Felkavaró Nyugalom

A Nyugalom, Alföldi Róbert egykori drámais diák első nagyjátékfilmje pereg a szentesi moziban. Utána közönségtalálkozó hirdetve, tele a nézőtér, köztük sok lelkes drámais. A film a híre szerint nyomasztó atmoszférát áraszt, egy anya és fia "se veled, se nélküled" kapcsolatáról szól, benne egy hatalmas botrányt kavart jelenettel. A végén még hallunk egy kis Paganinit, aztán jó ideig semmit. Végigmegy a stáblista tökéletes csendben a sötét moziban, a székek azonban nagyjából a sminkbusz-vezető nevénél recsegni kezdenek: izgalom feszül már a levegőben. Majd nagy taps a belépő rendezőnek, a városunkban különösen közkedvelt Alföldinek.

A gimis osztályfőnökével, Keserű Imrével érkező színész-rendező odaintegetett helybeli ismerőseinek, majd beszélgettek a filmről, a Nemzeti Színházról is, de mindenekelőtt a film plakátjáról. Keserű szerint a plakát ellen kirohanások voltak esztétikai és morális szempontból, ugyanakkor a gimiben kiragasztott példány félóra alatt eltűnt. A rendező erre annyit jegyzett meg, a plakát szerinte nagyon szép, s jellemzően a film körül kialakult hisztéria legkevésbé a filmmel van összefüggésben. A Nyugalomban a kendőzetlenség volt a fontos, hogy ne mismásoljunk, fogalmazott a rendező, aki merészen újító színházi rendezései után ezzel a filmmel debütált. Az ilyen művészfélének nagyon fontos, hogy művén vitatkozzanak, foglalkozzanak vele, ne menjenek el mellette, hallhattuk tőle.

Nemcsak a kérdezőt, de a fiatalabb közönséget is érdekelte a botrányos jelenet, melyben a kiskorú szereplő benyúl az anyját alakító Udvaros Dorottya szoknyája alá. Vagy mégsem? Alföldi elmondta: a 9 éves fiúnak elmagyarázták, mit kell tennie, az édesanyjával is megbeszélték, sőt a jelenlétében próbálták el. A kisfiú természetesen nem nyúlt be oda, csak úgy mutattuk, hogy a fantáziádban ez jelenjen meg, okosított ki egy fiatalt a rendező.

Kiakadt azon, hogy egy nem is létező szervezet feljelentette a bírált jelenet miatt. Szitokszó lett nevéből az interneten. Azt mondja erre, hogy az ötvenes években érzi magát, mert támadóival nem tud szembenézni. - Abban bízom, hogy az ember a munkájával ezt meg tudja fordítani - véleményezte.

Nehezebb idejönnie a filmjével, mint máshová, mert itt sokkal nagyobb benne a drukk, ismerte el a közönségtalálkozón. Érzi, hogy büszke rá a város. A színház átalakításában komoly szerepe lesz. Miután Zsohár Árpád, a Petőfi Szálló felújítását végző Pen-dola vezetője biztosította, hogy pénz nem számít, azt mondja, olyan színházat álmodott Szentesre, amilyen szerinte Közép-Kelet Európában sincs, s ami olyat tud majd, amit még a Nemzeti sem. S hogy miért pályázta meg a hírneves fővárosi teátrum főigazgatói posztját? - Azért, amiért annak idején ide a gimibe is jöttem. Hiszek abban, hogy amit tudok és akarok csinálni, normalizálhatja, jobbá teheti a világot. Nem hatalomvágyból pályáztam meg, abból volt már elég, hanem mert még mindig színházat akarok csinálni, s ott nagy lehetőségek vannak.

Alföldi eloszlatott még egy városi legendát, vagyis a híreszteléssel ellentétben nem rendezett Szentesen diákkorában. Keserű pedig zárásként emlékeztette: tartozik még nekik egy osztálytalálkozóval a Nemzeti Színházban.

Darók József