Szoboravatás a Kossuth téren

75 éve történt

Kettős szoboravatásra emlékezünk. A szentesi Kossuth tér 1934. október 21-én ünnepi esemény színhelye volt. Horváth Mihály püspök, történetíró és Kossuth Lajos kormányzó egész alakos szobrát avatták.

A szobrok állításának gondolata két évtizeddel korábban fogalmazódott meg. A szentesi szoborbizottság szűkebb körű pályázatára beérkezett munkák közül 1913. július 9-én a Magyar Országos Képzőművészeti Tanács szobrászati és képzőművészeti szakosztályának pályabírósága a Kossuth szobor kivitelére Tóth István (1861- 1934) szobrászművésznek, míg a Horváth Mihály szoborra Kisfaludi Strobl Zsigmond (1884-1975) szobrászművésznek adta a megbízást.

A Műcsarnokban megtartott ülés jegyzőkönyvéből megtudjuk, hogy a szentesi szoborbizottság azt kérte; Kossuthot fiatalabbnak ábrázolja a művész. A szentesiek az 1848-as Kossuthot kívánták megörökítve látni.

Horváth Mihály szobrával kapcsolatban pedig Zala György indítványozta; a művész "kissé több energiát vigyen az arckifejezésbe."

Az I. világháború majd az azt követő események elodázták a két szobor felállítását, és csak az 1929-33-as gazdasági válság után tudta a város finanszírozni a gipszszobrok bronzba öntését és köztéri elhelyezését. A szoborművek megvalósulását hathatósan segítette dr. Lázár Andor, Szentes 1931 és 1935 között volt országgyűlési képviselője, a Gömbös majd a Darányi kormány igazságügyminisztere. (Az ő támogatásával létesült a ligeti sportuszoda és a huszárlaktanya is.)

Tóth István Kossuth szobra a toborzó beszédét tartó, díszruhás, kardos kormányzót ábrázolja levett föveggel. Hátán a zsinórjával rögzített köpönyeg a bronz talapzat alá ereszkedik. Eredetileg a Petőfi utcába néző arccal azon a helyen állott, ahol Kossuth 1848. október 1-jén elmondta toborzó beszédét "az esten felállított szószék"-ről.

Horváth Mihály szobra Szentes szülöttét gondolkodó pózban, bal kezében könyvvel, jobbján lúdtollal, reverendában, fején pilleo-lussal, nyakában hosszan lecsüngő feszülettel ábrázolja. Eredetileg a Vármegyeháza előtt állott, 1974-től a róla elnevezett gimnázium előkertjébe került, hogy azután 2002-ben, a Kossuth tér teljes felújításával ismét visszakerüljön eredeti helyére.

Az 1934. október 21-én megtartott szoboravató ünnepség országos érdeklődés mellett zajlott le. A Bács megyei Hírlap október 23-i számában így számol be az ünnepségről.

"Csongrád vármegye törvényhatósága és Szentes megyei város közönsége vasárnap délelőtt ünnepélyes keretek között leplezte le Kossuth Lajosnak és a város nagy szülöttjének, Horváth Mihály költőnek (?) és történetírónak bronzszobrát." Ezután a cikk részletesen felsorolja a résztvevőket, majd ismerteti a beszédeket, kiemelve közülük dr. Lázár Andor igazságügyminiszter, országgyűlési képviselő avató beszédét.

A Képes Pesti Hírlap 1934. október 23-i száma pedig képeket közöl az országos jelentőségű helyi eseményről.

Koszorúk, virágok, az esti szürkületben fényt adó mécsesek jelzik napjainkban is, hogy nemes eszmék, emelkedett gondolatok, nemzeti történelmünk dicsőséges vagy tragikus napjai emlékének összegző szimbólumává váltak e szobrok a szentesiek számára.

Bucsány György