A városban eddig nem megszokott jelenséggel, Krisna hívők karneváli hangulatú, figyelemfelhívónak nevezhető menetébe botolhatott a járókelő a hétvégén több alkalommal is a belvárosban. Botolhatott, hiszen az utcán sokan megjegyezték: Ki kérte ezt a zenebonát? Sokan pedig kíváncsian kérdezték: Kik ezek?
Érdekes történés ez egy alföldi kisvárosban, ahol egy-két kivétel felett szemet hunyva a történelmi egyházak vertek gyökeret, és hirdetik biblikus tantételeiket évszázadok óta. Nem hangos menetekkel - eltekintve a szokásos évi körmenetektől, melyek beivódtak a város életébe -, hanem évtizedek óta a megszokott helyen és emberöltők óta megszabott időpontokban hívogatják az Ige szavára szomjazókat, nyitott templomajtókkal. Mai sokszínű, mindent elfogadni akaró, liberális szemléletű világunkban nem szabad, hogy egy ilyen jelenség becsmérlés tárgyává váljon, de mindenképp tisztázandó kérdés az, hogy milyen tantételekből kínál széles repertoárt egy olyan vallási csoport, felekezet - és még folytathatnám a megnevezések sorát -, amely nem szokványos a keresztény Európában.
Tudni kell azt, hogy a krisnások hivatalos neve Krisna-tudatú hívők közössége. A gyökerek a hinduizmusban keresendők, mely az indiai szubkontinens lakóit jelentette, tehát földrajzi megnevezés is volt, és lelki hagyományt is jelentett. Utóbbinak alapjai a Védák, melyek ősi szent iratok voltak, amelyek a lelki élet különböző síkjait tanítják, s ez indukálja azt, hogy a hinduizmuson belül számtalan hitirányzatot különböztethetünk meg. Egyik istenük Visnu, inkarnációi közül Rama és Krisna a legnépszerűbbek. A vaisnavák hisznek abban, hogy az odaadás folyamata az út az istenség megismeréséhez. Az odaadás mindenkiben szunnyad, és az "úr" nevének éneklésével, valamint az odaadás (bhakti) kilenc folyamatával lehet felébreszteni. Így tisztulunk meg a szennytől és jutunk el a lelki világba.
A Krisna-tudat Nemzetközi Szervezetét 1966-ban alapították New Yorkban, Magyarországon 1975 óta vannak követői, 1989-től pedig törvényesen elismert egyházról beszélhetünk. Elindították az Ételt az Életért mozgalmat!
A tanítványok vagy szerzetesi közösségben élnek, vagy munkájuk mellett élik meg hitüket, de mindkét esetben vállalják, hogy nem esznek húst, halat és tojást, nem használnak mámorító szereket, nem játszanak szerencsejátékot, illetve nemi életet csak házasságon belül és gyermeknemzés céljából élnek.