Szebellédi Anna

Hogy van mostanában.?

Beszélgetésünk apropóját a helyi Idősügyi Tanács megalakulása adja. A civil szervezet titkárának a Gondozási Központ korábbi igazgatóját, Szebellédi Annát választották. 2007. május 16-tól nyugdíjas. Kézenfekvő a kérdés: mi történt azóta? Mivel foglalatoskodik?

- Egyedül élek. Van egy harmadéves bölcsészhallgató egyetemista fiam, akitől sokat tanulok. Hétvégén várom haza. Amellett dolgozom, oktatok a szociális szak-mámban, országos szociális szakértőként tevékenykedem, valamint a házi segítségnyújtásban látok el szakértői feladatokat. Munkámból eredően gyakran járom az országot.

- Amellett tanult is.

- Februárban fejeztem be a klinikai hospice szakápoló és koordinátori képzést. Előfordult, hogy délelőtt oktattam, délután fél 2-től pedig beültem az iskolapadba. Nagyon szeretném, ha a városban kialakulna a hospice otthoni szakápolás. Hiszen a háttér adott. A hospice ellátást azért kevesen vállalják, mert az otthoni szakápolásnál a beteg nem fizethet, teljesen térítésmentes, akit odahaza ápolunk, attól a betegtől senki nem kérhet pénzt. Kizárólag amit az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszíroz szakápolásra, azt tudja beforgatni az, aki csinálja. Ez nagyon szép feladat, csodálatos munka. Tudjuk, hogy a hospice otthoni szakápolás akkor történik, amikor a betegek, a daganatos betegek már csak fájdalomcsillapítást kapnak.

- Említette, hogy szeretne még egy szakvizsgát letenni.

- Az egyik legnehezebb szociális szakvizsgáról van szó. Amikor főiskolára jártam, volt egy nagyon kedves tanárom, a szociális tanszék vezetője, akivel most gyakran együtt vizsgáztatunk. Ő is bátorít a tanulásra, úgy hogy eldöntöttem, ősztől el kezdek készülni. A főiskolai diplomám mellett van egy általános szociális munkás, és egy szociális szakvizsgám, valamint általános ápolónői, ideg-elme szakápolói, körzeti betegápolói oklevelem, továbbá klinikai hos-pice szakápolói koordinátori bizonyítványom. Gyakorlatilag a jövő év márciusában lesz esélyem szakvizsgát tenni pszichiátriai és szenvedélybetegségekből.

- A szociális szakértői feladat sokoldalú, felelősségteljes munka. Az Országos Rehabilitációs Szakértői Intézet igazgatója, dr. Juhász Ferenc, aki nagyon tiszteli a szociális munkásokat, fog össze bennünket, Szentesen rajtam kívül ORSZI-szakértő még Gál Antal, a Családsegítő Központ igazgatója, és Puskásné Halál Ágnes, a gondozási központ igazgatója. Nekem nyugdíjasként valamivel több időm van erre, szívesen dolgozom, kinevezésektől a pályázati elbírálásig, mindenben szívesen veszek részt. Most kértek fel egy nagy uniós-pályázat elkészítéséhez, a szakértelemmel remélem, tudok segíteni.

- Kívánom, hogy egészség legyen hozzá.

- Megtanultam a krónikus betegségemmel együtt élni. Ez nem olyan betegség, ami gátolna a munkámban. Amikor az ember 60 felé közeledik, ilyen korban már vannak gondok. Azt hiszem, az lenne a halálom, ha nem dolgozhatnék. Talán dr. Fajd Annának van igaza, aki azt mondta, hogy az önzetlen, a mások terheit átvállaló típusok gyakran nem látják virágozni a gesztenyefát. Én szeretem látni a virágzó gesztenyefát, de van benne valami, például a tavalyi évem eléggé munkás volt. Sokat írok, és egy könyvet is szeretnék elkészíteni.

Lovas József