A "kubikos" Balázs György

Tanít - ír - sportol - zenél

Ma már igazi szentesinek tartja magát dr. Balázs György, aki az októberi ünnepségen vehette át a Szentes Városért Emlékérmet. 1932-ben, a Maros-parti Makón született és ott járt iskolába, majd a szegedi egyetemen kapott diplomát. Könyvtáros lett és tizennégy évig a makói járási könyvtár vezetője. Másfél éves mórahalmi kitérő következett, ahol tanított. 1970-től Szentesen él, itt a lakása, de csak három évig tanított helyben, a Zsoldos Ferenc iskola elődjében.

Hét év és hét hónap nagyon izgalmas és érdekes időszak következett Balázs György életében: az egri tanárképző főiskolára hívták tanítani, ami komoly kihívás volt a számára. Onnan került át, az akkor alakuló szolnoki főiskolába. A budapesti Kereskedelmi és Vendéglátó Főiskola tagozatát hozták létre a Tisza-parti városban. Jelenleg már ez is önálló intézmény. A nyugdíjazása után pedig visszahívták gazdaságtörténetet oktatni.

Hol szeretett a legjobban tanítani és melyik témakört kedvelte a legjobban? A kérdésre így válaszolt: - Nehezen tudnék válaszolni, mert először én a marxizmus-leninizmus tanszéken dolgoztam. A munkásmozgalom történetét tanítottam. Minden egyéb híreszteléssel ellentétben, ez a magyar történelem igen fontos fejezete. A tudomány szerves része az ide kapcsolódó ismeret, még akkor is, ha a politikusok közül néhányan ezt nem ismerik el.

Balázs György nem szerette az egyetemi tanulmányai során a gazdaság-történetet, így a sors keze is belenyúlt az életébe, amikor Szolnokon ezt a tárgyat kapta. Ma már hálás a ritka lehetőségért. Megírta és oktatta a Magyarországi belkereskedelem történetet az 1840-es évektől 1944-ig, és az ország külkereskedelméről, a külgazdasági kapcsolatokról a Horthy-korszakban című tanulmányát is megismerhették a hallgatók. Sokan szívesen fogadták a reklámtörténetről szóló előadásait. Mai ismeretei alapján megállapítható, hogy tudománytörténettel az egri főiskolán ismerkedett meg a legmélyebben, de a szolnoki intézményben érezte magát a legjobban.

Mindig szívesen foglalkozott helytörténettel, elsősorban a szentesi kubikosság történetével. A kandidátusi értekezésének címe: A Csongrád megyei kubikosok helyzete a Horthy-korszakban. Nagyon tiszteli és becsüli a vándorló földmunkások életét. Nevetve mondja: a kubikos Balázs Gyurkának hívták! Megírta a Paraszt és polgárpártok, politikai szervezetek Szentesen a két világháború között című munkáját. Szívesen emlegeti Szentes város önkormányzata és közigazgatása a Horthy-korszakban című tanulmányát. Reméli, hogy az evangélikus egyház szentesi történetéről írt dolgozatát sikerül nyomtatásban is átnyújtani az érdeklődőknek.

Sok téma izgatja még, például: Magyarország hogyan keveredett bele a második világháborúba. Megírta a Hangyaszövetkezet 25-éves történetét és ezt a tanulmányt is szeretné folytatni.

Azt viszont kevesen tudják milyen aktívan sportol, azt pedig ma már csak a szomszédok hallják: lelkesen muzsikál. Focizott, edzős-ködött, az ökölvívók adminisztrátoraként ügyködött. Nemrég egy dobfelszerelést vásárolt. Hivatásos zenész lehetne, van működési engedélye.

Kruzslicz Pál