A Levéltári Napokat immár hagyományosan, ezen az őszön is megszervezték a megyei archívum munkatársai. Az egyik napon még az országhatárt is átlépték a levéltár munkatársai: a szomszédos Szerbiában, Horgoson várták a szakembereket. A szentesi levéltár vezetőjét, Labádi Lajost is meghívta a házigazda, Nagygyörgy Zoltán, hogy tartson előadást a szentesi intézményben őrzött horgosi iratanyagról.
- Milyen típusú iratokat és mennyit őriz a szentesi levéltár? - kérdeztem elsőként Labádi Lajos igazgatótól.
- Horgos község Csongrád vármegye része volt, egészen a korai időktől. A két világháború között egy rövid időre elcsatolták, majd újra viszszakerült a megyéhez. A korai, középkori anyagot a török hódoltság idején Fülek várába menekítették, ahol egy 1682-es tűzvész alkalmával megsemmisült. A török megszállás utáni időszaktól kutatható az iratanyag. Csongrád vármegye újjászervezését 1723-ban, III. Károly idején, fejezték be. Ettől az időtől kezdve, 1950-ig Szentesen őrzik a megye levéltári anyagát.
Labádi Lajos arról is beszélt, hogy a régi, megyei iratok 111 fondban - irategységben - találhatjuk meg, ami több mint 840 iratfolyómétert jelent. Ez hatalmas mennyiség! Természetesen mindegyikben nincs említés a községekről. Arról is szólt a szakember, milyen időszakokban és hol találhatóak a gazdag, horgosi dokumentumok.
- Mennyire feltárt ez a "tekintélyes" iratanyag, illetve milyen érdekességeket és fontos ismereteket tartalmaznak Horgos múltjáról?
- A korabeli iratanyagok, a vármegye működését követve, igen fontosak Horgos múltjának feltárásában. A megyegyűlés, az alispáni iratok, a szolgabírói és a főszolgabírói leíratok sok mindent elárulnak a települések életéről. A feudális korból például nagyon érdekesek a nemesi árvákra felügyelő küldöttség iratai. A Károlyi árvákkal foglalkoznak például, a család tagjai a környék feudális urai, birtokosai. Az árvák vagyonát azonnal felleltározták. 1804-ből és 1909-ből szár-mazó leltár mindent rögzít: hol találhatók az uradalmi épületek, a mészárszék, a serkocsma és minden más. Itt találtuk meg a Kárász árvák dokumentumait. A Kárász család Horgos földesurai voltak, egy nagyon ismert és nevezetes délvidéki család. Csak érdekességként: Szegeden a Kárász utca is az ő nevüket őrzi.
A települések összeírásai is rendkívül érdekesek lehetnek - hangsúlyozta Labádi Lajos. 1715-től, 1849-ig tartalmazzák a megye különböző összeírásait. A szentesi történész húsz, horgosi jegyzéket talált: ezekben rögzítették a jobbágyok házhelyeit, a kirurgusokat (orvosokat), a nemeseket, az adósokat, de még a pipásokat is nyilvántartották. Későbbi korokból igen izgalmas ismereteket tartalmaznak az egyesületi alapszabályok. Horgosról harminckettőt találhatunk az iratok között, legkorábbról 1874-ből. A pecsétnyomó gyűjteményben öt horgosit láthatunk, a legrégebbi 1858-ból származik. A felekezeti anyakönyvekből hat doboznyi másolatot őriznek.
Csak kevesen tudják - és erre különösen büszkék a sok ezer iratot és dokumentumot őrző és feltáró archívum kezelői -, hogy a feudális kori anyagot sikerült digitalizálni. Két éve megtalálható a megyei levéltár honlapján és a horgosiak, akár az otthonukban is tanulmányozhatják a számukra fontos és értékes iratokat!
Kruzslicz Pál