Múzeum a múzeumban címmel, szép és átfogó kiállítás nyílt a Koszta József Múzeum ligeti épületében, mellyel az intézmény saját száztíz éves múltját igyekszik a látogatók elé tárni.
Az 1867-es kiegyezés nyomán megélénkült társadalmi-szellemi közegben országszerte sorra alakultak a helyi történeti és régészeti társulatok, melyek gyűjtötték és őrizték a földmunkák során előkerült régiségeket, pénzeket. Az értékmentő munkát a legkülönbözőbb foglalkozású emberek végezték (lelkészek, tanárok, mérnökök, erdészek). Szentes 1883-ban Csongrád vármegye székhelye lett, így a millennium múlt felé forduló felfokozott közhangulata 1897. május 23-án városunkban hozta létre a Csongrád Vármegyei Történeti és Régészeti Társulatot. A megyeszékhely nem maradhatott le a kulturális versenyben Szeged mögött, ahol ekkor már másfél évtizede működött a Somogyi-könyvtár, benne a múzeummal. A szentesi gyűjtemény ma a szegedi után a legnagyobb a megyében.
Múltunk több ezer évét mutatja be az emlékező kiállítás, melyet dr. Zombori István megyei igazgató nyitott meg a ligeti épületben. Korábban évtizedeken át itt működött az intézmény, ahol tavaly ősz óta a megyeházi kiállítások mellett újra nyílnak tárlatok.
A régészeti a legnagyobb gyűjtemény, a leletek száma mára meghaladja a 250 ezret. Az újkőkor elejétől a középkor végéig minden korszakból őriz a múzeum néhány leletegyüttest. A gyűjtőmunkában hatalmas érdemei vannak Csallány Gábornak. A saját magát képző, szakirányú végzettséggel nem rendelkező régész, numizmatikus 1893-ban került Szentesre. A történeti és régészeti társulat gyűjteményét régész-múzeumőrként haláláig vezette. Több évtizedes feltáró és feldolgozó munkásságával külföldön is elismerést vívott ki. Előfordult, hogy Szentes környékén évente 10-12 lelőhelyen ásatott. Munkássága minden időszakot felölel: az őskori leletek mellett népvándorlás kori szarmata, gepida, avar illetve honfoglalás és Árpád-kori magyar sírok százait mentette meg. Általa feltárt műtárgyakat is láthat a közönség: az európai hírű gepida sisakot például, vagy a Szentes környéki ásatásokból származó kelta emlékeket. Ez utóbbiak a képzőművészeti tehetséggel is megáldott, szintén nemzetközi hírű régésznek, dr. László Gyulának az ötvenes években a múzeum falára készült kelta hétköznapi életet ábrázoló seccó-ja (falrajza) alatt tekinthetők meg.
Dr. Csalog József 1954 és 69 között vezette a múzeumot. Ez idő alatt tárt fel Szegvár-Tűzköves lelőhelyen többek között egy hétezer éves, újkőkori házat. Ennek leletei, köztük egy maszkot viselő férfi istenség égetett agyagból készült szobrocskája, a sarlós isten, európai hírnévre tett szert. A múzeum falánál Csalog születésének 100. évfordulójára emléktáblát avatott dr. Trog-mayer Ottó ny. megyei múzeumigazgató.
Egykor bezúzásra ítélt könyvritkaságokat is megcsodálhat az érdeklődő. 1964-ben a szentesi múzeum könyvtárának legrégebbi kiadványait, mintegy 1200 kötetet elvittek, melyeket a múzeum munkatársainak tudta nélkül a vásárhelyi könyvtár pincéjében helyeztek el. Most a legrégebbi 120 könyv került a múzeumba, köztük Szenczi Molnár Albert 1600-ban kiadott Bibliája.
D. J.