40 éve, 1968. máj. 25-én a Szentes Városi Tanács VB a nyugalomba vonuló Nagy György helyére dr. Bajomi Sándor eddigi elnökhelyettest választotta tanácselnökké. Az elnökhelyettes dr. Kocsis Ferenc, a vb-titkár dr. Gilicze Lajos lett.
90 éve, 1918. máj. 26-án megalakult a Függetlenségi és 48-as (Károlyi) Párt szentesi szervezete. A pártközpont nevében köszöntőt mondott Hoch János. (Az új párt elnöke: Mezei László, titkára: dr. Lánczi Simon Pál.)
30 éve, 1978. máj. 27-én a Tóth József Színházteremben jubileumi ünnepséget tartottak a magyarországi óvodai intézmények fennállásának 150. évfordulója alkalmából. Megemlékeztek az első szentesi óvodákról is: az 1872-ben megnyílt nőegyleti óvodáról és az 1895-ben épült Rákóczi utcai városi kisdedóvóról. Elhangzott, hogy míg 1969-ben a városban 468 óvodai férőhely volt, addig 1978-ban ez a szám már meghaladta az 1200-at.
160 éve, 1848. máj. 28-án a szentesi nemzetőrség letette az esküt. Az ünnepélyes aktuson nyolc gyalogos, két lovas és egy vadász nemzetőr század (887 fő) sorakozott fel a zászlók alatt, nemzetiszínű karszalaggal és kokárdával. A zeneszóra felvonuló egységek tisztelgését Kárász Benjámin főispán fogadta.
135 éve, 1873. máj. 28. és szept. 19. között kolerajárvány dúlt Szentesen. A város 28 000 lakosából 2078 betegedett meg, közülük 997 meghalt (398 férfi, 432 nő és 167 gyermek). A járvány megfékezése dr. Pollák Sándor városi főorvos nevéhez fűződik.
190 éve, 1818. május 29-én született Szentesen Kamocsay János (1818-1893) volt városi levéltárnok, közigazgatási tanácsnok, 1862-1865 között Szentes város polgármestere, majd főbírája, a Bökény-Mindszenti Ármentesítő Társulat igazgatója.
160 éve, 1848. május 29-én megérkezett István nádor levele, amelyben meghívta Szentes képviselőjét a július 2-án megnyíló népképviseleti országgyűlésre. A város első alkalommal küldhetett saját követet az országgyűlésbe.
110 éve, 1898. máj. 30-án Szentes város képviselő-testülete díszközgyűlést tartott, amelyen leleplezték Sarkadi Nagy Mihály volt polgármester és Sarkadi Nagy Antal volt vármegyei főpénztárnok arcképeit. Ünnepi szónokok: Sima Ferenc országgyűlési képviselő és dr. Lakos Imre polgármester.
110 éve, 1898. máj. 30-án a Szentesi Ipartestület zászlószentelési ünnepséget tartott. (Zászlóanya: ifj. Zsoldos Ferencné született Fodor Anna.)
35 éve, 1973. június 1-jén az államigazgatási intézményekben is életbe lépett a 44 órás munkahét. (Minden második szombat szabad.)
30 éve, 1978. június 2-án a Szentes Városi Tanács a város érdekében végzett kiemelkedő munka elismerésére "Szentes Városért" elnevezéssel kitüntetést alapított. A rendelet értelmében a kitüntetésből évente legfeljebb három adható ki; az egyes személyek mellett kollektívák is megkaphatják.
40 éve, 1968. június 3-án megindult a Kistyúk c. üzemi lap, a BOV Szentesi Gyárának híradója.
35 éve, 1973. június 4-én az Ünnepi Könyvhét alkalmából a Városi Könyvtár író-olvasó találkozót szervezett Borbás Lajossal, a Közkatonák c. könyv szerzőjével.
35 éve, 1973. június 5-én a Tóth József Színházteremben első alkalommal szerepelt a Magyar Állami Hangversenyzenekar, élén Ferencsik János kétszeres Kossuth-díjas, Érdemes és Kiváló művész vezetőkarnaggyal. Az esten közreműködött Kovács Dénes Kossuth-díjas hegedűművész.
35 éve, 1973. június 6-án az Ünnepi Könyvhét alkalmából a Városi Könyvtár író-olvasó találkozót szervezett Nemeskürty Istvánnal, az Ez történt Mohács után és a Requiem egy hadseregért c. könyvek szerzőjével.
Összeállította:
Labádi Lajos