2009. július 10.

Nyolc osztályos főgimnázium

Jubilál a Horváth Mihály Gimnázium 2.

Az idén 150. éves Horváth Mihály Gimnázium fenntartását 1871-től a város vette át a református egyháztól, olyan kitétellel, miszerint az intézményt egybeköti az ekkor beindított polgári fiúiskolával. Az oktatás egy volt vigadóban, a Kosz-ta József Múzeum mai ligeti épületében folyt.

A távlati elképzelések szerint 8 osztályosra akarták fejleszteni az iskolát, ami azt jelentette volna, hogy elnyerheti a főgimnáziumi besorolást és az érettségiztetés jogát. Erre azonban még várni kellett, a város ugyanis kérvényezte a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumtól, hogy vegyék állami kezelésbe a gimnáziumot, mert a város anyagi erejét is meghaladta az egyre terebélyesedő gimnázium fenntartása. Ugyanis akkor már nemcsak reformátusok jártak oda, hanem más felekezetű gyermekek is, hiszen csupán egy középiskola volt a városban. - A kormányzat azt válaszolta, hogy csak abban az esetben támogatják az állami kezelésbe vételt, ha tisztán gimnáziummá alakítják át az intézményt, leválasztva a polgári iskolai képzést. Ennek magyarázata, hogy 1883-ban a 30. törvénycikk kimondta a vegyes intézmények kettéválasztását. A város előkészítette a gimnázium és a polgári iskola szétválasztását, s így 1888-ra elkészülhetett Benkó Károly tervei alapján a mai épület középső magja, első traktusa, ami már egy emeletes, látványos, modern épületnek számított ebben az időszakban. 1891-re elérte a vágyott 8 osztályos szintet a középiskola, s megkapta az érettségiztetési jogot is. Ténylegesen 1896/97-ben történik meg az állami kezelésbe vétel, mely ekkorra már az egyre növekedő gyereklétszám miatt is sürgetővé vált. 1888-ban még csak 166 gyermek járt az intézménybe, a századfordulóra azonban az itt tanulók létszáma meghaladta a 350 főt. Így az addigi tágas épület szűknek bizonyult, szükség volt bővítésére - mondta el Labádi Lajos, a szentesi levéltár igazgatója.

1914-re Ybl Lajos műépítész elkészítette a bővítési terveket. A háború ellenére folyt az építkezés, bár igen lassan, sokszor volt anyaghiány vagy pénzhiány. 1918-ra azonban elkészült a ma is álló gimnázium, ami azt jelentette, hogy a középső maghoz jobb oldalról hozzáépült egy emeletes főlépcsőházas traktus, tornateremmel kibővítve. A bal oldali részen pedig gondnoki és igazgatói szolgálati lakásokat építettek. Ehhez képest mára már csak annyit változott az épület, hogy egy új könyvtári szárny is épült az udvar felé benyúlva.

- Az 1918-ra elkészült gimnáziumi épületben az I. világháború után egy évig laktak a Szentesen állomásozó román csapatok; hisz mint köztudott, a város 1919 áprilisában román megszállás alá került. Ittartózkodásukig, 1920 áprilisáig tetemes károkat okoztak a középiskola felszereltségében, szertárkészletében, régiségtárában, térképeiben és könyvtárában - beszélt a 8 osztályos gimnázium életének első időszakáról Labádi Lajos, majd hozzátette, hogy a középiskola 1922-ben vette fel a város nagy szülöttének, Horváth Mihály történetíró püspöknek a nevét.

A kibővült főgimnázium tanári kara is bővült idővel, a korábbi 2-6 fős tantestület létszáma 12-13 fősre növekedett. Jó nevű, felkészült tanáregyéniségek sorolhatók a tanári karba már az első időszakban is, mikor még református intézményként a debreceni református nagykollégiumból kapta tanerőben és rektorokban az utánpótlást. Ennek fejében a református kollégium működését támogatta a város, ez egészen a 18. századig visszavezethető.

A lányok előbb magántanulóként kapcsolódtak be az intézmény oktatásába, koedukált formában pedig az 1930-as évek közepétől szerepelnek a tanulói névsorban. - Ezt Balázs Árpád szentesi születésű zeneszerző édesanyja írta le nemrég megjelent visszaemlékezés kötetében. Ugyani az ő osztályuk volt az első lány osztály a gimnáziumban, 1934-ben érettségiztek, négyen - mondta el a levéltár-igazgató.

Cseh-Lakos