2009. december 11.

A szociáldemokraták deklarációja

80 éve történt: megyei és városi önkormányzati választások (III.)

Szőke FerencA városi képviselő-testület 1929. december 19-én tartotta ünnepélyes alakuló közgyűlését. A városháza dísztermében első ízben jelentek meg a földbirtokosok, gazdák, gyárosok, ügyvédek, orvosok és egyházi személyek között egyszerű munkásemberek. Erre a tényre utalt megnyitó beszédében dr. Csergő Károly alispán, midőn a következőket mondta: ". Meg vagyok győződve, hogy az új képviselő-testület, mely a választás eredménye szerint képviseli a város lakosainak és társadalmának minden osztályát, teljes odaadással teljesíti majd a feladatát. Hiszem és remélem, hogyha világnézeti és pártkülönbségek el is választják egymástól a képviselőtestület tagjait, egymásra fognak találni a város érdekeit szolgáló közös munkában."

Az alispáni megnyitót követően ifj. Szőke Ferenc kő-művessegéd, a képviselő-testület szociáldemokrata frakciójának tagja kért szót az elnöktől. Szavai nyomán egycsapásra megtört az ünnepélyes hangulat áhitata. "A Szociáldemokrata Pártba szervezett munkás, alkalmazott, földmíves és kispolgári tömegek képviselői ma első ízben jelentünk meg városunk képviselőtestületében. Nem mulaszthatjuk el az alkalmat, hogy rá ne mutassunk azon történelmi tényre, hogy ezek az értékes néprétegek évszázadokon át ki voltak zárva az alkotmány sáncaiból, és ma is csak alig juthattunk be a közigazgatás rendezéséről szóló törvény drótakadályain és farkasvermein keresztül városunk vezetőségébe. Ha elkésve és kevesen érkeztünk, a történelem előtt a felelősséget azoknak kell viselnie, akik ezt így rendezték." - mondta.

A kőművessegéd félre nem érthető szavai nem kis idegességet váltottak ki a jobboldalon helyet foglaló virilis és kormánypárti képviselőkben. Néhány hasonló hangvételű és megfogalmazású megállapítás után, ifj. Szőke Ferenc megkezdte a szociáldemokrata városi képviselő-testületi frakció munkaprogramjának ismertetését. A deklarációból kiderült, hogy gazdasági téren első helyen követelik az ipar és a kereskedelem fellendítését, a progresszív adózás bevezetését. A városfejlesztés érdekében sűrgős feladatnak tartják a városi közművek kiépítését, a közvilágítás megoldását, új óvodák és iskolák építését. Kívánják az egyszerű közigazgatást, ahol az az igazság, hogy a hivatal van a népért és nem a nép a hivatalért. Szociális kérdésekkel foglalkozva, első helyen említik az olcsó és egészséges kis-lakások építését, a munkanélküliek segélyezését, a szegényápolás kifejlesztését és megjavítását. Kívánják továbbá az ingyenes népoktatás bevezetését, valamint az ingyenes népfürdők, strand-fürdők létesítését.

A deklaráció felolvasását követő dermedt csendet dr. Cicatricis Lajos ny. főispán, királyi tanácsos, örökös felsőházi tag, a jobboldal prominens képviselője törte meg. Nem egészen jól leplezett ingerültséggel kijelentette: "Nem tartom megengedhetőnek a múlt idők elleni sötét megállapításokat, mert az a történelem meghamisítása, hogy a közhatalmat képviselő osztály kizárta volna a munkásságot bármikor is az alkotmány sáncaiból." Határozottan visszautasította azt a vádat, miszerint a becsületes polgári társadalom nem viselte volna a szívén a munkásosztály boldogulását. Nem titkolta, hogy az elhangzott munkaprogram követelései őt 1919-re emlékeztetik.

A deklaráció ismertetését követően kialakult parázs hangulat és szóváltás mintegy jelezte, mennyi area-litása annak az alispáni kívánalomnak, mely a világnézeti és pártkülönbségek félre-tételére célzott. A szociáldemokrata képviselők első megjelenésekor, illetve megnyilatkozásakor nyilvánvalóvá vált, hogy velük nem a képviselő-testületben helyet foglaló szavazógépek száma szaporodott. Éppen ellenkezőleg. Kibontakozó tevékenységük nyomán új szín, új hang vonult be a városháza falai közé: a szókimondó kritika hangja, mely nem elhomályosítani akarja a valós gondokat-bajokat, hanem felszínre hozni, láthatóvá tenni, és azokra lehetőleg megoldást találni. (Az első helyi szociáldemokrata frakció tagjai voltak: Vajda Imre, Buzi Sándor, Rózsa Dobos Mihály földmunkások, Kádár Sándor kőművesmester, Amb-rus Albert és ifj. Szőke Ferenc kőművessegédek. Vajda Imre és Kádár Sándor nevét 1990-ig utca viselte Szentesen.)

Labádi Lajos