Egy élet a hivatása és értékmegőrzés tükrében

Dr. Papp Lajos szívsebész a Rotary Club vendége volt

Orvostudományról, természetről, mezőgazdaságról és teológiáról, valamint ezek összefüggéseiről tartott előadást dr. Papp Lajos szívsebész a Szentes-Csongrád Rotary Klub október végi találkozóján. A neves professzort dr. Papp Zoltán sebész, érsebész főorvos mutatta be a klubtagoknak és a meghívott vendégeknek, felelevenítve szakmai munkásságát és életútját.

Papp Zoltán elmondta: A szívsebész Aranyosgadányban született, fiatalon a Mecsekben kezdett dolgozni földalatti csillésként, s csak ezután kezdte meg orvostudományi tanulmányait, melynek középpontjába legfőbb érdeklődési köre, a szívsebészet került. Évtizedeken átívelő tudományos munkásságát többek között Széchenyi- és Prima Primissima-díjjal ismerték el.

- Az élettan tanulása kapcsán másodévesen kerültem a szív és a keringés problematikájának közelébe. Izgatott ugyanis, hogy a szív valóban az oktatott módon működik-e, kételkedtem az általánosan elfogadott elméletben - mesélte a szakterületén kiváló eredményeket elért profeszszor, aki kifejtette, hogy a tüdő keringésbeli szerepe sem elhanyagolható. A szívből éppúgy nem folyik visszafelé a vér a tüdőbe a nyomáskülönbség ellenére, mint ahogy a Niagara vízesés vizét sem látta még senki visszafelé, azaz felfelé folyni. Érdekességként pedig az orvostudomány történetéről is beszélt: szó esett a gyermekágyi láz megoldásáról, valamint arról is, hogy az első szívkatéterezést önmagán végezte el egy orvos az 1900-as évek elején.

Mesélt a szívsebészet terén végzett több évtizedes munkásságáról is, pályája első időszakáról, amikor egy héten még csupán 4-5 szívműtétet végeztek, azaz évente mintegy százat, s azt is a vezető főorvos beosztása szerint. A hét elején és utolsó két munkanapján operálták a könnyebbnek tűnő eseteket, s a hét közepére volt beosztva mindig a legsúlyosabb problémával kórházba került beteg, akinek talán a legkevesebb volt az esélye a beavatkozás utáni életben maradásra. Ebben az időszakban, 1980 előtt például egyáltalán nem műtöttek szívproblémával 60 év feletti betegeket, s magas volt a halálozási arány is, mintegy 10-15 százalékos. Később a szívmegállító műtéti technikával, csapatmunkában végzett operációk esetében a statisztikai adat már csak 3 százalékot mutatott. - Volt olyan periódus is az életemben, mikor azt hittem, hogy képesek leszünk nullára csökkenteni a halálozási arányt, 337 páciens közül senki sem halt meg, majd egy hét alatt három betegemet vesztettem el - mondta dr. Papp Lajos, aki a hallgatók figyelmét arra is felhívta, hogy az emberekre a világ megőrzésének feladata bízatott, mi pedig ehelyett csúcsragadozóvá váltunk. Emlékeztetett mindenkit arra, hogy a világ egyik részén ivóvízben fürdenek az emberek, míg egyes területeken szomjazik a lakosság. A magyarok pedig szerencsések, mert olyan földet, természeti kincseket kaptak örökségül, mely nem adatott a többi nemzetnek. Éppen ezért mindannyiunk feladata ezeknek az értékeknek a megőrzése és utódainknak való továbbörökítése.

Cseh-Lakos