teljes kizárásával több száz hektáron végzünk ökológiai gazdálkodást. A bioalapanyagot teljes körűen feldolgozzuk kistermelői üzemeinkben, és az értékesítést is magunk végezzük el.

A tanulást sem hagyta abba, az Open Univer-sity angliai egyetem képzése során hivatásos agrármenedzser diplomát szerzett angol nyelven, majd az angliai Schumacher College-ban is tanulta a fenntartható vidékfejlesztést. Ezután posztgraduális képzésen vett részt Japánban és mezőgazdasági termékmarketingből diplomázott a tokiói és az obihirói egyetemen. Beszél svédül, angolul, németül.

– Hogyan került az Európai Unióval kapcsolatba?

– A ’90-es évek közepétől képviselem a Gaia Alapítványt a Fenntartható Fejlődés Európai Hálózatában. 1996-ban az EU Duna Bizottsága Alapítványunkat választotta ki magyar konzorciumi partnernek egy 5 éves nemzetközi kutatási program végrehajtásához, mely a vegyszeralapú és az ökológiai mezőgazdasági gyakorlat hatásait vizsgálta a Duna vízminőségére a folyó teljes hosszában. Én a projektirányítói feladatokat láttam el. 2000–2004 között a EU kutatási igazgatóságán agrár- és vidékfejlesztési pályázatok szakértői bírálatát végeztem. 2004-től 2008-ig igazgatósági tagja voltam a brüsszeli székhelyű Családi Gazdálkodók Európai Szövetségének (CPE). Jelenleg a Gaia Alapítványnál egy határon átnyúló projekt keretében szlovák partnerrel közösen dolgozunk egy Alternatív Technológiákat Bemutató Központ létesítésén.

– A Jobbik mezőgazdasági kabinetjét vezeti, a mozgalom agrárminiszter jelöltje. Miért éppen a szentesi térséget választotta?

– Az említetteken kívül 2009 júniusa óta EU agrár- és vidékfejlesztési ügyekben dr. Morvai Krisztina tanácsadójaként is tevékenykedem. Örömmel vállaltam a képviselőjelöltséget a 2010. évi választásokon a Jobbik színeiben a szentesi választási körzetben, mert a térség adottságai kiválóak egy kistérségi fenntartható vidékfejlesztési modell megvalósítására. Ennek érdekében nagy ambícióval és összes tapasztalatom felhasználásával szeretném belevetni magam egy – a lakossággal, önkormányzatokkal, a helyi civil- és gazdasági élet valamennyi szereplőjével közös jövőkép kialakításába és megvalósításába.

Lovas József