Megérteni a természet működését

A Koszta iskolából Amerikába

Azt hiszem, nem túlzás, ha kimondjuk: dr. Czakó Gábor szerencsés embernek mondhatja magát. Hogy miért? Az alábbiakból kiderül. Szentesen született 1981. január 1-jén. Ha már a szerencsét hoztuk szóba, el kell, hogy mondjuk, nem ő volt a város első újszülöttje abban az évben. Szülei, orvos édesapja és pedagógus édesanyja a Koszta József Általános iskolába íratták be, ahol Balogh Terézia személyében kiváló kémia tanárra lelt. Ez a találkozás meghatározó volt az életében. A tanárnő megszerettette vele a kémiát, olyannyira, hogy a 7-8. osztályban tanult tantárgyból sok tanulmányi versenyen vett részt, már akkoriban megnyerte a területi, majd az országos kémiaversenyt.

Szentesről a szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumba vezetett az útja, '95-'99. között a speciális kémiatagozaton folytatta tanulmányait. Nem volt véletlen a választás, mint mondja, az ország egyik legjobb kémia szakos tanára, Meleg István foglalkozott vele, készítette fel a különböző versenyekre. Sikerrel. Harmadikos volt, amikor behívták egy országos táborba, ami a nemzetközi diákolimpiára készítette fel a tanulókat matematikából, fizikából és kémiából az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A rá következő évben, negyedikesként már sikerrel vette az akadályt, az ország legjobbjai (20-25 diák) közül benevezték a négyfős csapatba, és mindjárt Thaiföldre utazhatott a bangkoki kémiai diákolimpiára. Akkor 53 ország mintegy 200 versenyzője mérte össze tudását, Czakó Gábor egyéniben ezüstérmes lett.

- Felvételi nélkül felvettek az Eötvös Loránd Tudományegyetem kémiai szakára. Ott már harmadéves koromban bekapcsolódtam a tudományos munkába, kiváló professzorom, Császár Attila mellett kezdtem el a kutatómunkát az elméleti kémia területen. Ez nem az a kémia, amit klasszikusan úgy képzelünk el, hogy laboratóriumban dolgozik az ember lombikokkal, oldatokkal, mi számítógéppel dolgozunk és gyakorlatilag a fizikai törvényeket alkalmazzuk kémiai rendszerekre - meséli.

Egyetemistaként komoly kutatási eredményeket ért el, ötödéves volt, amikor tudományos dolgozata jelent meg. Aztán lehetősége volt három hónapot Ameriká-
ban töltenie, Georgia állam Athens nevű városában tanulmányozta a kutatómunkát, majd tartott előadást angol nyelven.

2004-ben kitűnő minősítéssel kezébe vehette vegyészdiplomáját, a rá következő harmadik évben pedig megvédte Ph.D.-jét, melyet az elméleti molekulaszerkezet kutatás területéről írt. A hároméves doktori képzés során még kétszer látogatta meg az amerikai kutatóintézet. Alkalmakként 3-3 hónapot töltött ott.

Azt követően posztdoktori kutatóként visszament az USA-ba, Atlantában az Emory University-n prof. Joel M. Bowwman csoportjában helyezkedett el. Azt mondja: akkor bővítheti tudását az ember, ha új helyekre megy, más területeken kutat, dolgozik. Két éve teszi ezt folyamatosan.

- Reakció dinamikával foglalkozunk. Számításokkal próbálunk végére járni, milyen folyamatok játszódnak le a pillanat tört része alatt azt kutatjuk, hogy kémiailag közben mi megy végbe. Az alapkutatás gyakorlatilag az eddig nem ismert jelenségeket próbálja megmagyarázni, vagy különböző dolgokat megjósolni, törvényszerűségeket fölfedezni, megérteni, hogy működik a természet - mondja.

- Tegyük fel a kérdést: ha idehaza marad.

- Elméleti kémiával fog-lalkozom, ez az a terület, amelyhez a legkevesebb pénz kell, úgymond egyetlen kísérleti eszközünk a számítógép. Idehaza is magas szinten lehet művelni, de vannak olyan kutatási területek, amelyekhez sok pénz kell, nem is lehet Magyarországon csinálni, vagy éppen a pénzhiány miatt nem versenyképesek. Külföldön jobbak a lehetőségek. Többet áldoznak a kutatómunkára - mondja.

Legutóbbi, egy amerikai kutatótársával közösen megírt cikke lépésről lépésre mutatja be, mi történik a fluor és a metán reakciójánál. A tanulmányt előbb az Amerikai Kémiai Társaság folyóirata közölte, majd tavaly novemberben a világ egyik legelismertebb tudományos magazinja, a Science is beszámolt róla. Utóbbinál szokás, hogy szerkesztői hetente természettudományi területről egy-egy cikket ajánlanak a saját, vagy más vezető tudományos folyóiratok terméséből - azon a héten az ő dolgozatukat találták a legfontosabb kémiai kutatásnak.

- A kiválasztás nagy megtiszteltetést jelent a kiemelt cikkek szerzőinek, hiszen amellett, hogy direkt visszaigazolást kapunk munkánk jelentőségéről, bizonyos reklámot is jelent a számunkra - teszi hozzá.

- Milyen kapcsolatot tartanak fenn más kontinensek kutatóival?

- Ez a tudomány teljesen nemzetközivé vált napjainkra. A kutatók konferenciákon találkoznak, bármerre járnak a nagyvilágban, mi több, nagyon sok kutatói munka nemzetközi együttműködésekben történik. Magam is folyamatosan tartom a kapcsolatot a magyarországi kutatócsoportommal, angol kutatókkal is dolgozunk együtt. Az amerikai kutatás nem elszigetelt, és több pénzt is áldoznak a kutatómunkára.

- Mennyit dolgozik egy nap?

- Mindennap dolgozom. Az ideje változó. Attól függ, hogy milyen fázisában vagyunk éppen a munkának, ami egyben a hobbim is.

- Jól keres?

- Nem panaszkodom. Fiatal posztdoktorként többet kapok kézhez, mint idehaza egy egyetemi tanár.

- A családdal tartja a kapcsolatot?

- Természetesen. A technika, az internet segítségével gyakran tudunk beszélni. Karácsonykor hazalátogatok. Egy darabig még kint szeretnék dolgozni.

Lovas József