A szó igazi értelmében volt része azoknak, akik részt vettek a városi könyvtár rendezvényén, ahol a két háromnegyed százados "régi" tanárember beszélgetett egymással. Az egyik Mészáros Júlia ny. osztályvezető - ő kérdezett - a másik Földi Vilmos ny. kollégiumigazgató, akinek "felelnie" kellett.
A kérdések jók, mindenre kiterjedőek voltak, a válaszok szintén. Ez nem is volt véletlen, mert olyan két ember beszélgetett, akiknek a sorsában nagyon sok közös élmény volt. Hetvenöt év, amely alatt lassan elmúlik egy élet, távoli dolgok tűnnek fel élesen, mintha most történtek volna. Ők is így beszéltek egymásnak, illetve nekünk, akiknek sorában nagyon sok hasonló ember volt.
Ők voltak, akik munkás-paraszt gyerekként jutottak el ide! Akarat, igyekezet, bizonyítási vágy élt bennük, meghálálni, megfizetni azoknak, akik segítették őket. Megmutatni, hogy mindez nem volt hiábavaló. Olyan tanítványokat neveltek, akik szintén bizonyítottak, mert nem csak tanáraik, hanem "szülőpótlók" is voltak a kollégiumban élő, családot nélkülöző tanítványaiknak. "Felelőnk" is népi kollégistaként kezdte, majd Szeged következett, ahonnan már "egyenes" volt az út! Egyetem, diákszerelem, házasság, leányok, akikből szintén pedagógust neveltek.
Tanítás vagy kollégiumi munka jelentett összevetést az idők folyamán. Sosem volt másodrangú a kollégiumi nevelőmunka. Embert formáló, nagyszerű vállalás. Pl. a diákönkormányzat választott képviselőinek komoly véleményük és beleszólásuk volt a diákokat érintő fontos dolgokba: elsősök felvétele, kapcsolatok társkollégiumokkal, versenyek. Már az új kollégium által szervezett kollégiumi napon (1983. márc. 14.) az ifjúsági ház valamennyi részlegébe egész napos programra hívtuk a város középiskolás tanulóit, a megyei kollégiumok képviselőit, amely az ismerkedés mellett változatosságával tűnt ki: szavalóverseny, divatbemutató, esti táncos mulatság.
A jó hagyományok, alkotó viták, klubfoglalkozások, diákgyűlések feledhetetlenek még most is örömmel töltenek el. Ezeken országos hírű személyiségek is megtiszteltek bennünket: Jakucs László professzor, barlangkutató, Pécsi Ildikó férjével, Jászai Joli néni, Nagy Bandó András és Bálint A. színművészek. Szívesen gondolok vissza a kiemelkedő munkát végző diáktanácsi titkárainkra, a nagyon jól működő tanulmányi felelősökre. Alföldi Róbert kultúrfelelősként vált ismertté, Boros István sportfelelős volt és később 1995-ben a kollégiumi baráti kör titkárává választották. Labádi József (becenevén La-Jó) volt gimnazista tanulónk humoros írásaival vált népszerűvé, majd a nagymágocsi nevelőotthon igazgatójává. A '80-as évek közepén a társadalmi válságjelek ellenére a kollégium kapcsolata a művelődési osztállyal korrekt és segítőkészségű volt, mind a szakszervezeti, mind az egyéb kulturális, szervezeti dolgokban. Köszönet érte Mészáros Júliának!
Értelmes, szép hosszú volt ez az élet a nehézségeivel együtt. Humán szakosként mindketten verseket olvastak zárásként. Egy órába nehezen fért bele ez az életút, de mai világunk két olyan régi nevelője kérdezett és felelt, hogy ez a 75 év úgy jelent meg sokunk előtt, mintha mi is ugyanígy ismertük volna ezeket a küzdelmeket minden szépségével és nehézségével együtt.
Dr. Magyar Jánosné
ny. pedagógus