Néhány hét múlva ünnepeljük a Húsvétot, mely a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, s melyet böjt előz meg. A farsangi időszak lezáródásával húshagyó keddel befejeződött a mulatozás ideje, s hamvazószerdával kezdődik a húsvétot megelőző nagyböjt időszaka a keresztény liturgikus évben.
A nagyböjt nem más, mint a húsvétot megelőző negyven nap megnevezése, mely alatt a szokások szerint tartózkodni kell az élvezetektől. Nem szabad zenés és táncos mulatságokat, bálokat rendezni. Nem illik lakomázni, házasságot kötni és lakodalmat tartani, sőt akinek olyan indíttatása van, az tehet kivételes egyéni felajánlást is. Például ebben az időszakban nem iszik alkoholt, önmegtartóztató életet él a kikapcsolódás terén, vagy nem pazarolja felesleges dolgokra a beszédet.
A nagyböjtben fontos szabály, hogy szerdánként és péntekenként tartózkodni kell a húsételektől, mert előbbi nap Jézus elfogatásának, utóbbi pedig halálának ideje. Ezeknél szigorúbb böjtnapok is vannak, amely a hamvazószerda és a nagypéntek, mikor is nemcsak húst nem esznek a vallásos emberek, hanem csak napi három alkalommal fogyasztanak ételt és csak egyszer laknak jól.
A böjtölés alól azonban mentesülnek a 14 év alatti gyermekek és a 60 év felettiek, valamint a betegek, akik más lemondásokkal is részt vehetnek az önmegtartóztatásban, amely a böjt valódi lényege. Ez pedig megtisztítja a szervezetet, önfegyelemre tanít és figyelmességre nevel szeretteinkkel szemben. Mára azonban a böjt szokása szinte majdnem teljesen elveszett az emberek életéből. Már az is kivételes, ha valaki az étkezési előírásokat betartja akár csak a periódus utolsó hetében, a nagyhéten.
Összeállította:
Cs. I.