Dr. Berente László főorvosnak

Bugyi István Emlékérem

Hosszú utat tett meg dr. Berente László (képünkön) osztályvezető főorvos, neurológus, pszichiáter Szentesig. Székesfehérváron született, 1951-ben, ott járt általános iskolába. Édesapja jogász, édesanyja könyvelő volt. Utána Győrbe került a Czuczor Gergely Gimnáziumba, Sziráki László tanár úr osztályába, mint mondja, nagyon szép emlékek fűzik a középiskolához.

Felmerülhet a kérdés, hogyan került ide, az Alföldre? Egyszerű a magyarázat: az érettségi után Szegedet választotta továbbtanulása helyszínéül, mégpedig az orvostudományi egyetem általános orvosi karát. Ott ismerkedett meg a jövendőbelijével, aki fogorvosnak tanult. Így történhetett, hogy a felesége révén itt maradt az Alföldön, azon belül is Szentesen. Persze, marasztalták Szegeden is, de úgy döntött, hogy a tudományos kutatómunka helyett inkább a betegekkel való foglalkozást választja. És hát, mint minden szakmát, így az orvoslást is valakitől meg kell tanulni, ilyen szempontból dr. Szécsényi Ferenc osztályvezető főorvos személyében egy jó hírű neurológusra talált Szentesen.

Miért éppen az orvoslást választotta? A kérdésre így válaszol:

- Édesapám után jogásznak kellett volna lennem, ám engem az emberek által alkotott törvények helyett sokkal jobban foglalkoztattak a természet törvényei. A gimnáziumban nagyon jó tanáraink voltak, így a tantárgyak közül a biológiát megszerettem, a sokszínűsége vonzott. Ennek a legmagasabb alkalmazott szintje az orvoslás, ám a hivatásban az emberhez is kell érteni, mert az ember nemcsak biológiai lény, az embernek lelke is van.

Szigorló orvosként 1975-ben került a szentesi kórházba. Az idegrendszer működése kissé bonyolultabbnak tűnt a fiatalember számára, mindazonáltal kellő ösztönzést jelentett, mondván, eléggé méretes nagy fa, amibe érdemes belevágni a fejszéjét. 1981-ben neurológia, '84-ben pszichiátria szakvizsgát tett.

- Mi, neurológusok szervi idegrendszeri kórképekkel foglalkozunk. Fejfájás, bénulások, Parkinson-kór, epilepszia, agyi érbetegségek, ezek a nagyobb betegségcsoportok, ami a munkánkat adja. Az osztály beteganyagának közel 80 százalékát az agyi érbetegek teszik ki, ez az agyvérzés vagy trombózis. Ezeket néhány évtizeddel ezelőtt a belgyógyászati osztályok kezelték, aztán levált róluk. Nagyon fontos, hogy akinek ilyen jellegű panaszai jelentkeznek hirtelen, végtagbénulás, beszédképtelenség, akkor a sikeres kezelés érdekében azonnal, a mai szabályok szerint félórán belül kell kórházba kerülni, hogy sikeres legyen a kezelés.

A Bugyi István Emlékéremmel neves orvosok társaságába került. 1988 óta sorban ő a 23., aki megkapta az elismerést.

- Megtisztelő a számomra - mondja. - És ahogyan előttem már mások is kifejtették, egy kórház igazi értékét sokszor az a szellemi közösség adja, ami kialakult benne, és aminek megvan a hagyománya is. Itt egy nagyszerű iskolateremtő személyiség, Bugyi István sebészprofesszor emlékét megőrizve a kórház hagyományt teremtett az emlékéremmel. Egy egészségügyi intézmény számára ez nagy értéket jelent, hiszen egy műszert előbb-utóbb be lehet szerezni, ha van rá pénz, egy megkopott épületet is rendbe lehet hozni, de egy több évtizedes hagyományt kialakítani, azért ahhoz idő kell.

Dr. Berente László tagja a Magyar Pszichiátriai Társaság, és alapító tagja az 1992-ben alakult Magyar Stroke Társaságnak. A társaságtól az "Agyérbetegségek specialistája" címet kapta meg 2002-ben. - Ez a neurológián belül egy szűkebb szakterület - magyarázza. - Egyébként agyi érbetegeket ellátó központként működünk. Több osztály is részt vesz a munkában. Így a sürgősségi osztály, ahol a betegfelvétel is történik, a központi diagnosztika és az intenzív osztály, ahol a legsúlyosabb érbetegek kezelése folyik.

A fia informatikával foglalkozik, a lánya állatorvos. Tehát az orvoslás valahogyan mégis folytatódik a családban. Amelynek nyugodt háttere nagy segítséget nyújt a munkámban - jelenti ki végül.

Lovas József