A neves író csalódást okozott

85 éve - Móra Ferenc Szentesen

Móra Ferenc az 1920-as évek elején

A két világháború között gyakorta tartottak jótékonysági akciókat a szegény sorsú, sokgyermekes családok segélyezésére. Ezek többsége Horthy-akció néven futott, és a fővédnöki tisztet a kormányzó felesége töltötte be. Az 1867-ben alakult, nagy múltra visszatekintő Szentesi Jótékony Nőegylet élen járt a szervezésben.

1923. január 6-ra, Vízkereszt napjára, a Nőegylet jótékonysági művészestélyt hirdetett a megyeháza dísztermébe, neves előadókat nyerve meg a fellépésre. A vendégművészek között volt Weissné Bánky Ida ünnepelt operaénekesnő, aki a program szerint népszerű operarészleteket ad elő, Derzsi Kovács Jenő gimnáziumi tanár zongorakísérete mellett. Az est fénypontjának szánták Móra Ferenc írót, a Petőfi Társaság tagját, a Dugonics Társaság főtitkárát, a szegedi múzeum és könyvtár igazgatóját, aki a szervezők elképzelése szerint "egyik művét fogja ismert kedves előadói modorával előadni". A vendégek mellé kiváló helyi műkedvelők sorakoztak, hogy előadásaikkal hozzájáruljanak az est sikeréhez.

A rendezvényt valamenynyi helyi újság propagálta. Az Alföldi Újság többek között leszögezte: "Már magába véve az, hogy két ismert, kedves, illusztris művészvendég fog szerepelni, oly atrakciója az estnek, amely már előre biztosítja úgy a legteljesebb sikert a Horthy-akció javára, mint azt, hogy közönségünknek magas színvonalon álló, ritka műélvezetben lesz része. Mindkét vendég kitűnő és kedves ismerőse már a szentesi közönségnek."

Baljóslatú jelnek számított, hogy a rendezvény napján betegségre hivatkozva lemondta a fellépését Bánky Ida. A többi programot - köztük Móra Ferenc felolvasását - a szervezők megerősítették.

A hírverés ismeretében arra lehetett számítani, hogy a helyi lapok részletesen beszámolnak majd a művészest lefolyásáról. Nagy meglepetésre, sem az Alföldi Újság, sem a Csongrád Megyei Hírlap nem tett említést a rendezvény kimeneteléről, pedig ezek az újságok az előzetes hírverésben élen jártak. Csupán a Czirbus Sándor által kiadott és szerkesztett Szentesi Kisgazda c. napilap tért ki az eseményre, bár nem kimondottan dicsérően. A "Kulturdélután a megyeházán" című tudósítás az alábbiakat tartalmazta:

"Szombaton délután a Jótékonysági Nőegylet a megyeháza nagytermében kul-turdélutánt rendezett a Horthy-akció javára. Nagyon szép közönség, az intelligencia színe-java sereglett össze. A programról csak általánosságban szólhatunk, és sajnálattal kell megállapítanunk, hogy elég gyenge volt. Nem a helyi szereplőkre akarunk szólni, mert hiszen örülnünk kell, hogy egy-két úri lányka és egy-két intelligens ember vállalkozik arra, hogy műkedvelő előadásokon állandóan szerepeljen; hanem Móra Ferenchez fűzött reményünk nem vált valóra. Mórától sokkal többet, nem pedig azt vártuk, hogy kijelentse témahiányát. Igaz, hogy mindamellett hosszú előadást tartott, de akkor, amikor alkalmas téma, Petőfi nagyságának ismertetése aktuális, jobb témát találni nem lehet, rosszabbal pedig kár előállni. Ez a mi szerény véleményünk."

A közel sem hízelgő cikkből nem derült ki, hogy végül is miről tartott előadást Móra, de az igaz lehetett, hogy szereplése elmaradt a várttól. Gyanítani lehet, hogy a többi újság utólag azért hallgatott a rendezvényről, mert jót, dicsérőt nem tudott írni; rosszat, elmarasztalót pedig - tekintettel a joggal népszerű és közkedvelt Mórára - nem akart.

Móra Ferenc sikertelennek ítélt szereplése miatt természetesen nem lett végleg "száműzve" Szentesről. Ezt igazolja, hogy 1926 márciusában Juhász Gyulával együtt nagysikerű irodalmi estet tartottak a Tóth József Színházteremben; 1930 nyarán pedig Klebelsberg Kuno kultuszminiszter társaságában látogatott Szentesre, és előadást tartott az Alföldi Bizottság kongresszusán. A kései utódok tiszteletét jelzi, hogy 1971-től utca viseli Móra Ferenc nevét Szentesen, a Móricz Zsigmond és Veres Péter utcák szomszédságában.

Labádi Lajos