Lapunk megjelenésének időpontjában tartja soros ülését a város képviselő-testülete. Az önkormányzat tagjai talán az idei esztendő legfontosabb döntéséhez érkeztek el, szavazniuk kell ugyanis Szentes 2009-es költségvetéséről. Szirbik Imre polgármester véleménye szerint a büdzsé eléggé labilis szituációban kerül beterjesztésre. A voksolást hosszabb folyamat előzte meg, a testület még novemberben kezdte tárgyalni a költségvetési koncepciót.
- A működési költségvetésnél az volt a cél, amit tavaly a kötvénykibocsátáskor megfogalmaztunk, hogy lehetőleg működésben hitel nélkül egyensúlyi költségvetést tudjunk teremteni. Ezt a célt gyakorlatilag el tudtuk érni, hiszen egy százalék tájékán van a költségvetés forráshiánya. Ha visszatekintünk, ilyen alacsony forráshiány induláskor nem fordult elő. Egyik alapvető ok: most értek be azok a 2-3 éve elkezdett átszervezési dolgok, amelyek intézmény-összevonást, racionalizálást jelentettek, igazából a költségvetés szűkítését a kiadási oldalon. Amit mások most egyszerre, egy lépésben kénytelenek megtenni, azt mi évek alatt folyamatában, egyensúlyi lépésenként megtettük - jelentette ki a polgármester.
Elmondta, az intézményekkel tételesen átnézték a költségvetésüket. Az úgynevezett egyéb dologi költségek, illetve kisebb mértékű felújítási tételeknél fontossági sorrendet állítottak fel. A költségvetést feladatfinanszírozás jellemzi. A 13. havi munkabérekkel kapcsolatban nem tartalmaz előirányzatot, az új rendszerben kerül kialakításra 2009-ben, teljes egészében az államkincstár számolja el. Ennek az együtthatása az, hogy a költségvetést ma a nullszaldó tájékán lehetett a működésben megtervezni.
A költségvetés "munkáért bért, segély helyett munkát" program közfoglalkoztatási fejezete négy nagy feladatkörre koncentrál. A városban 3-400 olyan ember él, akik még aktív korúak, és egy évnél túl már nem kapnak munkanélküli ellátást, azaz: segélyből kellene megélniük. Számukra különféle közmunkákat szervezett a város, mindez közel 180 embert érint. A munkabérek 95 százalékát az állami költségvetés utólag megtéríti. Ami pedig a munkát illeti, olyan városfeladatokat végeztetnek el velük, amelyekre korábban nem volt lehetősége a településnek.
A költségvetés másik nagy blokkja a fejlesztés. Ezen viták vannak. Alapvető kérdés az, hogy ebben a helyzetben mi a megoldás. Fejleszteni a települést, s azzal tudomásul venni, hogy azt olyan forrásból tehetik meg, amit később vissza kell fizetni hitelből, vagy megállítani a település fejlődését.
- A magyar városok döntő többsége az előzőre szavaz. Érveket sorolok: azok a fejlesztések, amit most meglehet valósítani, azok később drágábbak lesznek. A másik: ezek a fejlesztések most jelentős uniós támogatással valósulhatnak meg. Amelyeket már beadtunk, vagy most készülünk beadni, 50-95 százalékos támogatást kaphatnak. Ezeket az esélyeket elszalasztani igazából nem lenne szabad. Ezek olyan közfeladatokra irányulnak, így többek között közlekedési-, egészségügyi-, kommunális- és szociális fejlesztésekre, amelyek a város életében nagyon fontosak. A terv tartalmazza a Klauzál utcai óvoda és iskola felújítását, a Koszta József Általános Iskola és a Terney Béla Kollégium energiamegújítását, tartalmaz egy, a már gyakorlatilag elnyert norvég pályázatot, ami 2 millió euróval támogatja hét intézmény felújítását. Ide sorolhatjuk még a Kossuth utca rehabilitációját, a kórház fejlesztését, valamint több apró dolgot, amit nem szabad elhalasztani - mondta a polgármester, majd így folytatta a tájékoztatást:
- Kérdés az, hogy ebben a szituációban szabad-e kötvényt, vagy hitelt fölvenni. A nullás költségvetés azzal számol, hogy a város gazdasága 5-5,5 százalékot esik vissza. Ebből a gödörből a település egyszer ki fog lábalni. A kötvénykibocsátásnak azért lenne most értelme, mert egy nagyon magas forintárfolyam mellett érdemes valutába felvenni, és utána forintra átkonvertálni. Utána, ha csökken ez az érték, annak árfolyamnyereség hatása van, másrészt, ezt a kötvényt 5 év múlva kell csak törleszteni. Akkorra Magyarország remélhetőleg az euró-övezet tagja lesz, tehát gyakorlatilag euróval történik a törlesztés, az árfolyam már nem fog belejátszani. Nem szabad lemondani a fejlesztésekről. Aki ebből kimarad, az lemarad, és az európai források 2013-as újraértékelése után esélye sem lesz arra, hogy ezeket a programokat megvalósítsa.
A jobboldal azt kéri, hogy a város most ne fejlesszen, hanem a bedőlő hitelek finanszírozására a lakosságnak ossza ki. Két szempontból tartom hibásnak a gondolatot: Egy az állam már leült a bankokkal. Körvonalazódik az a banki és kormánymegállapodás, hogy a bedőlt, vagy a bedőlésre váró hitelekre állami garanciát biztosít. Ez kizárólag a lakáscélra igénybe vett hitelekre vonatkozik. A másik kérdés: csak amit a város nyújt, hogyan nyújtsa? Csak azokkal a hitelekkel lehet foglalkozni, amely a lakásokra vonatkozik. A város indokolt esetben a hitel törlesztéséhez járul hozzá. Ma nem tartanám szerencsésnek azt, hogy a város hitelt vegyen fel, ebből bedőlt hitelek mögötti házakat vásároljon föl, és utána visszaadja azt bérbe, így nem csinált semmit, mint bérlakásokat vásárolt, és tudjuk, hogy a lakbérek messze-messze nem fedezik az ingatlanok fenntartási dolgait. A városi költségvetés működésében egyensúlyt, fejlesztésekben dinamikus fejlesztést tesz lehetővé.
(lovas)